Spira György

A Múltunk wikiből
Budapest, 1925. április 4. – Budapest, 2007. december 3.
történész, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történetének neves kutatója
Wikipédia

Kovács Endre

Előszó

Az 1848–49. évi polgári forradalom történetét Spira György írta. A szabadságharc bukásától az 1867. évi kiegyezésig tartó önkényuralmi korszakot tárgyaló második rész Szabad György munkája. A harmadik rész a dualizmus korának első negyedszázadát foglalja össze, hét szerző tollából. A dualista rendszer kialakulását és első éveit Kolossa Tibor, Tisza Kálmán 15 éves kormányzatát Szász Zoltán dolgozta fel. A munkásmozgalommal foglalkozó fejezeteket S. Vincze Edit, a diplomáciatörténeti áttekintést Diószegi István készítette. A korszak gazdasági és társadalmi fejlődését Katus László és Orosz István, a művelődés helyzetét Vörös Károly, a nemzetiségi kérdés alakulását Katus László ismerteti. Az időrendi áttekintést Somogyi Éva, a mutatókat Bojtár Anna készítette. A térképeket Spira György, Orosz István, Bereznay András és Katus László, a grafikonokat Katus László és Orosz István tervezte.

Műve

Polgári forradalom (1848–1849)

Egyéb művei

A klasszikusok és Révai József munkáin kívül a régebbi és a felszabadulás, leginkább azonban az 1948 után megjelent szakirodalom eredményeit hasznosította kritikusan korszakunk történetének első marxista tudományos összefoglalása, az 1961-ben megjelent egyetemi tankönyv: Magyarorszag története 1790–1849. Szerkesztette Mérei GyulaSpira György. (Írta: Arató Endre, Benda Kálmán, Mérei Gyula, Spira György, Varga Zoltán. Budapest, 1961.) A korábbi irodalomhoz képest a legtöbb újat nyújtotta elsősorban a gazdaság- és a társadalomtörténet terén, a paraszti osztályharcnak és a nemességre gyakorolt hatásának bemutatásával, a nemzetiségi kérdés, a nemzeti mozgalmak és kölcsönhatásos kapcsolataik történetének, irodalom és politika egymást segítő tevékenységének rajzával. A kétkötetes, ismeretterjesztő összefoglalásnak: Magyarország története. Szerkesztette Molnár ErikPamlényi ErvinSzékely György. 1. kiadás (Budapest, 1964) korszakunkkal foglalkozó része (szerzője 1795-ig: Vörös Antal, 1795–1849: Varga János) jelentős mértékben az egyetemi tankönyvre épült. 1965-ben került ki a nyomdából a tankönyv második, javított kiadása. Ez már mentes az első kiadásban még fellelhető olyan nacionalista maradványoktól, mint amilyen a bécsi udvar gazdaságpolitikájának lényegét a „gyarmatosító” vámpolitikában felfedező megállapítása volt. Kiküszöbölődtek a dogmatikus, sematikus szemlélet hatását tükröző, egyébként elenyésző számú hibák is. A tankönyv mindkét kiadása említette ugyan azt, hogy a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet Magyarországon a kelet-európai fejlődés útján haladt, de nem rajzolta meg ennek az útnak a régió valamennyi országában közös, jellemző lépéseit, és alig szólott az általános fejlődési irányzaton belül a magyarországi és erdélyi sajátos vonásokról. Mindezek ellenére a legtöbb vonatkozásban kötetünknek szilárd alépítményéül szolgált.