Tököl

A Múltunk wikiből

horvátul Tukulja, szerbül Тукуља, németül Teckel

város Pest megyében a ráckevei kistérségben
Wikipédia
HUN Tököl COA.jpg

Bóna István

Áttekintés az őskori régészeti lelőhelyekről

  • Bronzkor

A korai bronzkor

Nyugatról a harang alakú edények rejtélyes népe hatolt be a Bécsi-medencébe, egészen a Fertő-tó vidékéig. E nép izgalmas szétrajzása valószínűleg az Ibér-félszigetről indult ki, csoportjai – a Brit-szigeteket és Itáliát is beleértve – Nyugat- és Közép-Európa legfontosabb gazdaságföldrajzi csomópontjain tűnnek fel. A bronzöntés tudományát hordozó mozgékony íjászok leszármazottai tartósan megvetik a lábukat a Fertőn túli síkságon. A Nagy-Budapest térségébe eljutó, elszigetelt helyzetű legkeletibb „előőrsük” azonban csupán epizódszerepet játszott a Kárpát-medence bronzkorában. Zsugorított csontvázas kis temetőkből (Tököl) ismert embere és vonzó szépségű anyagi kultúrája gyorsan a helyi népesség hatása alá került, második vagy talán harmadik nemzedékük pedig nyomtalanul felolvadt a merőben más kultúrájú helyi bronzkori lakosságban.

R. Várkonyi Ágnes

Örökös jobbágyok és szabadmenetelűek

Savoyai Eugén herceg ráckevei uradalmában 1701 tavaszán Ráckeve 1000, Tököl és Szigetszentmiklós 500–500 forint cenzust tudott már fizetni.

Irodalom

  • E kultúra jelentős tököli temetőjét Páter Erzsébet (Budapest Régiségei 18. Budapest 1958. 385–419);
  • A harangedény-kultúra Tökölön kiásott mindmáig legfontosabb temetőjét egy évszázaddal az ásatás után Scheirer Rózsa közölte (Archeológiai Értesítő 102. 1975. 187–203).