Tóth János belügyminiszter

A Múltunk wikiből
Túrkeve, 1864. július 16. – Budapest, 1929. december 23.
államtitkár, belügyminiszter,
felsőházi tag, országgyűlési képviselő
Wikipédia
Tóth János 1908-48.JPG
Tóth János 1908-48

Galántai József

A kormánypolitika fordulata

Az eddig laza kapcsolatban álló, egymástól független háborúellenes csoportokat a fokozott terror közelítette egymáshoz. A munkásság mozgalmának lendületét nem törték meg a terrorintézkedések. A baloldali forradalmi csoportokra mért csapások ellenkező eredménnyel jártak. Erről a belügyminiszter is beszámolt a minisztertanácson. Február elején előadta, hogy „az ország ipari városai s főleg Budapest forradalmi tendenciákkal teljesen alá vannak aknázva. A társadalmi rendet a készülő tömegsztrájkok és forradalmi mozgalmak a legkomolyabban veszélyeztetik.”[1] Három héttel később felhívta a figyelmet, hogy „napról napra szaporodnak a társadalomra és az államra egyaránt veszedelmes mozgalmak”.[2] A minisztertanács ekkor határozatot hozott arról, hogy „a katonai szolgálatra bevonult csendőrök és rendőrök” visszahelyezésével megerősíti a karhatalmat. Március 7-én a belügyminiszter bejelentette, hogy a „statárium kihirdetésére nézve a szükséges összes előmunkálatok megtörténtek”.[3]

A forradalmi mozgalmak erősödése

Bár a belügyminiszter tüntetést nem engedélyezett, több vidéki városban: Miskolcon, Debrecenben, Salgótarjánban, Győrött tízezres tömeg vonult fel a tüntetéseken.

Lábjegyzetek

  1. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, Budapest, 1960. 389.
  2. Ugyanott, 398–399.
  3. Ugyanott, 414.