Steindl Imre

A Múltunk wikiből

teljes nevén Steindl Imre Ferenc Károly,németül néhol Emerich Steindl vagy Emmerich Steindl

Pest, 1839. október 29. – Budapest, 1902. augusztus 31.
építész, a budapesti Országház tervezője
műegyetemi tanár
Wikipédia
Steindl Imre portréja. Pollák Zsigmond metszete (1884)
1902.
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Érvénytelen bélyegkép paraméterek
HUN-2015-Budapest-Hungarian Parliament (Budapest) 2015-01 crop
Az Országház (1894–1902) átadása (Steindl Imre).

Szabad György

Az államjogi vita és következményei

Cavour halálát követően 366, túlnyomó részben fiatal értelmiségi írta alá azt az „Olaszország ifjúságához” intézett, s végül Ricasoli miniszterelnökhöz juttatott levelet, amely a magyar ifjúság leghőbb vágyának a Világosnál szerzett csorba kiköszörülését nevezte, és arra figyelmeztetett, hogy „az út Velenczének Pesten visz keresztül!”[1] A levél súlyos kockázatot vállaló aláírói közt volt Dalmady Győző, Zilahy Károly, Beniczky Emil, Kempelen Győző író, ott volt Szigligeti Ede, a nem is fiatal drámaíró, Erkel Gyula karmester, a Nemzeti Színház művészeinek egész sora, élükön Szerdahelyi Kálmánnal, Lendvay Mártonnal és a felnövekvő magyar értelmiség olyan kiválóságai, mint Szily Kálmán, Schulek Frigyes és Steindl Imre.

Vörös Károly

A kultúra új jelenségei

Az építészetben ez a korszak uralkodó stílusaként a historizáló eklektika kibontakozását jelenti, mely már az 1850-es évektől kezdve (akkor még párhuzamosan a lassan elhaló klasszicizmus egy sajátos változatával) megjelenik, és sorban megihletve a romantikától is pártolt neogótika, sőt a mór stílus által is, korunkra – elsősorban Ybl Miklós munkásságán át – a neoreneszánszban ér el művészi csúcspontjára, hogy végül hanyatlásában mintái közé a barokk is visszatérjen. Tulajdonképpen meglehetősen sivár, az építészettörténet egész tárházát felélesztő mintáinak gyors változtatásává nagyon is az építészeti invenció válságát tükröző kép lenne ez, ha Magyarországon tehetséges építészek egész sora (nemcsak Ybl, de Steindl Imre, Hauszmann Alajos, Schulek Frigyes, Petschacher Gusztáv, Kauser József, Szkalniczky Antal stb.), az adott történelmi formák gazdag és szellemes variálásával, majd a modem építőipari technika lehetőségeinek (elsősorban az öntöttvas, később a betontechnikának, a nagy fesztávolságok építését is lehetővé tevő vasszerkezeteknek) is felhasználásával nem tudott volna – kivált az építészetileg a helyi érdekektől független Közmunkatanács irányítása alá helyezett Budapest néhány pontján, vagy például az újjáépülő Szegeden – meglepő jó hatású és modern funkciójú, épületgépészetileg is egyre felszereltebb: víz- és gázvezetékekkel behálózott épületeket és épületegyütteseket létrehozni.

Szabó Miklós

A nagyváros arculatának átalakulása: az eklektikától a funkcionalista építészetig

A Várral átellenes Országház a magyarság alkotmányos államalkotó erejét, a politikai vezető réteg históriai elhivatottságát reprezentálta. Alkotója, Steindl Imre, tíz évig dolgozott a terveken és jó másfél évtizedig tartott, amíg 1902-ben befejezték az épületet, bár közben benne tartották a millenáris ünnepi ülésszakot. A tervezet korabeli sikerét a középkori magyar ”nagyhatalmat” idéző gótikus alaptónusnak köszönhette, és annak, hogy a londoni
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
A Westminster-palota képe a London Eye-ból nézve
parlament és a bécsi
A városháza épülete
Rathaus] épületéből nyert inspirációkat szerencsésen egyesítette a barokk kupolával. A Duna-parti klasszicista épületsor mellet alkalmasint túlméretezett és túldíszített kolosszusnak hatott, de városképi szempontból arányosan ellensúlyozta a túloldalon felmagasló barokk várpalotát.

Lábjegyzet

  1. Idézi: Szabad György, Forradalom és kiegyezés válaszútján (1860–61). Budapest, 1967. 528.