Szigetvár

A Múltunk wikiből

németül Großsiget

baranyai város, a szigetvári kistérség központja
Wikipédia
Szigetvár címere

Domolospuszta Szigetvár településrésze. Gyalogló

1556
június 13. A budai pasa Szigetvárt ostromolja. (Július 31-én eredménytelenül elvonul.)
augusztus vége Ferdinánd főherceg Szigetvár környékén harcol a törökkel.
1566
augusztus 5. I. Szulejmán Sziget várát kezdi ostromolni.
szeptember 6. I. Szulejmán Sziget alatt meghal.
szeptember 8. Zrínyi Miklós, Sziget kapitánya, katonái nagy részével együtt, a várból kirohanva hősi halált hal.
1689. január 26.
Szigetvárat török őrsége feladja.

Bóna István

Az interregnum

A Dunántúl területén kisszámú, Odoakerhez hű germán élt, többnyire birtokosok. Az udvarházaik közelében talált, általában magányos sírjukból előkerült aranyozott ezüst ékszereik az Odoaker-korszak ötvösremekei, a késő római és germán stíluselemek olyan összefonódásai, mint amilyen Odoaker államrendszere volt. (Domolospuszta, Répcelak, Dombóvár stb.).

Hegyi Klára

A hódítás határai

  • Mint a továbbiakban részletesen szólni fogunk róla, 1541-től, Buda elestétől, hat hadjáratra — közülük kettőt a szultán személyesen veze­tett — és számtalan helyi hadműveletre volt szükség ahhoz, hogy a Szi­getvár–FülekGyula háromszög a kezükre kerüljön.
  • 1566-ban Szulejmán halálában még elfoglalta Szigetvárt, de utóda már feladta a további harcot, beletörődött Magyarország felosztásába, és békét kötött.

Sinkovics István

Ferdinánd serege Buda falai alatt

János viszont Budára hívatta Nádasdy Tamást, akivel a híveit zaklató Török Bálint várát, Szigetvárt ostromoltatta.

Új védelmi vonal kialakítása

  • Martonfalvai előteremtette az ura szomszédos váraiban szolgáló őrség zsoldját, és nemcsak a vár birtokait tartotta meg, hanem gazdátlan egyházi javak lefoglalásával, falvak, malmok bérbevételével gondoskodott újabb jövedelmekről. Elment Pozsonyba és Komáromba, hogy a Török család várai, köztük Szigetvár számára őrséget, zsoldjukra pénzt biztosítson.
  • Szigetvár falai és bástyái a kortárs Forgách Ferenc szerint nem kőből vagy téglából épültek, hanem három sorban oszlopok közé font vesszőkből; a három faépítményt vaskapcsokkal kötötték egymáshoz, és közéjük nedves földet hordtak. A fal 22 láb (6 m 10 cm) vastag volt, kívülről sárral borították.

Szulejmán utolsó hadjárata. Szigetvár.

Önálló cikk.

A rendek a kormányzat önállóságáért

Nádasdy nyolc éven keresztül, haláláig töltötte be a nádori méltóságot. Sokat tett a belső rend megszilárdításáért és a Dunántúl védelmében. Katonai téren a legnagyobb eredménye Szigetvár felmentése volt 1556-ban.

A felső bíráskodás

Seghed György szigetvári hadnagyot Niklas von Salm országos főkapitány a pozsonyi bíróval fogatta el a törvénykezési időszak alatt.

Várak, kastélyok, őrházak

  • Tinódi a negyvenes évek végén Szigetvártól Egerig 26 várat említ, amelyekkel 30 török vár állott szemben.
  • Főleg azokon a helyeken volt nagyobb számú török katonaság, amelyek a Magyarország felől várható támadás irányába estek. Így Budán 2325-en, Pesten 1800-an, Esztergomban és Párkányban 1902-en, Székesfehérváron 1647-en, Szolnokon 905-en, Szigetváron 560-an szolgáltak.

A védelem költségei

  • A nagyobb várak, mint Szigetvár, Eger, Gyula parancsnokai és katonái a török uralommal és a magyarországi földesurak ottani tulajdonjogával nem törődve, behatoltak a hódolt területekre, a Duna két partján a Szerémségig, a Tisza mentén Titelig, és fegyverrel hajtották be a földesúri adókat.
  • A védelmi vonalban a katonák nagy késéssel és hiányosan kapták a zsoldjukat. A komáromi lovasok, amikor egyszerre ezer rénes forintot osztottak szét közöttük, még adósságaikat sem tudták ebből kifizetni; így sokan elmentek, az ottmaradottakat kapitányuk a mezővárosban helyezte el. A Gömör vármegyei Hajnácskő várában előfordult, hogy 250 katona 4 hónapig egy fillért sem kapott; a várnagy tartotta őket, hogy el ne széledjenek. Ugyanígy gyakran maradtak fizetetlenül a szigetváriak is. 1552-ben, amikor Nádasdy Tamás mint dunántúli főkapitány sürgette illetményüket, a bécsi udvarban bántó megjegyzést tettek reájuk. Nádasdy nem hagyta szó nélkül a sértést: kijelentette, hogy a szigetváriak harci szelleme, küzdő képessége mindenkiben elismerést keltett; egy hónapi fizetéssel nem lehet kielégíteni a fél éve ellátatlan katonákat. A harcok során sokan fogságba estek, megsebesültek, és sokan meghaltak; magatartásukra senkinek nem volt panasza.

Irányítás és felelősség

  • Szigetvár ostroma előtt a bécsi hadiszertárból több mint 10 különféle ágyút hoztak.
  • Zrínyi Miklós pedig a védhetetlenné vált Szigetvárott a vitézi halált választotta a török fogság helyett.

A magyar rendiség jelenléte a török területen

Bár a török váraiban erős őrség szolgált, területeit nem tudta megvédeni a külső behatolástól; a török hódította országrésznek nem alakultak ki állandó határai. A magyar államhatalom, a nemesség és az egyház kiszorult a török területekről, de nem mondott le ezekről, és érvényesnek tekintette a régi birtokviszonyokat. A magyar földesurak tényleges gazdálkodását azonban nemcsak a török akadályozta, hanem az is, hogy a birtokokra egyes helyeken a magyar végvárak tették rá kezüket. A katonák a török fennhatóság alatt levő területeken igyekeztek jövedelmet biztosítani maguknak. A hódoltság minden zugába bejártak, a közelebb eső falvakat pedig rendszeres fizetésre szorították. A kezdeti évtizedekben az ő fegyveres erejük biztosította a magyar adóztatás folytonosságát. 1566-ig három nagy vár, Szigetvár, Eger és Gyula végezte e munka oroszlánrészét, ők szerezték meg a török terület földesúri, állami és egyházi adóinak java részét. A földesúri szolgáltatásokon kívül a hódoltsági falvak ugyanis fizették az országgyűlésen megszavazott állami adó felét, a várakhoz ingyenmunkát követeltek tőlük, az alföldi városok salétromot szállítottak Egerbe. A hódoltsági népen, ahol lehetett, megvették az egyházi tizedet is. Mindez komoly bevételeket jelentett.

Péter Katalin

Udvari-főúri kultúra

Az 1530-as évektől induló reneszánsz főúri építkezések a nyugodt és kulturált életre való igényt fejezik ki. Akkor épül a sárospataki vár Perényi-szárnya a Bodrogra nyíló ablakokkal. A megtévesztésig hasonló a szigeti Zrínyi-vár loggiás lépcsője és belső kiképzése.

Sinkovics István

Szakadatlan harcok a végvidéken

A törökök a várak meglepetésszerű elfoglalásával is próbálkoztak. Így lepte meg 1573. február 3-án a szigetvári parancsnok a befagyott mocsáron át Kanizsát. A várba a törökök nem tudtak ugyan behatolni, de a várost felgyújtották és kifosztották.

A Habsburg-országok felosztása az uralkodóházon belül

II. Miksa az evangélikus valláshoz hajlott, és emiatt ellentétei támadtak atyjával, I. Ferdinánddal. A trónon viszont kevés engedményt tett a protestantizmusnak. Szulejmán utolsó hadjárata idején sereget vezetett Magyarországra, de megállott Győr alatt, és tétlenül nézte, hogyan vérzik el Szigetvár őrsége a túlerővel szemben.

Az 1572–1573. évi horvát-szlavón parasztfelkelés

Tahy Ferenc a főrendek közé tartozott. 1550-1552 között Szigetvár kapitánya volt, később dunántúli főkapitányként szerzett gazdag harci tapasztalatokat.

Hegyi Klára

A kettős uralom kiteljesedése

Az 1540-es évek török várfoglalásai nyomán még nem alakult ki egybefüggő, zárt török terület. Övék volt egy sor vár, a közöttük és körülöttük fekvő vidék azonban még legalább úgy figyelt a szigetvári, palotai, egri és gyulai magyar kapitányok szavára, mint a törökökére. Háború volt, és a játszma még korántsem dőlt el. A helységek hovatartozása még bizony talán volt, s a háború forgandóságában időnként változott – mindkét fél igényt tartott mindegyikre, s igényeit fegyverrel érvényesítette.


A török uralom első évtizedeiben mindhárom adófajtát – az államit, az egyházit és a földesúrit – a magyar végvárak, elestükig elsősorban Szigetvár, Eger és Gyula katonái szedték be. Az ő fegyvereik vállalták a „szoktatás” feladatát: az ellenkező törökkel és a kétfelé önként semmiképpen sem adózó jobbágyokkal kellett elfogadtatniuk a magyar igények jogfolytonosságát. A katonák adószedésének közvetlen és nem lebecsülhető haszna az volt, hogy a török országrészről befolyó jövedelmek is hozzájárultuk a végvári láncolat eltartásához, az ország védelméhez.

A következő századra megváltozott a magyar adóztatás tartalma és módszerei. Szigetvár, Gyula és Eger elestével eltűnt a hódoltsági magyar adóztatás három fő szervező központja.

R. Várkonyi Ágnes

Pálffy Pál nádor és az új magyar politika

Néhány nagy művészeti és irodalmi alkotás azonban elmúlhatatlanul hirdeti, hogy a vesztfáliai békét követő fél évszázad Magyarország történetében a török kiűzésének korszaka, s ez a korszak a 17. század közepén vette kezdetét: 1651-ben egy bécsi nyomdában megjelent az Adriai tengernek Syrenaia Groff Zríni Miklos című kötet, benne az eposz, az Obsidio Sigetiana, a Szigeti veszedelem.

A téli hadjárat

1664. január 21-én Zrínyi vezetésével a mintegy 15 ezer főnyi magyar és horvát hadsereg egyesült Hohenlohe 9-10 ezer főnyi haderejével, és rövid ostrom után megvették Berzencét, majd elfoglalták Babócsa és Barcs várát. Miután Szigetvárott a Nagy Szulejmán emlékére emelt türbét feldúlták, január 28-án körülzárták, másnap pedig rohammal bevették Pécset.

Kanizsa ostroma, a zsarnócai és a szentbenedeki csata

A császár válasza azonban lesújtó: ha nem tudták bevenni az első rohammal Kanizsát, a hosszú ostrom sikerében nem bízik, de mindent a generálisok döntésére hagy. A külső sáncrendszert meg kellene erősíteni, de a kért és ígért segítség késik, Köprülü pedig már Szigetvár alatt van.

Hadsereg és társadalom

1660-ban Iszmail pasa a szigetvári táborból küld a tatár hadak ellen védlevelet a Pest vármegyei jobbágyoknak.

Makkai László

A Dunántúl etnikai átalakulása

A nagy végvárak, Esztergom, Visegrád, Szigetvár, Kanizsa, Székesfehérvár mellett továbbra sem tűrtek meg magyar külvárost, itt mindenütt rácváros települt, bennük görögkeleti szerbekkel és katolikus bosnyákokkal.

Irodalmi stílusok és műfajok

Zrínyi Miklós eposza éppúgy a fordulatot hozó negyvenes években keletkezett, mint a puritán mozgalom, s éppen annyira új és korszerű volt. Politikai jelentőségéről már szóltunk, itt barokk esztétikumát kell kiemelni. A Szigeti veszedelem nemcsak rendkívüli képgazdaságával, életszerű emberábrázolásával, heroikus pátoszt és bensőséges líraiságot egyaránt kifejezni képes széles érzelmi skálájával, a bravúrt a darabossággal váltogató verselésével, meghökkentő belső rímeivel, alliterációival, inverzióival, hanem sajátos illuzionizmusával is tipikusan barokk alkotás. Ez az illuzionizmus elsődlegesen formai: Szigetvár ostroma nemcsak emberek ügye, hanem isteni és ördögi erők összeütközésének színtere is. Az emberfeletti hatalmak törekvései összekapcsolódnak az emberi erőfeszítésekkel, mint a barokk képeken az égi és földi lények cselekedetei.

E formai illuzionizmus mögött azonban egy tartalmi is rejlik, amely a barokk stíluskövetelményeknek a legmagasabb színvonalon tesz eleget. A morális erőfeszítés legyőzheti a fizikai túlsúlyt: a barokknak ezt a költői mondanivalóját Zrínyi politikai igazságként mondja el, a képzelt hőstettnek valóságos hőstettekre kell buzdítania. A valóság és az elvárás közti roppant feszültség s a költő és katona kivételes egyesülése egyazon személyben, ez teszi a Szigeti veszedelmet a barokk világirodalom egyik legreprezentatívabb alkotásává: az illúzió hitté, a verizmus élethűséggé, retorika szenvedéllyé válik benne, egy nagy embernek a nagy történelmi feladattal való találkozásában. Amit Zrínyi politikai-katonai értelemben „nagy konjunktúrának”, a török elleni háború megindítására elérkezett páratlan alkalomnak vélt, az valójában őbenne és őáltala költői síkon már előbb megvalósult, kiteljesedett. A mű emberi hitelének és művészi értékének ez az egymást erősítő egybeesése emeli messze az átlag fölé, világirodalmi színvonalra a Szigeti veszedelmet.

R. Várkonyi Ágnes

Buda visszavívása

Lotharingiai Károly herceg Buda bevétele után parancsot adott a török hadsereg üldözésére, de megkésett. A nagyvezír végigpusztítva és kifosztva a Duna menti falvakat, leért a Dráva túlsó partjára, és felszedte maga mögött az eszéki hidat. A harc Buda váráért még nem fejeződött be.

A szövetséges hadsereg lendülete azonban nem tört meg. Lotharingiai Károly Hatvan megvételére indult, Badeni Lajos hadteste pedig a dunántúli várakat fogta ostrom alá. Simontornya visszafoglalása után a horvátországi hadtesttel egyesült serege ostrom alá vette Pécset. A vár őrsége vízhiány miatt fellázadt a tisztek ellen, s kegyelemre megadta magát. Kaposvár kapuit háromnapi ostrom nyitotta meg. Szeged alatt Veterani és Barkóczy ezredei győztes csatát vívtak a nagyvezír egyik előhadával, s ezután a 600 főnyi török őrség feladta a várost. Szulejmán időt akart nyerni, békét ajánlott, de a szövetségesek az összes meghódított terület átadását szabtak meg a béke feltételéül, így folytatta a harcot. Felmentő sereggel biztatta a körülvett Szigetvárt, s az egri és székesfehérvári pasákkal egyesülve tervezte Buda visszafoglalását.

A balkáni hadjárat

1687–1691 közt sorra megadták magukat az ország belsejében az utánpótlási vonalaktól elvágott török helyőrségek: Palota, Székesfehérvár, Eger, Szigetvár, Kanizsa.

Kosáry Domokos

Képzőművészet

A Bécsben tanult festők sorát a legnépszerűbb és legtermékenyebb művész: Stefan Dorffmaister (?1725–1797) zárta le, aki a hatvanas évektől kezdve haláláig Sopronban élt, a Dunántúlon sokfelé működött, és témaválasztásban is a hazai közönséghez hasonult. Keze nyomát számos oltárkép és freskó őrzi, templomokban, kastélyokban egyaránt. A magyar múlt iránti figyelmének jeleként külön kiemelhetők képei az 1664-i csatáról a szentgotthárdi ciszterci templom kupoláján (1784), a két mohácsi csatáról a pécsi püspök mohácsi palotájában (1787) és Zrínyi hőstettéről, haláláról a szigetvári plébániatemplom mennyezetén (1788).

Mérei Gyula

A tőkés ipar

A Pécstől akkor 4 órányira fekvő Lukafán egy bécsi, egy pécsi és egy szigetvári kereskedő állított fel 1846-ban porcelán-manufaktúrát.

Spira György

Győzelmek a mellékhadszíntereken

Somogyban például a gerillaháború szervezőjeként már szeptemberben is kitűnt Noszlopy Gáspár szolgabíró április végén Kossuth felhatalmazásával ismét népfelkelést hirdetett, s rövid idő alatt mintegy 30 ezer főnyire duzzadt serege élén gyors egymásutánban felszabadította elébb Kaposvárt, majd Szigetvárt, végül pedig Nagykanizsát is, ezzel saját megyéjén kívül Zalát is teljesen megtisztítva az ellenségtől.

Szabad György

Konzervatív kísérlet az abszolutizmusellenesség megnyergelésére

Rákospalotán a szokásos augusztus 26-i dinnyevásár a száműzötteket éltető tüntetésbe torkollott. Az onnét a Városligetbe nyomult tömeg haragjában, hogy a Sziget ostroma színjáték előadása elmaradt, maga aktualizálta a darabot, megostromolta, majd felgyújtotta a kulisszaerődöt, és Kossuthot, Garibaldit éltetve vonult üszkös deszkáival a pesti utcák során át, mígnem a katonaság elállta az útját.

Irodalom

Szigetvár harcára:

Kiadvány

a török építkezésének akadályozására: Szigetvári várkapitányok levelezése. Szerkesztette Molnár Imre (Szigetvár, 1971)