Stockholm

A Múltunk wikiből
Svédország fővárosa és egyben legnagyobb városa
Wikipédia
Stockholm vapen
1633
április 1. Rákóczi György hosszan húzódó szövetségi tárgyalásai Stockholmban.
1637
október közepe Stockholmban Rákóczi György megbízottja a svéd államtanáccsal tárgyal egy esetleges szövetségről.
1643
április 26. Krisztina svéd királynő Stockholmban aláírja a XIII. Lajos francia királyt is kötelező szövetségi szerződést I. Rákóczi Györggyel. (Rákóczi belép a Habsburg-ellenes szövetségbe, a háború tartama alatt évente 150 ezer tallér hadisegélyt kap, továbbá 3 ezer külföldi harcos zsoldját. A szövetségesek nem kötnek különbékét.)
1916. március 26–28.
Stockholmi német–orosz tárgyalások.

Makkai László

A keleti szövetség terve

Rousseau és Talleyrand, Léger két francia hugenotta munkatársa ajánlkozott a svéd–orosz–török szövetség közvetítésére. Minthogy a katolikus Franciaország ilyen akciót hivatalosan nem indíthatott, az ügynökök Bethlen követeiként kezdték meg 1629-ben Moszkva, Konstantinápoly és Stockholm közti utazgatásaikat. Ennek ugyan tervezett vallási missziójuk semmi hasznát nem látta, de a svéd–orosz politikai együttműködés létrejött, és Gusztáv Adolf a német fejedelemségek Habsburg-barát tömörülése ellen indulhatott.

Galántai József

A Monarchia békekezdeményezése

Az orosz vezető körökben már az 1915-ös nagy nyári vereségtől kezdve voltak szószólói a központi hatalmakkal kötendő különbékének. Főleg a cár környezetében hallatszottak ilyen hangok, Szazonov külügyminiszter inkább ellenezte. Stockholmban japán közvetítéssel 1916 tavaszán mégis érintkezés jött létre a német és az orosz diplomácia között egy esetleges különbéke érdekében, de az érintkezés rövidesen megszakadt. A Bruszilov-offenzíva sikerét az orosz vezető körök előnyös különbéke érdekében szerették volna kiaknázni, hiszen Oroszország a győzelmes támadás ellenére a kimerülés határán állott, és felgyülemlettek a belső robbanóerők is. Szazonov megbukott, és az orosz diplomácia 1916 júliusától ismét – nem hivatalos személyek útján – érintkezésben állt a németekkel Stockholmban.

A pacifizmus és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt

1917 tavaszán az északi semleges államok szociáldemokratái mindkét hadviselő fél szociáldemokrata pártjainak részvételével Stockholmban megtartandó konferenciát kezdeményeztek a kormányok közötti béketárgyalások előkészítése végett. Ez most elsősorban a központi hatalmaknak állt érdekében. A konferencia az eredeti elgondolás szerint nem jött létre, mert kezdetben a nyugati antantállamok szocialistái utasították el a részvételt, később viszont kormányaik tagadták meg tőlük az útlevelet. Az előkészítő bizottság azonban május–július folyamán tárgyalt az egyes pártok képviselőivel. E tárgyalások anyaga jól mutatja az egyes szociáldemokrata pártok politikáját.

A magyar párt és a szakszervezetek részéről hattagú küldöttség (Garami, Weltner, Kunfi, Jászai, Buchinger, Bokányi) utazott ki Stockholmba május végén. Az előkészítő bizottságnak átadott memorandum a párt akkori irányvonalának fontos dokumentuma: „A számtalan sebből vérző népek nem folytathatják a háborút addig, amíg a proletárság a hatalmat mindenütt magához ragadhatná… A népeknek a mielőbbi békére van szükségük. Nem követelhetnek tehát olyan békét, amely a nemzetközi szociáldemokrácia alapelveit teljesen megvalósítja, hanem arra kell szorítaniok a kormányokat, hogy mielőbb békét kössenek még akkor is, ha az ez idő szerinti hatalmi viszonyok alapján lehetséges békének a tartalma messze mögötte maradna a nemzetközi szociáldemokrácia követeléseinek, és a népek önrendelkezési jogát semmiképpen sem valósítaná meg.”[1]

Lábjegyzet

  1. Buchinger Manó, Küzdelem a szocializmusért. I. Budapest, 1946. 238.

Irodalom

Az 1960. évi stockholmi kongresszuson a kérdéskör vitája J. Vicens Vives előadása kapcsán folytatódott: Estructura administrativa estatal en los siglos XVI y XVII. (XIe Congrés International des Sciences Historiques, Rapports IV. GöteborgStockholmUppsala, 1960).

Kiadványok