Támadás Bocskai várai ellen

A Múltunk wikiből
1604
október 2. Bocskai István várát, Szentjobbot Concini váradi kapitány elfoglalja.
október 3. Bocskai várát, Kerekit a hajdúkatonák megvédik Concini támadásával szemben.

Bocskai, alighogy Erdélyből megérkezett, szintén meghívást kapott Rakamazra, de óvakodott elmenni, mert az ominózus levélügy miatt azt hitte, hogy Belgiojoso kelepcét akar neki állítani. Ehelyett Sólyomkőre hívatta birtokainak főtisztviselőit és várainak kapitányait, feltárta előttük a történteket, s tanácsukat kérte. Egyesek azt javallották, hogy kérjen kegyelmet a császártól, mások, hogy haladéktalanul meneküljön Gyulára, a törökhöz. Végül is szeptember 29-én úgy határoztak, hogy megerősítik a várakat – Szentjobbot, Kerekit és Sólyomkőt –, s addig védekeznek Belgiojoso várható támadása ellen, míg a török segítség megérkezik. Kereki kapitánya, Örvéndy Pál megbízást kapott, hogy a környéken hajdúkat toborozzon, a szentjobbiaknak pedig Gyulára kellett volna üzenetet küldeni a törökhöz. De a szentjobbi kapitány megrettent a következményektől, s két társával együtt elárulta Concininak a sólyomkői megbeszélést, beleértve az állítólag Belgiojoso kezébe került levél dolgát is, mint ami Bocskait a hajdútoborzásra és a török segítség sürgetésére indította. Belgiojoso, mint egyik nemrég ismeretessé vált jelentéséből kiderül, előzőleg semmiféle levélről nem tudott, most hallott róla először, így ha Bocskai nem közli aggodalmait embereivel, azok meg Concinival, talán soha nem is hallott volna.

Nem Belgiojosót indította tehát az elfogott levél cselekvésre Bocskai ellen, mint történetírásunk mindeddig hitte, hanem Bocskait mozdította ki várakozó álláspontjáról, s ezzel végső fokon döntő szerepe volt az eddig egymástól függetlenül alakuló erdélyi és felső-magyarországi mozgalmak összekapcsolódásában is. Bocskai korábban nem kereste a kappcsolatot a felső-magyarországi elégedetlenekkel. Azok se vele, hanem Báthori Istvánt próbálták megnyerni. A Habsburg-barát múltú Bocskairól talán fel sem tételezték, hogy élükre állana, minthogy nem is ez volt a célja, hanem az erdélyi fejedelemség megszerzése. Az akaratlanul önmaga által felidézett új helyzetben, Belgiojoso támadását várva, segítség után kellett néznie, hogy a török támogatás megérkezéséig se maradjon védtelenül.

Minden oka megvolt a sietségre, mert Belgiojoso gyorsan intézkedett. Utasította Concinit, hogy vegye át Szentjobbot Bocskai áruló embereitől, ő maga pedig sietett Rakamazra, hogy megszervezze a további tennivalókat Bocskai s főleg az általa behívott törökök ellen. Concini a váradi helyőrség néhány száz katonájával október 2-án ellenállás nélkül megszállta Szentjobbot, majd saját kezdeményezésből megtámadta Kerekit is. Örvéndy azonban ekkorra már felfogadta az Egri István vezetése alatt Kölesér romjai közt tanyázó 300 szabad hajdút, s ezek segítségével kivédte a kétnapos ostromot, bár Concini még néhány ágyút is bevetett. Belgiojoso közben a Basta helyetteseként Erdélyben hagyott Cavrioli ezredest 2 ezer vallon zsoldossal s 5 ezer rác és székely katonával Adorjánba rendelte. Az ímmel-ámmal Szikszóra gyülekező vármegyei hadak élére az országgyűlés Rákóczi Zsigmondot jelölte, de Belgiojoso nem bízott benne, mert Basta ellene hangolta, s ezért, mint hamarosan kiderült, a lehető legrosszabbat választva, a fiatal Homonnai Bálintot állította helyébe. Ezután ő is Adorjánba indult, magával víve Rottwitz ezredest 300 lovasával, valamint az ország 600 rendes lovasát és Dampierre-t a hajdúival, sőt maga után rendelte Petz ezredest is, a német gyalogsággal és a többi sziléziai lovassal. Útközben értesült Concini Kereki alatt elszenvedett kudarcáról, s mivel még nem tudhatta, hogy valóban megmozdult-e a török Bocskai védelmében, óvatosságból tárgyalásokat kezdeményezett vele.


Bocskai és a hajdúk
Bocskai „gondolkodni kezd” Tartalomjegyzék Szövetség a hajdúkkal