Törökbecse

A Múltunk wikiből
Wikipédia – Aracsi pusztatemplom
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Az Assisi Szent Klára római katolikus templom

Törökbecse közelében van az aracsi pusztatemplom.

Györffy György

Szellemi művelődés

  • Legkorábbi építészeti emlékeinket a görög és lombard-olasz kőfaragás szalagfonatos díszítése, Szekszárd, Zalavár, Aracs mellett az antik akantuszlevelek díszítőelemként való felhasználása jellemzi (Esztergom, Pécs stb.).
  • Az első latin rítusú falusi templomok zöme fából épült, s így nem maradt reánk. Megjelenésük olyan egyszerű lehetett, mint az aracsi kövön ábrázolt nádfedeles kis templomé.

Kristó Gyula

Stílusirányzatok

  • A romanika közvetlen magyarországi előzményét az a stílus jelenti, amelynek jegyeit a XI. század derekán alapított kirá­lyi (Tihany, Szekszárd) és úgynevezett nemzetségi magánegyházak (Feldebrő, Zselicszentjakab) vise­lik magukon. Ez a stílus ter­jedt el az 1070-es évektől kezdve a Szerémségben, s ott még a XII. század elején, tehát a magyarországi roma­nika létrejöttét köve­tően is tovább éltek hagyományai. A szerémségi helyi központ építészeti alkotásain a pal­met­tás és sza­lagfonatos orna­men­tika mellett nagy szerepet játszik a figurális reli­ef­dísz. Bodrogmonostor, Dombó emlékei, a Belos bán által alapított Bánmonostora (Kő) faragvány töredékei, valamint az aracsi emlékkő adnak képet erről a stí­lus­i­rány­zatról.
  • Kalocsa hatása érződik az ócsai és jánoshidai premontrei prépostsági, illetve az aracsi bencés apát­sági templom épü­letén.

Mérei Gyula

A szállítás és közlekedés

1802-ben megnyílt a Ferenc-csatorna. Ettől kezdve a Tisza mellett fekvő Törökbecse a délvidéki uradalmak gabonagyűjtő, forgalmazó és a Duna felé szállító központjává lett.

Bácskai VeraNagy Lajos

Piacközpontok és városi funkciók

A többi, különböző módon csoportosítható piacközpont között az 1840-es évek közepén már előkelő helyet foglalt el a Habsburg-ház uralma alatt levő területek legnagyobb gabonapiaca, a bánáti gabonakereskedelem központja, Törökbecse, ahonnan az 1840-es évek első felében évi átlagban egy millió pozsonyi mérő gabonát szállítottak a Dunán fölfelé, kisebb mennyiséget Sziszeken és Károlyvároson át Fiuméba, még ennél is kevesebbet Laibachba. A dohánykereskedelemben szintén jelentős forgalmi központ volt. Baján, akárcsak Törökbecsén, szintén több száz hajót raktak meg gabonafélével. Vásárain rendszeresen megjelentek bécsi, pesti és komáromi gabonakereskedők.

Mérei Gyula

A tőkefelhalmozás lehetőségei és a kereskedelmi tőke

Az olasz kereskedők alkalmazottai vagy megbízottjai Károlyvárost, Fiumét látogatták; a szultán fennhatósága alatt levő területekről a délvidéki városokba: Törökbecsére, Arada, Temesvárra, Újvidékre jöttek. Ezeken a csatornákon jutott el a mezőgazdasági termék vagy közvetlenül, vagy pesti, győri és más kereskedőktől való megvásárlás után Bécsbe vagy az örökös tartományok más részeibe.

Háziipar, céhes ipar

Temes megyében Vingán 47, Lippán 36, Torontál megyében Komlóson 31, Lorándon 24, Módoson 30, Törökbecsén 23 szakmát fogott össze egy-egy céhben a kiváltságlevél.

Siklós András

„Rendcsinálás” és megtorlás

A Bánátban levő Kula, Melence, Törökbecse községekben a nemzetőrség karhatalmi osztagai november 7-én 68 „fosztogatót” lőttek agyon.