Tatabánya

A Múltunk wikiből
(Szelim-barlang szócikkből átirányítva)
megyei jogú város, Komárom-Esztergom megye és a tatabányai járás székhelye
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.
Tatabánya címere
Bánhida (németül Weinhild) Tatabánya városrésze. Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Feszty Árpád: A bánhidai csata
Szelim-barlang vagy Bánhidai nagy barlang a Tatabánya feletti Kő-hegyen, 289 méter tengerszint feletti magasságban található. Wikipédia
A Szelim-lyuk
1917. május 11–13.
A dorogi és tatabányai bányavidék sztrájkja.
1918. június 12.
Tatabányai bányászsztrájk.

Gábori Miklós

A középső paleolitikum magyarországi települései: Bükk-hegység, Dunántúl

Itt említjük meg, hogy a Dunántúl északkeleti részén valószínűleg az érdi vagy tatai telep alkalmi táborhelyeit jelzik azok a leletek, amelyeket a Szelim- és a Kiskevélyi-barlang hasonló korú rétegeiből ismerünk.


A Dunántúl harmadik, az előbbiekkel hasonló korú kultúrája az úgynevezett bifaciális eszközös, középső paleolitikum: a jankovichien. A kultúra jellegének és korának meghatározása, nevének bevezetése is az utóbbi évtized kutatásainak eredménye. Korábban ugyanis ezt az ipart „dunántúli Szeleta-kultúrának” tartották, ami fél évszázadon át számtalan problémát vetett fel. Megállapítható, hogy ennek az iparnak a jellege teljesen eltér az érditől, de talán az alább ismertetett a bükki Szeleta-kultúráétól is, amellyel semmiféle származási, fejlődésbeli, sőt formai kapcsolata sincs.

Ezt az ipart elsősorban a Gerecse-hegység Jankovich-barlangjából, határainkon túl a nyugat-szlovákiai Dzeravá skálából (Pálffy-barlang) ismerjük, és néhány jellegzetes szerszáma még a Szelim-, Kiskevélyi-, Bivak-barlangból, a Csákvári-sziklaüregből és a Pilisszántói II. kőfülkéből, tehát gyakorlatilag a Pilisből és a Gerecse-hegységből került elő.

A "mikrogravett-csoport"

Az úgynevezett „barlangi gravetti” vagy „mikrogravett-csoport” leletanyagát a Jankovich-, Kiskevélyi-, Szelim-, Bivak-barlang legfiatalabb würmi rétegeiből és elsősorban a Pilisszántói-kőfülkéből ismerjük.

Bóna István

Az avar kor gazdasági alapjai

VII. századi avar telepre utaló nyomok azóta egyre gyakrabban bukkannak elő (Fadd, Dunapataj, Káloz–Nagyhörcsök, Tatabánya, Szekszárd – ma már a legnagyobb a jóval több mint 100 építményt tartalmazó Kölked–Feketekapu VI–VII. századi telepe).

Avar régészeti lelőhelyek

település korai késői megjegyzés
avar kor
MAGYARORSZÁG
Tatabánya X X

Györffy György

Pannonia és Morvaország elfoglalása

A "Magyar krónika" szerint a magyarok Bánhidánál verték le a morvákat.

Sinkovics István

Szulejmán utolsó hadjárata. Szigetvár.

Elsőként, június elején Arszlán budai pasa fogta ostrom alá Palotát, de a védők Thury György vezetésével ellenálltak. A pasa kudarcát ezután komoly veszteségek súlyosbították; Eck von Salm győri főkapitány csapatai a dunántúli felkelőkkel visszafoglalták Veszprémet és Tatát; majd kisebb várak: Vitány, Gesztes, Csókakő és Zsámbék felszabadításával csaknem Esztergomig hatoltak.

Gergely András

A magyar liberalizmus kialakulása

Sőt, arra is akad példa, hogy egy robotmegtagadásra lázító bánhidai jobbágy „igen gyakorta a Paraszti Revolutiókrul szeret beszélgetni”.[1]

Katus László

Az egyes iparágak fejlődése

Az 1890-es évek elején a nógrádi szénbányák adták a legtöbb szenet, de 1913-ig megelőzte a gyorsan fejlődő tatabányai és zsil-völgyi szénmedence (évi 2,2, illetve 2,1 millió tonnával), s 1895 után szorosan felzárkózott mögéje a borsodi, majd a vasút megépítése után az esztergomi szénmedence.

Szakács Kálmán

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt taktikája

A szervezett proletariátus elkeseredett utóvédharcokat folytatott. Ezek közül kiemelkedett a bányászok sztrájkja 1919 őszén, amely során Tatabányán 7 bányászt öltek meg.

A Bethlen–Peyer paktum

Peyer Károly 1921. július 10-i tatabányai beszédében emlékeztette a kormányt, hogy a párt két évig nem zavarta a kormányzat munkáját, ennek ellenére a mozgalom semmiféle engedményben nem részesült. Megnyugtatta a kormányt, hogy az Magyarországi Szociáldemokrata Párttól nem kell félnie. Aláhúzta az Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a bolsevizmus mély elvi ellentétét, leszögezve, hogy a munkásság nem törekszik forradalomra. A beszéd nemcsak megbékélési szándékot árult el, az Magyarországi Szociáldemokrata Párt újabb nyílt felajánlkozása is volt: kérte a kormányt, borítson fátylat a múltra, a bosszú politikája helyett a megbocsátást alkalmazza, s ebben az esetben a munkásosztály tettekkel is kész kifejezni békés törekvéseit, megegyezési szándékát. A beszéd kezdetét jelentette a párt elismertetését szorgalmazó s a megegyezést mindenáron kereső és minden eszközzel erősítgető pártvezetőségi politikának.

Lábjegyzet

  1. Idézi: Szabad György, A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom… Budapest, 1957. 231.

Irodalom

Gaál István, A bánhidai Szelim-barlang ásatása (Mathematikai és Természettudományi Közlemények 67. 1935)

Kiadványok