Strassburg

A Múltunk wikiből

franciául Strasbourg, németül Straßburg

város Franciaország keleti határán, ahol az Ill folyó a Rajnába torkollik
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.
1027
II. Konrád Werner strassburgi püspököt Magyarországon át akarja Bizáncba küldeni, hogy Magyarország háta mögött házassággal megpecsételt szövetséget hozzon létre; István király a zarándokoknak álcázott követeket visszaküldi.
1041
karácsony: Aba Sámuel követei III. Henrik udvarában, Strassburgban tartózkodnak; a császár nem hajlandó Aba Sámuel uralmát elismerni.
1744. július 1.
A magyar sereg gróf Nádasdy Ferenc tábornok vezetésével Strassburgtól északra átkel a Rajnán, és elfoglalja az elzászi Lauterburg sáncait.

Györffy György

Az Árpád-ház mellőzésétől a német hűbérig

A békét a harcnál jobban kedvelő Aba első lépése volt, hogy követeket küldött a császárhoz: kitudni, békét akar vagy háborút. III. Henrik Strassburgban fogadta őket, de nem adott egyenes választ, amiből kiderült, hogy nem akar békét kötni, sőt arra lehetett következtetni, hogy háborúra készül.

Zimányi Vera

A jobbágytelek rendszerétől független árutermelő állattenyésztés

Az alku létrejöttével egy időben fogadták fel a hajtókat is, rendszerint 30 állatra egy személyt. Ezután a határ menti nagy magyar marhavásárok valamelyikén az állatok gazdát cseréltek, s a magyar tőzsérek nemritkán – most már az idegen, legtöbbször délnémet kereskedők megbízásából – a harmincadvámokon áthaladva, továbbhajtották a marhát Nürnbergig, Augsburgig, néha akár Kölnig, Frankfurtig, Strassburgig. Mind a hajtás útvonalain, mind pedig a nagy vásárhelyeken kiterjedt legelők és itatók álltak rendelkezésre. Csak így volt biztosítható, hogy az állatok több heti, átlagban napi 20 kilométer út megtétele után sem érkeztek leromolva, lesoványodva rendeltetési helyükre.

Péter Katalin

A királyi udvar

Végül nagyon fontos a bécsi udvar és Magyarország kulturális kapcsolatában Zsámboki János szerepe. A tudomány világa Sambucus néven ismeri a nagyszombati származású polihisztort, aki bécsi, lipcsei, strassburgi, párizsi, padovai tanulmányok és egész Európa beutazása után 1564-ben telepedett le végleg Bécsben.

Sinkovics István

A háború költségei és az ország erőfeszítése

Geizkofler az előlegeket, kölcsönöket jórészt összeköttetései révén a saját kockázatára szerezte úgy, hogy majd a birodalmi segélyből téríti vissza. Ki tudta használni a Német Birodalomban, Ausztriában és Magyarországon forgalomban levő különböző pénznemek átváltása révén nyerhető előnyöket. A bankárházak a kölcsönöket ausztriai, illetve magyarországi pénzfajtákban adták; visszatérítésük pedig a birodalmi segély bevételeiből történt a beszedőhelyeken, Augsburgban, Regensburgban, Nürnbergben, Strassburgban stb., az ott használatos pénznemben.

Makkai László

Külföldi peregrináció

A diákok túlnyomó része eleinte a német birodalmi egyetemeken és akadémiai rangú főiskolákon tanult. Az evangélikusok elsősorban Wittenbergben, a reformátusok pedig 1621-ig (elpusztulásáig) Heidelbergben, de az előbbiek Jéna, Lipcse, Tübingen, Rostock, Stettin, Hamburg, Altdorf, Giessen, Meissen, Görlitz és Boroszló, az utóbbiak pedig Odera-Frankfurt, Marburg, Herborn, Bréma, Strassburg, továbbá a svájci Bázel és Genf főiskoláit is látogatták.

H. Balázs Éva

Kaunitz kancellár

Kaunitz útvonala Lipcséből Berlinbe, onnan Hannoverbe és a Németalföldre vezetett. A holland városok megtekintése után Brüsszel, Köln, a Rajna völgyén át Frankfurt, onnan tovább Nürnberg és München következett. Télidőben átkelés az Alpokon, majd közel négy hónapon át Róma, három hét az akkor átmenetileg Habsburg főség alatt álló királyság fővárosában, Nápolyban, majd Firenze, Milánó, Génua, Torino, és már francia földön Lyon. A négyhónapos párizsi tartózkodás után egy hónap lotharingiai területen, s Strassburgon, Stuttgarton és Regensburgon át vissza Bécsbe.

Kiadványok