Szolnok ispán

A Múltunk wikiből

Zounok

Vendégváró.hu – Szolnok ispán szobra
1046
szeptember 25. Az Endre király elé igyekvő Gellért püspököt és Szolnok ispánt a pesti révnél megölik.

Györffy György

Uralkodó osztály és világi nagybirtok

A nemzetségi birtok jogalapnak a Szent István-kori rendezést tekintette, és a birtokközösséget alkotó úri nemzetség általában Szent István korában élő ősről nevezte magát de genere X megjelöléssel. Így például a Csákok nem honfoglaló ősükről, Szabolcsról nevezték magukat, hanem az 1000 körül élt Csákról, Ond fia Ete utódai nem e nagynevű ősökről, hanem hol a Taksony és Géza korában élt Kalánról, hol az István kori Borról. Bizonyos esetekben feltehető Taksony kori névadó, például Apor, aki esetleg István koráig is elélhetett, vagy Péter kori beköltöző, az esetek többségében azonban forrásszerűen igazolható, hogy a családi emlékezet a XIII. században a tényleges István-kori birtokszerzőtől eredeztette magát, például Hont-Pázmány, Csanád, Szolnok stb.

Pogánylázadás

Endre közeledtének hallatára Szent Gellért három püspöktársával és Szolnok ispánnal Székesfehérvárról megindult elébe, Pest felé. A tömeghangulat láttán Gellért már útközben sejtette, hogy mi vár rá, és Diósdon három társával együtt felkészült a mártírhalálra. A pesti rév budai oldalához érve a zajongó tömeg Gellért szekerét megdobálta kővel. A püspök keresztet vetett a támadók felé, mire ezek feldühödve szekeréből kiborították, és megkövezték, mint István első vértanút, majd a haldoklóba lándzsát döftek. Ott pusztult még el Budli bihari püspök. A Dunát átúsztató Szolnok ispánnal egy pesti szláv csónakos végzett a parton álló „heretikusok” biztatására, Besztrik és Beneta püspököt a túlsó parton a hercegek mentették ki a lázadók keze közül.