Szentgál

A Múltunk wikiből
község Veszprém megyében a veszprémi járásban
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Szentgál címere
1909. november 21.
A Nagyatádi Szabó István által szervezett 48-as és Függetlenségi Országos Gazdapárt megalakulása Szentgálon.

Dolmányos István

Negyvennyolcas parasztpártok

Szabó István irányzata 1909 novemberében nyerte el hosszabb időre szóló szervezeti formáját: a Veszprém megyei Szentgálon ünnepélyesen zászlót bontott a 48-as és Függetlenségi Országos Gazdapárt. A szentgáli zászlóbontás időzítése az anyapárt belső viszonyainak alakulásával, válságával függött össze. A pártalakításra Szabó az Áchim-mozgalom példájától is ösztönzést kapott. Az itt elfogadott program első pontja kimondta, hogy az új párt továbbra is magáénak vallja a függetlenségi anyapárt programjában lefektetett elveket. Fontosabb követeléseik: általános választójog új választókerületi beosztással (a kisújszállási kongresszus megfogalmazása szerint: „nemzeti alapon”), a régi jobbágyi viszonyok maradványainak eltörlése, az ilyen ügyekkel összefüggő perek megszüntetése, „a magyarság gerincét képező kisbirtokos osztály és a mezőgazdasági munkásosztály szervezése”,[1] progresszív adózás 800 koronás létminimummal, ingyenes elemi és szakoktatás. Csak ezek után tért rá programjuk a kérdések kérdésére: a nagybirtok ügyére. Távlatban a latifundiumok és holtkézi birtokok állami megváltását tűzte ki célul, hogy az így létrehozott földalapból a parasztság földet vásárolhasson, illetve örökbérletekre tehessen szert. Rövid távon annak engedélyezését sürgette, hogy a hitbizományos családok maguk mondhassák ki a hitbizomány feloszlását. A program egyéb követelései közt találjuk a kisbirtokosok és mezőgazdasági munkások aggkori biztosítását és nyugdíját, s egyéb szociális reformokat, Magyarország teljes állami és gazdasági függetlenségét.

Pölöskei Ferenc

Parasztpártok és parasztmozgalmak

Az 1910. évi választásokon három gazdapárti képviselő került be a Házba. A szentgáli zászlóbontás után új pontokba szedett programot nem adtak ugyan ki, de Nagyatádi Szabó 1910. júliusi beszéde programadó jellegűnek számít.

Lábjegyzet

  1. Mérei Gyula, A magyar polgári pártok programjai (1867–1918). Budapest, 1971. 350–351.

Irodalom