Szob

A Múltunk wikiből

németül Zopp an der Donau

város Pest megyében a szobi kistérségben
Wikipédia
Szob címere.jpg

Gábori Miklós

A gravetti kultúra települései

A Duna-kanyar vidékének kisebb-nagyobb települései, szerszámkészletüket tekintve valószínűleg a nyugat-szlovákiai folyóvölgyek gravettienjével, részben az alsó-ausztriai telepekkel függnek össze. A szerszámok itt viszonylag jó minőségű kőzetből készültek: főleg nagyobb méretű pengék, vakarópengék, kis gravett-hegyek, esetenként úgynevezett nyeles hegyek fordulnak elő.

Ennek a területnek a települései jellegzetes folyó menti vadásztanyák. Pilismarót I.(Öregekdűlő), Pilismarót II. (Diós), Pilismarót III. (Pálrét), a Duna-kanyar északi oldalán Szob, Zebegény, Nagymaros, Verőce településnyomai kivétel nélkül a Duna első, legalacsonyabb teraszán helyezkednek el – éspedig azokon a pontokon, ahol a rénszarvascsordák átkelőhelyei voltak, s ahol a kis harántvölgyek a csordákat továbbterelték. Az átmeneti, megismétlődő vadásztáborok tehát teljesen a rénszarvas periodikus vándorlásához, vadászatához kötődtek –, és ezeken a helyeken rendszerint két települési szint figyelhető meg.

A Duna-kanyar vidéki telepek kora általában a LascauxSágvár-interstadiális körüli, viszonylag rövid, enyhe éghajlati periódusra tehető (17 000–18 000 év). Ennek a csoportnak valószínűleg fiatalabb, egyelőre legdélibb lelőhelye Budapest–Csillaghegyen található.

A csoport települései közül csak kettőt emelünk ki. Az egyik Dömös, ahol a Dunára leereszkedő kis völgy torkolatában nemcsak táborhely, hanem egy rúdsátor alapja is előkerült. Rekonstrukciója szerint egyszerű, bőrrel fedett sátor volt – amilyeneket ebben a korban más helyeken, sőt néha még napjainkban is ismerünk –, és amely bizonyára nem egyedül állt a Duna-kanyar legszűkebb átkelőhelyénél. – A másik település Szob, ahol összegyűjtött és továbbszállításra váró ékszercsiga-halmok, kis „lerakatok” kerültek elő. A kiválasztott, díszes csigafajtákból álló halmok az ékszeranyag rendszeres gyűjtésének, „kitermelésének” első bizonyítékai.

Bóna István

Avar régészeti lelőhelyek

település korai késői megjegyzés
avar kor
MAGYARORSZÁG
Szob X

Kristó Gyula

Jelentősebb Árpád-kori régészeti feltárások

Az 1960–1981 között Magyarországon végzett jelentősebb Árpád-kori feltárások lelőhelyei
név köznépi jellegű temető
Szob–Kiserdő X

Szabad György

Magyarország önkényuralmi igazgatása

Hasonlóképpen Pozsonyba, mint kerületi székhelyre kellett utazzon az, aki Balassagyarmaton, vagy akár Szobon élt, noha Pest-Budát töredék fáradsággal érhette volna el.

Hajdu Tibor

Stromfeld haditerve. Az északi hadjárat első sikerei.

Már az északi hadjárat első napja jelentős sikereket hozott. Keleten Szikszót, Bánrévét és Putnokot érte el a Vörös Hadsereg; a nemzetközi egységekkel megerősített 80. dandár lendületes átkaroló támadással megfutamította a szemben álló ellenséget, és bevonult Losoncra. Az 1. dandár az Ipolyon átkelve tört nyugat felé a Dunától északra, a dunai hajóraj támogatásával, és már az első napon elfoglalta Balassagyarmatot és Ipolyságot, több ágyút és más hadianyagot zsákmányolva a meglepő erejű roham elől fejvesztetten menekülő ellenségtől. Az I. dandár sikeres előretörése annál fontosabb volt, mert addig az ellenség Szobnál csupán 45 kilométerre állt Budapesttől.

Irodalom

M. Gábori, Paläolithische Schnecken-Depots von Szob (Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 21. 1969)