Molnár Erik

A Múltunk wikiből
(Szentmiklóssy Lajos szócikkből átirányítva)

Szentmiklóssy Lajos írói néven is

Újvidék, 1894. december 16. – Budapest, 1966. augusztus 8.
történész, filozófus, közgazdász, jogász és politikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára
Wikipédia
Molnár Erik Grantner.jpg

Előszó (I. kötet)

Kötetünk két értelemben véve is mérföldkő. Összegzi az ismereteket, mindazokét, akik a tárgyalt korszak kutatásában fáradoztak, akiknek munkásságáról — Pauler Gyulától Molnár Erikig — tisztelettel emlékezünk meg.

Irodalom

A „Molnár Erik-vita” a kor nemzettudatáról: Molnár Erik tanulmányai: A nemzeti kérdés (Magyar Tudomány, 1960); Ideológiai kérdések a feudalizmusban (Történelmi Szemle 1961); A nacionalizmus történelmi gyökereiről (Történelmi Szemle 1960). Első szakmai vitája: Nemzet, haza, honvédelem a parasztság és a nem nemesi katonáskodó réteg gondolkodásában, XV–XVIII. század. Ankét a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében (Történelmi Szemle 1963). A több fázisban folyó vita nagy irodalmát is ismertetve: Szűcs Jenő, A nemzet historikuma és a történetszemlélet nemzeti látószöge (Magyar Tudományos Akadémia Értekezések a történeti tudományok köréből 51. Budapest, 1970); R. Várkonyi Ágnes, A nemzet fogalma a XVI–XVIII. század társadalmi és politikai harcaiban (A nemzeti ideológia múltja és jelene. A Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Évkönyve 1966); Köpeczi Béla, Hazafiság, történettudomány, történelemtanítás (Hadtörténelmi Közlemények 1972); Benczédi László, A haza- és nemzetfogalom alakulása a késői feudalizmus korszakában (Századok 1967).

Művei

Az 1945 utáni évek magyar őstörténeti kutatásainak és irodalmának leglényegesebb elméleti eredménye a történelmi materializmus alkalmazása. Ebben a vonatkozásban kiemelkedő Molnár Erik tevékenysége, működése nyomán vált a magyar őstörténet társadalom- és széles értelemben vett művelődéstörténetté. A történelmi materializmus magyar őstörténeti alkalmazását még a felszabadulás előtt kezdte: Szentmiklóssy Lajos, Korunk, 1939. 12. sz. 1023–1031. l.; 1940. 1. sz. 17–25. l.; 5. sz. 407–414. l.; 6. sz. 496–504. l.; 7–8. sz. 630–640. l.; Magyar őstörténet (Budapest 1942). Megkísérelte a magyar őstörténet kutatása marxista komplex módszerének alapvetését. Az egysíkú nyelvtörténeti szemlélet helyébe az őstörténeti jelenségek komplex szemléletét állította. Felfigyelt arra, hogy a különböző korban létrejött iráni kapcsolatok a magyar őstörténetben rendkívül jelentősek. Különösen jelentős mű Molnár Erik A magyar nép őstörténete. Ugyanakkor szintézisének és elméleti-módszertani alapvetésének számos problematikus pontja jogos bírálatot váltott ki: CzeglédyHajdú, A magyar őstörténeti kérdései. A bírálat a komplex módszernek és alkalmazásának nyitott kérdéseit hozta felszínre. E helyes módszer segítségével sem tisztázható a magyar őstörténelem valamennyi nyitott kérdése. Sajnálatos tudománytörténeti esemény, hogy a vita, a tévedések szóvátétele mellett, háttérben hagyta az elméleti eredményeket.

A kelteminári őshaza elméletét ismerteti és cáfolja: Molnár Erik és László Gyula. Korábban, egyetemi előadásaiban Molnár Erik hajlott a kelteminári őshaza elméletére.

A földközösség magyarországi kutatásában az alapokat Tagányi Károly A földközösség története Magyarországon (MGtSz 1894; új kiadása Molnár Erik előszavával, hely és év nélkül) című tanulmányával rakta le.