Szenthe Bálint

A Múltunk wikiből
Címerhatározó – Szenthe címer
1667
május Szenthe Bálint Bécsben feltárja a Wesselényi nádor szervezte összeesküvés tényeit.

R. Várkonyi Ágnes

Főurak és köznemesek

A Kamarának nyújtott hitelt, elmaradt fizetést, a hadsereg ellátásában kifejtett szolgálatokat és más érdemeket nemcsak birtokadománnyal, hanem grófi és bárói címekkel honorálja az uralkodó. Így került a grófok közé 1652-ben Czobor Mihály, 1654-ben Kéry János, 1655-ben Liszty László, s ugyanebben az évben lesz báró Zichy István kamaraelnök. A sor a politikai történet ismert személyiségeivel hosszan folytatható, az 1670–1680-as években bárósítottak között van például Orbán István személynök és Szenthe Bálint alnádor.

Az 1687–1688. évi országgyűlés

A Habsburg-dinasztia európai diplomáciai érdekébe vágott, hogy örökös jogát a Magyar Királyságra alkotmányos úton, országgyűlés jóváhagyásával nyerje el. Ez lehetőséget nyújtott volna a magyar politikusoknak, hogy eredményesen képviseljék az országos érdekeket. Csakhogy Esterházy tehetetlen, a hangadó Orbán István királyi személynök gyűlölködő és kicsinyes ember volt, a háttérben jelentős feladatokat ellátó Szenthe Bálint alnádorról már a Wesselényi-mozgalom után kiderült, hogy elvtelen politikus.

Aulikus főnemesség és új nemesi rétegek

Egyfelől osztrák, olasz, cseh arisztokraták, hadi tisztek, hadseregszállítók, vállalkozók kaptak indigenátust, másfelől a köznemességből törtek előre többen a mágnási réteg peremére, mint Szenthe Bálint alnádor, a Festetics család vagy Szirmay István, az 1690-es években báróságot szerző Klobusiczky Ferenc személynök és az erdélyi Jósika Imre élelmezési biztos.