Százd

A Múltunk wikiből

szlovákul Sazdice

község Szlovákiában a nyitrai kerület lévai járásában
Wikipédia
Százd látképe

Györffy György

„Aktív” külpolitika

Ottó herceg és Euphemia 1078-ban monostort alapított az Olmütz (Olomouc) melletti Hradison; a kiállított alapítólevél arengája és formulái szó szerint követik az 1067 körül kiadott százdi alapítólevél formuláit. A Borsod megyei Százdon Aba Sámuel egyik fia, Péter alapított apátságot, főként olyan birtokokból, amelyeket Géza–Magnus herceg adományozott a három Aba-finak, s az alapítást Salamon és a két herceg is megerősítette. Az interpolált oklevél eredeti részei olyan időszakot vetítenek elénk, amikor Salamon és a hercegek között teljes összhang uralkodott. Az esztergomi érseki széken a békét létrehozó Derzs ült, a nádori méltóságot pedig Radvány töltötte be, s ott szerepelnek mellettük a későbbi testvérharcok főszereplői: Ernye, Vid, Ilia ispán és mások.

Várnép, udvarnok, szabados és örökös szolga

  • A bakonybéli összeírásból tudjuk meg, hogy az egyházi nagybirtok legmagasabb szolgáló népei, nem tekintve a szabad vitézeket, a lovasok (equites) voltak, akiket a pécsváradi uradalomban „lóval szolgáló minister”-nek neveztek. Ők nem nomád lótenyésztők, hanem mezőgazdasági termelők voltak, mert agrárrobot is hárult rájuk: évi 9 napi szántás, továbbá aratás, behordás, cséplés, szállítás a malomba és onnan a monostorba. Mint „septimanarius”-ok hetes szolgálatban kötelezve voltak legeltetésre is, és ha kár esett az állatban, sajátjukból térítették meg. Önálló gazdaságukat ugyanakkor terménybeadás nem terhelte. Számarányuk a tihanyi uradalomban 14%, a pécsváradi szolgáló népek között 17%; viszonylag magas ez az arány a százdi uradalom törzsállományában, mely eredetileg hercegi birtok volt: 21%, viszont látszólag alacsony a szentjobbi uradalomban: 5%.
  • A Péter comes által a százdi monostornak adományozott 30 lovas (equites) között 10 magyar és 20 besenyő volt.

Ühegy, vendég és izbég

  • Dusnokadományt a százdi apátság alapítója és leánya is tett 1067 táján: például 6 háznép közösen 1 ökröt, 100 kenyeret, 3 köböl mézet, házanként 2 köböl sört, 1 tyúkot, két házanként 1 ludat, s emellett viaszra pénzt tartozott adni. Ez volt a dusnokszolgáltatás módja a XII. században is (1171).
  • A szökés az egyén védekezése az elnyomatás, a túlzott terhek követelése ellen, és a korai feudalizmus viszonyai között szinte az osztályharc egyedüli formája. Magyarországon — az ismertetett okoknál fogva — az egyházi uraság jelentette a szabadság elvesztését, a szolgává süllyesztést. Erre utalnak a százdi alapítólevél (1067 körül) azon szavai, hogy akik a monostornak adott földterületen „bármely szabadság nevére igényt tartanak, vonuljanak el, kivéve az egyház cselédeit”.[1]

Uralkodó osztály

  • Az Árpádok egyházalapító tevékenységét követően a legkorábbi magánmonostorokat az Abák alapították, a XI. században legalább hármat: Sár, Debrő és Százd.
  • Minthogy egy tíz-húsz szerzetest eltartó monostor építésének és ellátásának költsége meghaladta a magánnagybirtok anyagi lehetőségeit, ilyen monostoralapításhoz országos tisztségből – udvari méltóság, ispánság stb. nyert jövedelem, illetve királyi vagy hercegi hozzájárulás is szükséges volt, amint erre a százdi alapítás körülményeiből is következtethetünk.

Kristó Gyula

Világi előkelők

Az Aba-atyafiság XI. századi családi monostorai, Sár, Százd és Feldebrő mellé 1143-ban Széplakon szenteltetett fel újat.

Stílusirányzatok

A legjobban annak a kolostortemplomnak a típusa ismert, amely kis létszámú szerzetest fogadott be, s az alapító és leszármazottai, a kegyúri jogokat gyakorló világi előkelők temetkezésére szolgált: az úgynevezett nemzetségi monostortemplomok típusa. Előzményei már a XI. század második felében megjelentek Ottó comes 1061. évi zselicszentjakabi és Péter comes 1067 körül alapított százdi monostorával, jelentős részük azonban a XII. században épült fel.

Lábjegyzet

  1. Wenzel, Árpádkori új okmánytár I. 25.

Irodalom

Wenzel, Árpádkori új okmánytár I. 24—27, vesd össze Kumorovitz L. Bernát, Századok 97. 1963. 3—4.