Sigmund Freud

A Múltunk wikiből
Freiberg (ma Příbor), akkor Osztrák Birodalom, ma Csehország, 1856. május 6. – London, 1939. szeptember 23.
zsidó származású osztrák neurológus és pszichiáter,
a pszichoanalitikus iskola megalapítója
Wikipédia
Sigmund Freud Anciano.jpg
1900.
Sigmund Freud: Álomfejtés.

Szabó Miklós

A neveléstan és a lélektan

Az újonnan születő pszichológia nem ment keresztül a fiziológiai alapozottságú naturalista-pozitivista lélektan előzményein, hanem a mélylélektan irányzatához való felzárkózással indult útjára. Megalapítója Ferenczi Sándor ideggyógyász orvos nem csupán Freud adaptálója volt, hanem harcostársa is, aki saját kutatásaival aktívan részt vett a pszichoanalízis kimunkálásában.

Műve

A matematikai közgazdaságtan, a polgári filozófia új irányzatai, a pszichoanalízis, a strukturalista nyelvészet, a tudományszociológia, a 20. századi zene megalkotása, új irodalmi irányok, a szecessziós és az avantgard művészet érdemleges ágai indultak el, s olyan nagy szellemek, olyan zsenik éltek és alkottak a Monarchiában és Magyarországon, mint a közgazdász Böhm-Bawerk és Schumpeter, a jogász Kelsen, a filozófus Wittgenstein, Mach és Husserl, a marxizmushoz eljutó Lukács György és az általa inspirált budapesti „vasárnapi kör”, a szociológus Mannheim, az esztéta Hauser és Fülep Lajos; a modern személyiségpszichológia atyja, Freud; olyan írók és költők, mint Hofmannstahl, Rilke, Musil, a prágai Hasek, Kafka, Werfel, a budapesti Nyugat írógárdája és forradalmasító zsenije, Ady, a krakkói író-festő-rendező művész Wyspianski, a festő Klimt, Kokoschka, Mucha, Rippl-Rónai, Gulácsy, Csontváry és végül, de talán elsősorban a Mahler és a Richard Strauss képviselte átmenet után olyan zenei újítók, mint Bartók, Kodály, Schönberg, Janáček.