Széchy György

A Múltunk wikiből
Wikipédia – Széchy család (felsőlendvai)

Makkai László

Basta visszavonulása

Látva viszont a hajdúktól rettegő urak és nemesek békevágyát, Bocskai igyekezett a mozgalom vezetését úgy átszervezni, hogy érdekeltebbé tegye őket benne. Lippait leváltotta a főkapitányságból, és helyébe három főkapitányt nevezett ki: Sennyeyt a Felső-Magyarországon Basta ellen harcoló csapatok élére, Rhédeyt a december közepén Alsó-Magyarország hódoltatására induló sereg fölé, Gyulaffy Lászlót pedig a januárban Szatmár bevételével sikeresen kezdődő erdélyi hadjárat vezetésére. Országos főkapitánynak az „ország botjával” (azaz a fővezéri jelvénnyel) Homonnai Bálintot tette, aki közvetlenül rendelkezett a vármegyei csapatokkal, a nemesi felkeléssel és az urak katonaságával. A fejedelmi testőrség parancsnoki tisztségét is nagyúr, a fiatal Széchy György kapta.

Bethlen első hadjárata

Bethlent azonban nem annyira ez az ajánlat, mint inkább magyarországi híveinek, Thurzó Szaniszlónak és Imrének, Rákóczi Györgynek, Széchy Györgynek és Illésházy Gáspárnak a hívása mozdította meg.

A szövetségesek Bécs alatt

  • Szeptember 20-án Bethlen is bevonult Kassára, s fogadta a részgyűlésen összejött felső-magyarországi rendek hódolatát, akik „fejüknek, elöljárójuknak és fő gondviselőjüknek” választották. Gyakorlatilag ráruházták az uralkodói jogkört, beleértve a katolikus egyház és a csatlakozást megtagadó „hűtlenek” javainak elkobzását is. Kassáról két hadoszlopban nyomult előre a magyarországi zsoldosokkal 20 ezer főre gyarapodott sereg, melyet délen Széchy György és Rhédey Ferenc, északon maga Bethlen vezetett. Úgyszólván ellenállás nélkül vették birtokba Felső-, majd Alsó-Magyarországot. A várak és városok sorra, önként kapituláltak.
  • A biztosított felvonuláshoz szükséges pozsonyi Duna-híd csak november 21-re készült el. De mikorra a 32 ezer főnyi, legalább felerészben erdélyi katonákból álló szövetséges hadsereg Bécs alá érkezett, Bethlen hírt kapott arról, hogy a Lengyelországba menekült Homonnai több ezer zsoldossal betört az országba, és november 21-én Rákóczi György sebtében összegyűjtött csapatát Homonnánál szétszórta. Igaz, Homonnai hiába hívta a felső-magyarországi vármegyéket és városokat Ferdinánd hűségére, s miután senki sem csatlakozott hozzá, sietve kivonult az országból. Bethlen ezt azonban még nem tudhatta, és Széchy Györgyöt gyorsan hazafelé indította a sereg nagy részével, maga pedig Pozsonyba vonult vissza.
  • Széchy csapatainak elvonulása Bécs alól az ostromló és ostromlott seregek számát csaknem kiegyenlítette, s egy esetleges nyílt ütközet kimenetele, a császáriak gyalogsági fölényét tekintve, legalábbis bizonytalannak látszott.

Besztercebánya és Fehérhegy

Mivel azonban a szultán állandóan sürgetett szövetséglevele még nem érkezett meg, időnyerés céljából Bethlennek tűrnie kellett, hogy a királyi biztosok vitassák álláspontját. Hogy pártját erősítse, július 2-án, a középkori ligák mintájára személyes szövetséget kötött Thurzó Imrével, Széchy Györggyel, Illésházy Gáspárral és Rákóczi Györggyel, életre-halálra szóló hűséget fogadva egymásnak a szabadságért vívandó harcban.

Út a békekötés felé

A magyarországi urak közül elsőnek Forgách nádor tért vissza nyíltan Habsburg-hűségre, de számosan követték, köztük a személyes szerződéssel Bethlenhez kapcsolt Széchy György, aki Fülek várát kapitányával, Bosnyák Tamással együtt elvonta a fejedelem hűségéről. Szécsény várát is elfoglalta, sőt a harctérről nagybetegen hazainduló Rhédey Ferencet, Bethlen legkiválóbb hadvezérét is elfogta, aki a fogságban meg is halt. Rövidesen egész Alsó-Magyarországon csak a két Thurzó és Illésházy maradt Bethlen oldalán.

Bethlen hadserege és hadviselése

Széchy György nem sokat mutatott abból, hogy valaha Bocskai testőrkapitányaként szolgált, mert akkor is csak a szerencsétlen Káthay lekaszaboltatásával jeleskedett, Bethlent pedig hamarosan cserbenhagyta.