Szerencs

A Múltunk wikiből
kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 30 kilométerre
Wikipédia
HUN Szerencs COA.jpg
1605
április 20. Bocskai Istvánt a felkelt rendek szerencsi gyűlése Magyarország fejedelmévé választja.
1607
december 10. A hajdúk és a nemesek megbízottai eredménytelenül tárgyalnak Szerencsen.
1685
október eleje A kurucok feladják Kállót, Kisvárdát, Szerencset és a Felső-Tiszavidék kisebb várait.
1710. augusztus 10–20.
Szerencsen részgyűlést tart a senatus.

Györffy György

A vezérek szállásrendje és a törzsek

Ónd vezér a Tisza jobb parti partvidékét bírta két helyen. Első foglalású szállásterülete a hosszan elnyúló Zemplén megyében lehetett, ahol téli–nyári szálláspárjának magyar–szláv helynévpárban maradt emléke. A téli udvarhely a Szerencs melletti Ónd falu lehetett, míg nyári szállását a szláv -ava birtokosképzővel ellátott Ondava-folyó és a közelében levő, szláv ajkon az Ondava névből fejlődött Udava–Udva nevű patak mellett tartotta.

Sinkovics István

Szulejmán utolsó hadjárata. Szigetvár.

Makkai László

A szerencsi országgyűlés

Önálló cikk.

Szövetségesek és ellenségek között

  • A szerencsi országgyűlésen, Bocskainak Magyarország fejedelmévé való kikiáltásával, de külön erdélyi fejedelemségének fenntartásával, nyitva maradt a nagy kérdés: Mi lesz az egy fő alatt egyesült két külön magyar állam további sorsa?
  • A lengyel királyi követség a szerencsi országgyűlés befejezése előtt, 1605. április végén érkezett meg, azzal a feladattal, hogy Bocskait a határvillongások megszüntetésére kérje, megtudakolja a felkelés okait, és felajánlja III. Zsigmond békeközvetítését a Habsburgok felé. Bocskai és hívei jól tudták, hogy ez a lengyel ellenzék győzelme a király agresszív szándékai felett, s ezért a felkelést indokoló választ úgy hangolták, hogy az formailag a királynak, valójában azonban a Habsburg-barát, abszolutisztikus és ellenreformációs politika ellen harcoló lengyel rendeknek szólt.

Kapcsolatkeresés a lengyel rendi ellenzékkel

A teljes cikk.

A hajdúk szövetkezése Báthori Gáborral

Rudolf a török és a magyar rendek elleni háborúra készülve, 1608. január elején Rákóczi Lajost, Zsigmond fejedelem unokatestvérét, ezt a Mihály vajdától Bastán át Bocskaiig mindenkit kiszolgáló zsoldosvezért küldte el Nagy Andráshoz, jószágot, pénzt, nemességet ígérve a hajdúknak, ha mellette felülnek. A kálvinista prédikátorok azonban felháborodva utasították el a német pápista bálványimádónak mondott császár ajánlatait. Egyidejűleg tökéletesen csődbe ment Rudolfnak az a kísérlete is, hogy a Regensburgba összehívott német birodalmi gyűléssel pénzt szavaztasson meg a török elleni háborúra. Bocskai szerencsi kiáltványát visszhangozva, a gyűlés megtagadott minden segélyt, nehogy azt a császár a német és magyar protestánsok elnyomására használhassa fel.

R. Várkonyi Ágnes

Erdély és a német-római császárválasztás

Rákóczi lázas munkával maga mellé szervezte a várak őrségeit, a hajdúkat és a székelyeket. A fiskális birtokokkal s a várak, mindenekelőtt Várad és Jenő őrségével kezében tartotta az ország maradék erejét. 1658. január elején meglepte az eredetileg ellene összehívott medgyesi országgyűlést; kényszerítette a rendeket, hogy Rhédeyvel szemben ismét őt válasszák meg fejedelemnek, majd nyíltan a török ellen fordult. Országos felkelést hirdetett: a nemesség zsoldost, a jobbágyság kapuszám szerinti katonaságot köteles állítani. A gyulafehérvári országgyűlésen (1658. március 9 – április 16.) fölébe kerekedett a feltételeket szabó rendeknek, és visszanyerte fejedelmi hatalmát. Megegyezett a két román fejedelemmel, Moldva és Havasalföld kötelezettséget vállalt, hogy előkészítik a kozák szövetséget. Ugyancsak a gyulafehérvári országgyűlésről indult útnak Rákóczi hitlevelével Kövér Gábor Frankfurtba, I. Lipóthoz. Rákóczi kijelenti, ha a Habsburg-kormányzat haddal segíti, akkor ő a császárválasztás harcaiban nyíltan Lipót mellett száll síkra: közbenjár a különben már a franciák részéről is megkörnyékezett szász választónál, hogy a magyar királyra adja szavazatát. Szerencsen előzetes megállapodás jött létre Rákóczi és I. Lipót megbízottja között. Rákóczi a diplomáciai segítségen kívül, ha csapatokat kap, átengedi Szatmár és Szabolcs vármegyét.

Benczédi László

Az 1670. tavaszi nemesi felkelés

Mert amíg a vármegyei nemesség képviseletében Szuhay Mátyás a rendi „országra” eskette a Szerencsre behozott nemeseket, addig Rákóczi familiáris hívei uruk, a fejedelem hűségére kötelezték el az embereket.

A bujdosók első támadása 1672-ben

A kezdetben viszonylag kis létszámú csapat így duzzadt fel napok/alatt több ezres sereggé, s a felkelés sikereinek csúcspontján elérte a 15–20 ezer főt. Érthető, hogy ilyen körülmények között Spankau felső-magyarországi főkapitány, aki néhány századnyi német katonaságával a Tiszántúlon őrizte az erdélyi határszéleket, a számára ellenséges környezetben meg sem kockáztatta a harc felvételét, hanem a Tiszán átkelve, Kassa felé hátrált. Üldözésére indulva, a bujdosók Szuhay Mátyás és Szepesi Pál vezette főerői Polgárnál már szeptember 8-án „általugrattak” a Tiszán, s a környező várakat, Ónodot, Diósgyőrt, Putnokot, Szendrőt és Tokajt megszállva, Szerencsnél ütöttek tábort.

R. Várkonyi Ágnes

A hegyaljai borvidék

A jobbágyi és más állapotú népesség háztartásszámának alakulása a hegyaljai mezővárosokban 1631 és 1689 között
Helység 1631–1635 1640–1648 1689
jobbágy egyéb jobbágy egyéb jobbágy egyéb
Szerencs 36 48 36 70 0 94
Az igásállattal rendelkező jobbágyok számaránya az összes telkes jobbágyok százalékában a hegyaljai mezővárosokban 1631 és 1689 között
Helység 1631–1635 1644–1648 1689
Szerencs 10,5 11,1 0
A hegyaljai mezővárosok háztartásszámának alakulása 1631 és 1689 között
Helység 1631–4635 1640–1648 1689
Szerencs 84 106 94
A taksás nemesség számának és arányának alakulása a hegyaljai mezővárosokban 1640 és 1689 között
Helység 1640–1648 1689
szám százalék szám százalék
Szerencs 26 24,5 80 85,1
A pusztatelkek számarányának alakulása a hegyaljai mezővárosokban 1640 és 1689 között
Helység 1640–1648 1689
Szerencs 48,9

Hadseregek és haditervek

Amikor Schultz generális ostromára Eperjes polgárai, közel héthetes (1685. július 21–szeptember 13.) elszánt védelem után – megtudván, hogy segítségre nem számíthatnak – megnyitották kapuikat a császár hadai előtt, majd meghódolt Tokaj, Ónod, Ibrány, Kisvárda, Kálló és Szerencs, Thököly sürgősen Bécsbe küldte követét, Szirmay Istvánt, és újra ajánlatot tett: ha méltányos feltételek mellett békét köthet a császárral, kész átadni Kassát, haderejét a török ellen fordítja, és Szkander bég példáját követve harcol a kereszténység ügyéért.

Szabad György

A nemzetiségek csalódása

Szerencsen a görög katolikus lelkész templomának keresztet tartó toronygombjába egy Kossuth-kiáltványt és a Függetlenségi Nyilatkozat szövegét rejtette.

Katus László

Élelmiszer-, fa- és építőanyag-ipar

1888-ban az állam adó- és szállítási kedvezményekben részesítette a cukorgyárakat, erre 2 év alatt 4 nagy új cukorgyár létesült a Nagyalföldön (Hatvan, Szerencs, Selyp, Mezőhegyes), mind hazai tőkések és bankok alapításaként.

Az ipar szerkezete és területi elhelyezkedése

A főváros utáni legnagyobb ipari régió a Felvidék középső, hegyes vidékén alakult ki. A fűtő- és nyersanyagok (szén, vasérc, fa) szerencsés találkozása a számottevő ipari múlt és a viszonylagos mezőgazdasági túlnépesedés ezt a vidéket valóban iparosodásra késztette. A táj középső hegyvidékein, a Hernád, Garam, Sajó és Ipoly völgyében összpontosult az ércbányászat és a vasolvasztás, míg a nagy vas- és acélipari üzemek (Diósgyőr, Ózd, Nádasd, Salgótarján) a táj déli peremén, a barnaszénmedencékben létesültek. A vas- és fémipart jelentős fa- és építőanyagipar egészítette ki, a táj északi-északnyugati szegélyén pedig textilipari központok jöttek létre, részben a hagyományos posztó- és lenipar alapjain. E jelentős ipari régió déli és délkeleti peremén élelmiszeripari üzemek láncolata sorakozott: Hatvan, Eger, Miskolc, Szerencs.

Az egyes iparágak fejlődése

1888-ban a cukorgyárakra kedvező új cukorfogyasztási adórendszert vezettek be, s jelentős szállítási kedvezményekben és kiviteli jutalmakban részesültek. Azon nyomban négy új cukorgyár létesült: Hatvan, Szerencs, Mezőhegyes, Selyp.

Hajdu Tibor

Stromfeld haditerve. Az északi hadjárat első sikerei.

Június 1-én az I. dandár, amely aránylag kis erővel két irányban támadott, mindkét arcvonalon nagy sikert ért el: a párkányi hídon át segítségül jövő esztergomi munkások, bányászok és karhatalmi századok támogatásával elfoglalta Párkányt; egy merészen előretolt zászlóalja pedig rövid harc után rajtaütésszerűen megszállta Lévát. Ez a gyors akció egyértelmű volt a Garam vonalának elérésével, és megnyitotta az utat nyugat, vagyis Pozsony felé. Az I. dandár ezért azt a parancsot kapta, hogy a Duna mentén állítsa le a támadást, és nagyobb erővel biztosítsa Lévát mint az új támadás kiindulópontját.

A III. hadtest fáradt, sok veszteséget szenvedett jobbszárnyát a hadsereg Kecskemétről odaszállított tartalékával és 20 üteggel erősítették meg; így sikerült átkelnie a Sajón és a Hernádon, és visszaszorítani a támadási parancsra váró román egységeket. Elfoglalta a Hernád—Tisza—Bodrog közét, és Szerencs felé nyomult előre.

Irodalom

A szerencsi senatusi ülésről és Rákóczi pátenséről, beillesztve a nemzetközi előzményekbe: R. Várkonyi Ágnes, ”Ad pacem universalem.„ A szatmári béke nemzetközi előzményeiről (Századok 1980); Rákóczi levele Anna angol királynőnek és a belga rendeknek, Szerencs, 1710. augusztus 26. Archivele Statului Cluj-Napoca EM levéltár, Kemény József gyűjteménye. Rákóczi levelét Anna királynőhöz kiadta G. Pray, Epistolae procerum regni Hungariae. III. (Posonii, 1806. 525–530. 1710. augusztus 30-i keltezéssel adta ki a leveleket J. Fiedler, Actenstücke zur Geschichte Franz Rakoczy's und seiner Verbindungen mit dem Auslande. II. (Wien, 1858. 126–128).

Kiadvány

Rákóczi levele Anna angol királynőnek és a belga rendeknek, Szerencs, 1710. augusztus 26. Archivele Statului Cluj-Napoca EM levéltár, Kemény József gyűjteménye.