Szentlőrinc

A Múltunk wikiből

horvátul Selurinac, németül St. Laurenz

város Baranya megyében a szentlőrinci kistérségben
Wikipédia
HUN Szentlőrinc COA
1882. november 16.
A BudapestSzentlőrinc vonal megnyitásával létrejön a vasúti összeköttetés a főváros és Pécs között.

Bóna István

A Dunántúl korai vaskora

A Dunántúl déli és délkeleti felében az i.e. V. századtól kezdve másféle régészeti kultúra jelentkezik, amely – az eddig ismert kevés lelet alapján legalábbis úgy tűnik – kezdetben a Tisza-vidékkel is kapcsolatban állt, kifejlett vaskori kultúrája azonban a Dráva–Száva közének kultúrájához kötődik. Ezen a területen is vannak hatalmas földvárak (például Pécs–Jakabhegy, Regöly), körülöttük az előkelők halomsírjaival. A köznépi temetők jóval gazdagabbak, mint a Hallstatt-kultúra területén: szabad lakosság temetkezései, élükön lovakkal (kocsikkal?) temetkező vezetők álltak (Szentlőrinc).

Makkai László

A Dunántúl etnikai átalakulása

A Buda alatt létesített Érd, Ercsi, Adony és Pentele palánkjaihoz még magyar települések csatlakoztak, de Dunaföldvár, Paks, Fadd, Tolna, Szék, Mohács, Baranyavár, a Duna-vonaltól befelé pedig Pécs, Simontornya, Törökkoppány, Szekszárd, Ozora, Dombóvár, Döbrököz, Kaposvár, Sásd, Szentlőrinc, Mecseknádasd várainak, illetve palánkjainak külvárosaiban már vegyesen éltek magyarok s görögkeleti vagy katolikus rácok, amire az Alföldön csak a legritkább esetben került sor.