Somogyvár

A Múltunk wikiből
község Somogy megyében a lengyeltóti kistérségben
Wikipédia
HUN Somogyvár COA.jpg
i.e. 1900
A korai bronzkor kezdete
Vučedoli kultúra; makói és nyírségi csoport; somogyvári csoport; kisapostagi kultúra; nagyrévi kultúra; pitvarosi csoport; hatvani kultúra; perjámosi kultúra (szőregi és gerjeni csoport).
1091
ősz: A somogyvári Szent Egyed-apátság ünnepélyes alapítása, I. László fogadja II. Orbán pápa legátusát, Teuzo bíborost; a pápaság ellenzi az eladdig pápai hűbérben levő Horvátországnak a magyar királyság általi elfoglalását.
1095
július 29. I. (Szent) László meghal. Somogyváron, az általa alapított monostorban temetik el, ahonnan utóbb Nagyváradra viszik hamvait.

Bóna István

Áttekintés az őskori régészeti lelőhelyekről

A korai bronzkor

Népi és művelődési szempontból a déli beáramlás a legjelentősebb. Elsőnek a kelet-thraciai, dél-macedoniai korai bronzkori telepek népe hatolt északra. Kénytelenek voltak menekülni, telepeiket Kisázsia és talán a Kelet-Balkán felől érkező támadók pusztították el (i. e. XIX. század). Csoportjaik települnek meg a Drina folyó mentén, Szlavóniában (a vučedoli tellek egy részét tovább használó vinkovci kultúra) és a Dunántúlon (somogyvári csoport), kivéve a mai Fejér megyét és Tolna megye északi területét. E déli bevándorlók nem érezték biztonságban magukat új hazájukban, telepeik – talán az egykori tellek emlékére — magaslatokon –, dombok ormain fekszenek. Idegen voltukra utalnak hátukra fektetett és zsugorított csontvázas temetkezéseik. Anyagi kultúrájuk meglepő a Közép-Duna medencében, szinte készen ültették át az égei korai bronzkort északra. Uralmuk, hatásuk a Dunántúlon nem bizonyult tartósnak, csakhamar nyomtalanul beleolvadnak a különböző új, kora bronzkori csoportokba. Hasonló sorsra jutott e népesség Erdély délkeleti csücskében megtelepült ága is (schneckenbergi csoport).

Ugyanezzel a déli mozgalommal egy időben alakult ki a Kárpát-medence szívében az első nagy bronzkori egység, a nagyrévi kultúra. Kialakítói közeli rokonai voltak a somogyvár–schneckenbergi népcsoportnak, amiről nemcsak anyagi kultúrájuk megegyező elemei, hanem mindenekelőtt sajátos égei–balkáni életmódjuk tanúskodik.

Györffy György

A fejedelemseg erősítése és a bizánci misszió

A Fajsz nevet viselő udvarhelyek mellett épült Somogyvár, Veszprém, Gréc Zágráb Küküllővár és talán Hédervár előzménye, de a Duna menti Fajsz tőszomszédságában is ott feküdt Várad és Belvár (1061, ma Bóvár), melyek közül az egyik bizonyára visszavihető e korai időbe.

Koppány lázadása

Somogyvár körül Bogát és Fajsz hozott létre – javarész rabszolga-lakossággal – udvarhelyet; ezek Koppány kezére jutottak.

Az egyház átszervezése, egyházi művelődés

László legjelentősebb és irányváltást mutató egyházalapítása a somogyvári francia apátság volt. László idősebb korában, Szent István példáját követve, követségekkel, levelekkel és ajándékokkal fordult a nagy hírű latin főapátokhoz, ereklyéket és szellemi táplálékot kérve tőlük. A reformpápák fő támaszának ekkor Montecassino és Saint Gilles számított. Montecassinói apátból lett pápa például VII. Gergely utóda, III. Viktor. László 1091-ben Oderik montecassinói apáthoz intézett levelében írja, hogy e két főapátsággal kíván kapcsolatokat kiépíteni, és beszámol Saint Gilles-i alapítványáról. A Rhône deltájában alapított Szent Egyed (Saint Gilles)-apátsággal ugyanis már korábban felvette a kapcsolatot;az apátságnak adta monostorépítés végett a somogyi földvárat, az úgynevezett „Kupa várát” a hozzá tartozó „várossal” együtt. A hely kiválasztásakor, amikor Odilo francia apát is megjelent, még csak egy püspöki joghatóság alá tartozó királyi apátság létesítéséről volt szó, 1091-ben azonban az alapítási aktusra és a birtokok átadására megjelent Teuzo pápai legátus is, és akkor ki kellett derülnie, hogy sajátlagos jogi helyzet áll fenn, Saint Gilles ugyanis a pápa „tulajdona” volt, s így Somogyvárnak is pápai tulajdonba kellett volna átmennie. Szent László alapítólevele nem maradt reánk, csupán a franciák utólagos feljegyzése az alapításról, és ebben – a kényes kérdést kikerülve – csupán annyit foglaltak írásba, hogy a király Somogyvárat Szent Péter és Pál (azaz Róma) és Szent Egyed (azaz Saint Gilles) tulajdonába adta, de a királyi kegyuraság és a püspöki jog fenntartásával. II. Orbán nem tudta Lászlóval szemben érvényesíteni tulajdonjogát, mert az 1092. évi szabolcsi zsinat után, 1093 folyamán megtörtént a szakadás II. Orbán és László között, és ezzel az a nagyvonalú egyházpolitika, amely tulajdonképpen megteremtette az egyházi nagybirtokot Magyarországon, abbamaradt.

Külpolitika. Horvátország megszállása.

  • László ekkor nem avatkozott be, három okból: egyrészt a következetes békepolitika híve volt, és katonai akciókat mindeddig csak támadók ellen vezetett, másrészt mint a jognak és igazságnak a maga korában ritka védelmezője, aki hazai ellenfelét, Salamont is kímélte, és sorsa miatt haláláig lelkiismeret-furdalást érzett, nem óhajtotta a jogos Tirpimirida-utódot trónjáról letaszítani, végül és nem utolsósorban a horvát királyság a pápa hűbérese volt, és nem akart szembekerülni Rómával. A Rómába vezető út sorsa azonban méltán nyugtalanította, és amikor II. Orbán, a pápaság politikájában eddig is vezető szerepet játszó ostiai püspök lépett trónra, két olyan alapítást hozott lére a székesfehérvárrómai útvonalon, ami alkalmas volt a pápa jóindulatának megnyerésére egy esetleges horvátországi beavatkozás esetén: megalapította a zágrábi püspökséget, ahol a horvátok szláv liturgiájával szemben a latin liturgiát biztosította a szlavónok részére, és Somogyvárt a „Szent Péter” tulajdonát képező Saint Gilles-i apátságnak adta monostoralapítás céljából. Még meg sem történt az alapkőletétel, amikor 1090-ben Horvátországban váratlanul meghalt II. István, Tirpimir nemzetségének utolsó sarja.
  • II. Orbán, értesülve a horvátországi fejleményekről, rögtön elküldte Teuzo legátust Magyarországra, s vele jött Odilo Saint Gilles-i apát is a somogyvári apátság alapkőletételére. Az ünnepélyes aktuson megjelent Lampert és Dávid herceg, Jaroszlav orosz herceg (László veje), Péter nádor és számos főpap. Az ünnepély mögött azonban feszültség húzódott. A következményekből világlik ki, hogy Teuzo követelte Horvátország pápai hűbérbe adását, és bizonyára kiegyezett volna azzal is, ha Álmos „király” hűbéresküt tesz neki. Álmos azonban, aki amúgy is Henrik császár híve volt, meg sem jelent az összejövetelen.

Kálmán külpolitikája

Gaufredus de Malaterra egykorú feljegyzése szerint Könyves KálmánKálmán király 1097-ben is háborítatlanul birtokolta Tengerfehérvárt, a horvát királyok egyik székhelyét Zára közelében, s ezt nem is adta ki kezéből, mert ez biztosította az összeköttetést Róma és Saint Gilles felé, mely mint pápai tulajdon somogyvári alapításán keresztül érintkezett Magyarországgal.

Álmos kalandjai és bukása

1112-ben Lengyelországban megrendítő esemény történt. III. Boleszló csellel hazahívta külföldről lázadó féltestvérét és örök ellenfelét, Zbigniewet és megvakította. Mivel emiatt érseke kiközösítette, Boleszló, hogy bűnbocsánatot nyerjen, zarándokútra indult; elgyalogolt Fehérvárra, Szent István sírjához, Somogyvárra, „Szent Egyedhez”, végül elment Gnéznába is, Szent Adalbert sírjához.

Népesség, település, termelés, árucsere

Az ispáni várak mellett hasonló városképző szerepe a nagyobb királyi egyházaknak volt. A somogyvári apátság és az aradi prépostság egyenesen a várba települt; Pannonhalma, Pécsvárad, Szekszárd stb. mellett egy-egy suburbium országos vásár színhelyévé vált, melyet a védőszent ünnepén tartottak.

Kristó Gyula

Tulajdonviszonyok

Ha viszont a földesúri érdek úgy kívánta, szigorúan megmerevítették a földközösségi kereteket. Fontos tanulsággal szolgáltat ebből a szempontból is az a per, amely az 1230-as évek végén zajlott le a pannonhalmi és a somogyvári apát között. A pannonhalmi apát a somogyvári apáttól a Somogy megyei Fajsz faluban élő, a pannonhalmi egyház alá tartozó öt mansio földjét kérte számon. A somogyvári apát a nádor elé került perben elmondta, hogy az öt mansionak nincs saját földje, saját kezük munkájából élnek. Végül a nádor úgy döntött, hogy a pannonhalmi egyház fajszi népei használhatják a falu földjét ugyanúgy, mint a somogyvári monostor népei, de határokkal körülkerített földjük nem lehet, továbbá a mansiók száma az ötöt nem haladhatja meg. Ha ezt a számot túllépné, a feleslegnek el kell onnan távoznia, ha pedig a háznépek száma megfogyatkozna, csak öt mansio nagyságig töltheti fel a pannonhalmi apát a fennhatósága alatt levő fajszi mansiókat. Ez az adat a földesúri érdekek védelmére mutat. Mivel a föld felosztása mansiónként történt, a pannonhalmi háznépek számának öt fölé emelkedése a szokásosnál több részt biztosított volna számukra, s ez megrövidítette volna a somogyvári apátságot.

Jelentősebb Árpád-kori feltárások

Az 1960–1981 között Magyarországon végzett jelentősebb Árpád-kori feltárások lelőhelyei
név kolostor
Somogyvár X

Stílusirányzatok

  • A pécsi műhely szerepet vállalt a fehérvári királyi bazi­lika, továbbá az 1091-ben alapított somogyvári bencés apátsági temp­lom díszí­tő­faragványainak elkészítésében.
  • Újabb francia mesterek érkeztek Magyarországra Ile-de-France, Champagne és Burgundia területéről. A pár évtizeddel koráb­ban ugyane vidé­kekről Esztergomba jött elődeiknél fejlettebb gótikát képviselő művészetüknek nyoma maradt a kalo­csai második székesegyházon, Pilisszentkereszten a cisztercita kolos­tor kerengőjén, illetve ugyanitt Gertrúd királyné sír­jának gótikus stílusú farag­ványain, valamint Somogyvárott és Pusztaszeren.

Irodalom

Kisebb jelentőségű alkalomra, így a somogyvári apátság alapítására is jött egy legátus Magyarországra 1090-ben.