Széchényi György

A Múltunk wikiből
Szécsény, 1605/1606 – Pozsony, 1695. február 18.
prímás, esztergomi érsek
Wikipédia
Széchényi György érsek szobra Érsekújvár főterén

R. Várkonyi Ágnes

Pénz- és hitelviszonyok: az 1657–1659. évi pénzreform és következményei

Nagy pénzügyleteket bonyolít le Kollonich, Montecuccoli, Széchényi György győri püspök, Horvátországban Zrínyi Petronella, Erdődy György, Erdélyben Apor István, Páter János és mások.

Városok, nyitott kapukkal

Győrött a jezsuiták Széchenyi György érsek bőkezűségének jóvoltából 1667-ben kollégiumot, 1684-ben nemesi konviktust építenek. 1687-ben pedig új iskola alapkövét rakják le. 1673-ra befejeződik az 1654. évi tűzvészben elégett ferences templom újjáépítése, és a század végére felépül a karmeliták kolostora.

Az 1687–1688. évi országgyűlés

Az alkotmánymódosítás két nagy kérdése, a választó királyság helyett az örökös királyság törvénybe iktatása és az Aranybulla ellenállási záradékának eltörlése, már az országgyűlés előtt eldőlt. Az egyházi és világi főméltóságok – Esterházy Pál nádor, Széchényi György esztergomi érsek, Korompay Péter kancellár, Orbán István személynök – az 1687. augusztusi bécsi értekezleten kompromisszumos megállapodást kötöttek a császárral: támogatják az udvar szándékát; a császár viszont kötelezettséget vállalt, hogy a visszafoglalt területeket az országhoz csatolja, mérsékli az adót, megfegyelmezi a katonaságot, és tiszteletben tartja a nemesi kiváltságokat.

Intézmények, iskolák, nyomdák, könyvtárak

Győrött a jezsuita kollégiumi könyvtár mellett Széchényi György alapítványából szervezték meg a papnevelde, az első intézményes egyházmegyei könyvtár alapját.

A Habsburg-abszolutizmus művelődéspolitikája

Széchényi György prímásnak a rokkant katonák kórházára és otthonára tett nagy összegű alapítványát 1692-ben az udvar más célra használta fel, s noha az alapítvány biztosítékául a király a saskői kamarajószágot kötötte le (1695), az építkezés csak másfél évtized múltán indult meg.

Művészetek

Széchényi György érsek 1692-ben létesített alapítványt rokkant katonák otthonára, a pesti invalidusház, a kétezer személyt befogadó épület alapjait azonban csak 1717-ben rakták le Anton Erhard Martinelli vezetésével, valószínűleg Josef Emanuel Fischer von Erlach tervei szerint.

Kosáry Domokos

Képzőművészet

Az elpusztult országrészek újjászülető városai közül Pesten a mai belváros szerény akkori épületei közül valósággal kiemelkedett az úgynevezett invalidusház (a Fővárosi Tanács ma is impozáns otthona), amely rokkant katonák számára épült, Széchényi György érsek alapítványának felhasználásával, egyben mint a császári ármádia hatalmának jelképe is. 1716-ban kezdték el, 1727–1737 közt épült A. E. Martinelli irányítása alatt.

Műve

Ami viszont a kapcsolat másik oldalát illeti, említésre méltó, hogy főként Thököly 1682. évi sikerei a magyar udvari arisztokrácia körében olyasféle találgatásokra és gyanakvásra adtak okot, hogy vajon az udvar nem szántszándékkal játssza-e Thököly kezére Felső-Magyarországot, annál is inkább, mivel köztudott volt, hogy Badeni Hermannon kívül az Udvari Kamara elnöke, Abele is a spanyol frakcióhoz tartozott. Ezt a kérdést egyébként Csáky István nyíltan szembeszegezte Lipótnak, aki természetesen tagadó választ adott. Lásd Széchényi György győri püspök és kalocsai érsek levelét Batthyány Kristófhoz, 1682. szeptember 9. Szombathely, Országos Széchényi Könytár Kézirattára Thaly-gyűjtemény. Fol. Hung. 1389/I. fol. 46.

Irodalom