Székely Mózes

A Múltunk wikiből

Hasonló névvel lásd a fiát: ifjabb Székely Mózes

Udvarhely 1553 körül – Brassó 1603. július 17.
erdélyi fejedelem
Wikipédia
Székely Mózes
1601
augusztus 3. Báthori Zsigmond veresége Goroszlónál. (A fejedelem Moldvába, főparancsnoka, Székely Mózes a törökhöz menekül.)
1603
március Székely Mózes szultáni athnámét kap az erdélyi fejedelemségre.
május eleje Székely Mózes Dél-Erdélyben tábori országgyűlést tart, mely őt fejedelemmé kiáltja ki.
július 17. Székely Mózes veresége Brassó mellett. (Ő maga és az erdélyi nemesség nagy része elesik, megmaradt hívei a hódoltságba menekülnek.)
szeptember 5. Erdélyi országgyűlés Déván. (Basta kimondja, hogy a nemességnek vagyona egynegyedét pénzen kell megváltania; a Székely Mózes mellett elesettek és a gyűlésről távol maradók vagyonát hűtlenség címén lefoglalja; a hűtlennek nyilvánított városokban csak katolikus vallásgyakorlatot engedélyez.)

Sinkovics István

A prágai szövetség: Erdély összefogása a királyi Magyarországgal és a román fejedelemségekkel

Meggyorsította a döntést, hogy a Temes-vidéki rácok 1594 tavaszán felkeltek a török ellen, és Báthori Zsigmondtól, akit despotájukká kiáltottak ki, segítséget kértek. Báthori Zsigmond kipróbált hadvezérét, Székely Mózes küldte melléjük, de a temesvári pasa a rácok megmozdulását leverte.


Uralmi válság Erdélyben

  • Mihály túlnézett a provinciális partikularizmuson, az ő eszménye a görögkeleti kereszténységnek a török alól való felszabadítása volt, s ennek hatalmi bázisát akarta megteremteni. Az erdélyi nemesség azonban éppen az újabb törökellenes háborútól félt, s a székely szabadság megadása mellett ezért is fogadta Mihályt bizalmatlanul, noha soraikból számosan vállaltak alatta országos főtisztségeket, többek közt Náprágyi Demeter, Kornis Gáspár, Csáky István és Székely Mózes is; csak Bocskai hagyta el Erdélyt, és vonult vissza bihari birtokaira.
  • Az erdélyi nemesek kétfelől is kértek és vártak Mihály ellen segítséget. Egyik oldalról Rudolftól, aki beküldte ugyan Erdélybe biztosait, hogy átvegyék Mihálytól az országot, de ennek halogató kifogásaira egyelőre csak azzal válaszolt, hogy beszüntette a vajdának adott pénzbeli támogatást, ami azután az adóterhek s a Mihállyal szembeni ellenszenv növelését eredményezte. Másik oldalról Zamoyskitól, aki Báthori Zsigmond visszahelyezésén munkálkodott, s előre is küldte őt Moldvába azzal, hogy majd katonaságot ad mellé. Erről értesülve, Mihály 1600 májusában Székely Mózes alvezérével megelőző támadást indított Moldva ellen, s a lengyel kézen maradt északi határvár, Chotin kivételével elfoglalta az országot. A moldvai bojárok nagy része a Movila testvérekkel és Báthori Zsigmonddal együtt Lengyelországba menekült, a megmaradtak pedig nem akartak sem Erdéllyel, sem Havasalfölddel politikailag egyesülni, hanem külön vajdát kértek maguknak. Mivel a vajda személyében nem tudtak megegyezni, Mihály ideiglenesen bojártanácsot nevezett ki, s Rallyt metropolitává tette.

Makkai László

Székely Mózes támadása. Basta Erdélyben.

Önálló cikk.

Bocskai „gondolkodni kezd”

1604 tavaszán a Habsburg-kormányzat arra készült, hogy az évek óta napirenden levő béketárgyalásokat minél kedvezőbb helyzetben fejezze be. Rudolf seregei még kezükben tartották Buda védelmi övezetében Esztergomot, Vácot, Pestet és Hatvant, Erdély pedig Székely Mózes Brassó melletti veresége után vérevesztetten tűrte Basta bosszúját.

Szövetségesek és ellenségek között

A lengyel rendi ellenzék arra kényszerítette III. Zsigmondot, – egyedül az európai keresztény uralkodók közül – maga kezdeményezze a nyilvános diplomáciai kapcsolatot Bocskaival. Ennek útját Bocskai azzal is egyengette, hogy a Basta által elűzött lengyelbarát Simion Movila havasalföldi vajdának Erdélyben menedékjogot adott, amivel nemcsak a lengyeleknek tett szolgálatot, hanem az új, Habsburg-párti vajdát, Radu Şerbant is sakkban tartotta, nehogy a Székely Mózes elleni támadáshoz hasonlót kísérelhessen meg.

Báthori Gábor megvédi Erdélyt

A fejedelem erdélyi seregét is elegendőnek vélte ahhoz, hogy a vajdával felvegye a küzdelmet, és 1611. július 8-án – ugyanott, ahol Székely Mózes csatát vesztett – a brassói papírmalom mellett megütközött vele. Radu Şerban ravasz, veterán katona volt, s mikor már az erdélyiek biztosak voltak a győzelemben, ügyes oldaltámadással megfordította a csata sorsát.

Irodalom

Székely Mózesre: Nagy János, Székely Mózes (Századok 1869).