Szekszárd

A Múltunk wikiből

németül Sechshard

megyei jogú város, Tolna megye székhelye
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.
Szekszárd címere
1828.
Megkezdődik a kaposvári és a szekszárdi megyeháza építése.

Gábori Miklós

Fogalmi magyarázatok

A régibb kőkori lelőhelyek időbeli sorrendje a C14-es vizsgálatok alapján, év
lelőhely régészeti kultúra C14-es adatok
Szekszárd mezolitikum 10 350±500

Mezolitikum

Szekszárd-Palánk mezolitikus ipara, mely 10 350 éves, kis méretűvé vált eszközökből áll. Néhány mikrogravett utal a régibb gyökerekre, és lassan feltűnnek a mezolitikus tardenoisi kultúra geometrikus eszközfajtái.

Bóna István

Az avar kor gazdasági alapjai

VII. századi avar telepre utaló nyomok azóta egyre gyakrabban bukkannak elő (Fadd, Dunapataj, Káloz–Nagyhörcsök, Tatabánya, Szekszárd — ma már a legnagyobb a jóval több mint 100 építményt tartalmazó Kölked–Feketekapu VI–VII. századi telepe).

Avar régészeti lelőhelyek

település korai késői megjegyzés
avar kor
MAGYARORSZÁG
Szekszárd–Bogyiszlói út X X
Szekszárd–Mocfacsárda X

Györffy György

A nyugati térítés kezdete

Sankt Gallen-i Brunó missziójával és az udvarhelyeken épült kápolnákkal áll összefüggésben, hogy a Szentgál helynevek, amelyek egyházuk védőszentjéről kapták nevüket, csak azon a szűkebb környéken fordulnak elő, ahol az Árpádok X. századi családi szálláshelyei voltak. Nyilvánvalóan ilyen az Esztergom, Kalocsa, Szekszárd és Veszprém melletti Szentgál, illetve a neki szentelt templom, a fejedelmi, hercegi és fejedelemnői udvarhelyek szomszédságában, de a nyugat-baranyai két Szentgál is egy-egy olyan patak mellett feküdt, amely a Siklós melletti Koppányhoz vezetett.

Uralkodó osztály és világi nagybirtok

Az István kori világi birtok eredete szerint két csoportba sorolható: egyrészt hajdani törzs- és nemzetségfők leszármazottainak meghagyott téli szállásaira, másrészt adománybirtokosok új szerzeményeire. A különbség a kettő között távolról sem volt olyan éles, mint gondolnánk. Az új adománybirtokosok ugyanis rendszerint elkobzott nemzetségi birtokot kaptak meg, mint például Csanád vezér Ajtony birtokait, de úgy látszik, hogy kezdetben a nyugatról beköltözött lovagok is elkobzott szálláspárokat kaptak. Ebből magyarázható például a Kapos–Sárvíz mellett Orci lovag nemzetségének birtoklása, melyből a Szekszárd melletti téli szállás és környéke vált Harc nemzetségi birtokká, és a somogyi erdők alján fekvő Orci – mint nyári szállás és legeltető hely – utóbb idegen kézben tűnik fel.

Szellemi művelődés

  • Legkorábbi építészeti emlékeinket a görög és lombard-olasz kőfaragás szalagfonatos díszítése, Szekszárd, Zalavár, Aracs mellett az antik akantuszlevelek díszítőelemként való felhasználása jellemzi (Esztergom, Pécs stb.).
  • A ma ismert bizánci templomok fejedelmi vagy főúri alapítások. Alaprajzuk centrális; a ma is álló kiszombori és a térképről ismert csanádvári körtemplom, az előbbi belső karéjokkal tagolt: talán Gyula és Ajtony templomai. Az apostagi tizenkét karéjos volt, a szekszárdi hercegi templom kereszt alakú, és a kereszt közeit karéjok tagolták.

Helyreállítás és továbbfejlesztés

Mindenekelőtt feltűnő, hogy a magyar egyházak élén ettől kezdve több lotaringiai főpappal találkozunk. Ilyen volt a liége-i származású Leodvin bihari püspök, aki talán már 1047-ben, Endre koronázásakor itt tartózkodott, és Franco gyulafehérvári püspök, aki egy emberöltő múlva látogatott haza Liége-be]]; közéjük tartozhatott György kalocsai érsek, akit Endre 1050-ben küldött Metzbe követségbe, de latin apát került az ötvenes években alapított szekszárdi apátság élére is.

A korona és kard viszálya

Így Béla Tolna megyei, szekszárdi monostoralapítása és birtokadományozása trónra lépése évében, 1061-ben, alighanem hercegkori intézkedésének befejező aktusa.

Belháború. Géza uralma.

Közben Salamon hívására Németországból Markward karantán herceg vezetésével három légió érkezett, és Szekszárdon Géza megtámadásáról tárgyaltak. A készülődésről Vilmos szekszárdi apát értesítette kegyurát, a Biharban vadászó Gézát, aki az Oroszoroszágból eredménytelenül visszatért Lászlót tüstént sógorukhoz, Ottó morva herceghez küldte segédcsapatokért.

Népesség, település, termelés, árucsere

Az ispáni várak mellett hasonló városképző szerepe a nagyobb királyi egyházaknak volt. A somogyvári apátság és az aradi prépostság egyenesen a várba települt; Pannonhalma, Pécsvárad, Szekszárd stb. mellett egy-egy suburbium országos vásár színhelyévé vált, melyet a védőszent ünnepén tartottak.

Kristó Gyula

Jelentősebb Árpád-kori régészeti feltárások

Az 1960–1981 között Magyarországon végzett jelentősebb Árpád-kori feltárások lelőhelyei
név kolostor
Szekszárd X

Alávetett népelemek

1214-ben pozsonyi várnépek kerültek a veszprémi egyház, 1225-ben szolgagyőri várnépek a budai szigeti Szent Mihály-egyház, 1227-ben erdélyi (Torda megyei) várnépek az esztergomi káptalan, 1239-ben pedig fehérvári várnépek a szekszárdi apátság tulajdonába részint II. Endre, részint pedig Béla erdélyi herceg, illetve király adományából.

IV. Béla újabb birtokvisszavételei

Mivel a királyi birtokok II. Endre kori megfogyatkozása, a vármegyék meg­gyen­gü­lése kihatott a koráb­ban jobbára vármegyei keretekben létező magyar királyi haderő hely­zetére is, IV. Béla az ado­má­nyo­zá­sok folytán elveszített várkatonaság pótlására egy, már Béla korában is létezett gyakorlatot ele­ve­ní­tett fel. Eszerint bizonyos kivál­tságok, birtokok adományozása nem egyszerűen már megtörtént szol­gá­lat jutal­mazásaképpen történt, mint II. Endre korában, hanem feltételhez kötődött, kato­náskodási köte­le­zettséggel járt. Így 1239-ben Chertut, aki még az 1220-as évek első felében, ausztriai száműzetésében tett hasznos szolgálatokat Bélának, rokon­sá­gá­val együtt kivette a szekszárdi apátság lovas hírnökeinek sorá­ból, az apátság szabad jobbágyaivá tette őket, s előírta számukra, hogy a királyi seregben pán­cé­lo­san jelenjenek meg.

Stílusirányzatok

A romanika közvetlen magyarországi előzményét az a stílus jelenti, amelynek jegyeit a XI. század dere­kán alapított királyi (Tihany, Szekszárd) és úgynevezett nemzetségi magánegyházak (Feldebrő, Zselicszentjakab) vise­lik magukon.

Makkai László

A Dunántúl etnikai átalakulása

  • Megbízható kortársi értesülés maradt a néphatárnak a háború következtében történt eltolódásáról. „Valahány esztendőtül fogva – írja Esterházy nádornak volt familiárisa, Tasi Gáspár kamarai tanácsos 1629-ben – újabb rácok tolyakodtanak föl és immár nemcsak az elébbeni rác falukat, hanem az magyar falukat is, az kiknek népét az tatárok mind levágták, meg kezdték szállani … Szinán pasa feljövetelének előtte [azaz a 16. század utolsó évtizedében] Mohácson, Szekszárdon, Baranyán, Somogyon fölül vagy igen kevés, vagy semmi rácság nem lakott, hanem mind magyarság lakta … Hanem im nemrégen jött megint valahonnét afféle rácság és az egész Tolnán is fölül ellepte a földet, a magyarokat kiszorították sok falukról.”[1]
  • A Buda alatt létesített Érd, Ercsi, Adony és Pentele palánkjaihoz még magyar települések csatlakoztak, de Dunaföldvár, Paks, Fadd, Tolna, Szék, Mohács, Baranyavár, a Duna-vonaltól befelé pedig Pécs, Simontornya, Törökkoppány, Szekszárd, Ozora, Dombóvár, Döbrököz, Kaposvár, Sásd, Szentlőrinc, Mecseknádasd várainak, illetve palánkjainak külvárosaiban már vegyesen éltek magyarok s görögkeleti vagy katolikus rácok, amire az Alföldön csak a legritkább esetben került sor.

R. Várkonyi Ágnes

Rákóczi megindítja a béketárgyalásokat

Szeptember 24-én Heister utolsó magyarországi fegyvertényeként kikényszerítette Érsekújvár kapitulációját, október 17-én feladták a Tiszántúl és az Alföld közti, valamint a Törökország felé összeköttetést biztosító erősséget, Szolnokot, rá egy hétre pedig Szekszárdnál fogságba esett Béri Balogh Ádám, és a dunántúli hadmentés terve végérvényesen összeomlott.

Vörös Károly

A városi funkciók átrendeződése

Míg a szabad királyi városok közül csak 5-nek népessége haladta meg a 10 ezer főt (összesen is csak 84 ezer főt téve ki), addig az 5 ugyancsak egyenként 10 ezer főnél népesebb polgárváros össznépességének száma már elérte a 60 ezret. És e városok valamennyien egy-egy nagy uradalomnak is központjai: Tata és Pápa az Eszterházyak, Szekszárd és Dunaföldvár a vallásalap, illetve az egyetem, Mohács a pécsi püspök uradalmáé; s mögöttük ott állnak más, ugyancsak ezek piacaira szállító olyan nagy uradalmak is, mint az Eszterházyak, az Apponyiak vagy éppen az uralkodóház domíniumai.

A képzőművészet fejlődésének korlátai és ösztönzői

Vannak – főleg egyházi igények vonatkozásában – olyanok, akik – szolid, nem is teljesen tehetségtelen vagy képzetlen vállalkozók – egész tág vidékek, egyházmegyék festészeti ellátását fogják kezükbe, tömegesen látva el szentképekkel, templomi zászlókkal (ortodox területeken ikonosztázokkal) az egyházat. Nemegyszer jelentős segédszemélyzettel dolgoznak, és szépen meg is élnek. E típus jellegzetes példáival sokfelé találkozunk, akár a szekszárdi Borsos dinasztiára gondolunk, akár a pesti Dunaiszky Lőrincnek, a szobrásznak rendes és korrekt, de bármely különösebb tehetséget nélkülöző épületszobraira, fafaragásaira, sírköveire, melyeket az egész országba szállítanak.

Hanák Péter

Népességnövekedés, vándorlás, városiasodás

Azok a nyugat-dunántúli, erdélyi és felvidéki városok – elsősorban a nagy múltú bányavárosok: Selmecbánya, Abrudbánya, Körmöcbánya –, amelyek bányászata kimerült, továbbá azok az egykori bortermelő és kereskedő központok, amelyek kiestek a forgalom új főútvonalaiból, jobbadán stagnáltak – Lőcse, Bártfa, Ruszt, Szekszárd –, a hagyományos borászatot elpusztító filoxéravész idején pedig hanyatlásnak indultak.

Siklós András

A belpolitikai feszültség fokozódása

Március közepére a polgári pártokhoz tartozó kormánybiztos főispánokat már a megyék többségében elűzték vagy leváltották, a nagyobb vidéki városokban (Szeged, Miskolc, Székesfehérvár, Kaposvár, Szekszárd, Pápa, Kiskunfélegyháza, Makó stb.) a tényleges hatalom a munkástanács kezébe ment át.

Hajdu Tibor

Az ellenforradalmi lázadások új hulláma

Szekszárdon, kihasználva a kormányzótanácsi biztos távollétét, tisztek vezetésével több száz főnyi csoport támadt a megyeházra. Leverésüket megnehezítette, hogy a helyi munkásság bizalmatlan volt a megyei direktóriummal szemben, amely a vizsgálati jelentés szerint „hivatalnok módjára dolgozott, és ez a hivatalnok önkormányzat még fegyveres erővel sem volt megtámasztva…”[2]

A szekszárdi ellenforradalmat egy különítménnyel és a helyi ifjúmunkások segítségével Krammer Sándor politikai megbízott verte le, a BudapestBaja vasútvonalon pedig megindult Szamuely páncélvonata, tűzharcban törve utat magának: Kecelen 19, Dunapatajon 48 ellenforradalmár esett el fegyverrel a kezében.

L. Nagy Zsuzsa

A fehérterror

A siófoki fővezérség és a tiszti különítmények százával fogták el a munkástanácsok tagjait; kommunistákat, szociáldemokratákat, munkásokat és értelmiségieket egyaránt rettenetes kínzásoknak vetették alá, majd kivégezték őket. Siófok, Tapolca, Marcali, Szekszárd, Diszel neve a szörnyű gyilkosságok révén hírhedtté vált az országban.

Lábjegyzet

  1. Hóman BálintSzekfű Gyula, Magyar történet. III. Budapest, 19352. 432.
  2. Párttörténeti Intézet Archívum 615. f. B 92/1936.

Irodalom

Holub József, Szekszárd a török kiűzése utáni első évtizedekben (Szekszárd, 1936)

Kiadványok