Törökkoppány

A Múltunk wikiből
község Somogy megyében a tabi kistérségben
Wikipédia
1587
február Koppány várát magyar végvári hadak elfoglalják. (A szultán a vereség miatt megfojtatja a budai pasát.)

Györffy György

Az erőviszonyok átrendeződése

A tolnai Koppány, Tarhos, Tevel és Tormás helynevek szomszédságából következtethető, hogy Zerind Tormás fivére volt.

Udvar és udvari szervezet

Hercegi birtokból tett adományt például Álmos herceg 1108-ban, a dömösi prépostság alapításakor. Az összeírásból tudjuk meg többek között, hogy a Tolna megyei Koppány falu, ma Törökkoppány Somogyban, egy olyan hercegi uradalom központja volt, amelyhez több mint 30 faluban három század mezőgazdasági termékekkel adózó udvarnok és mintegy 100 egyéb szolgáltató tartozott.

A korona és kard viszálya

A dukátusi birtokszervezet elterjedését a hercegek által tett birtokadományokból, főként Álmos hercegnek a dömösi prépostság javára tett alapítványából ismerjük meg. Álmos herceg egyrészt Tolna megyében adott birtokokat, ahol az uradalmak zöme mindig is a trónörököst illette, másrészt szórt birtokokat, illetve szolganépeket, javarészt a Tisza és a Körös partján. Ha figyelembe vesszük, hogy a Tolna megyei birtokok központja Koppány volt, a Tisza- és Körös-parti birtokok között pedig Décsi (Géza) falu állt egy-egy századnagyság élén, valószínű, hogy ezek Koppány és Géza hercegkori udvarhelyeinek és a hozzájuk tartozó szolganépeknek a szervezetét örökölték.

Népesség, település, termelés, árucsere

Csak részben igazolható az a feltételezés, hogy a villával szemben a praedium földesúri kezelésben levő üzemet jelent; a hiteles bakonybéli összeírás szerint például Ketellaka és Farkasügy praediumban ugyanolyan önállóan termelő lovas szolgák (equites) laktak, mint Koppány és Kajár villában.

Kristó Gyula

Tulajdonviszonyok

A dömösi prépostság birtokai (1138)
régi név mai név megye
A somogy-tolnai határvidék.
Cuppan Törökkoppány község Somogy megye

Kézművesek

Koppány faluban három háznép palackot készített Dömös számára.

Sinkovics István

Ragaszkodás a béke fenntartásához. A védelmi vonal elhanyagolása.

Ali koppányi bég 1586­-ban elfoglalta Hídvéget és Kéthelyt, s ezzel továbbterjesztette a török hódítás területét. Koppány szandzsákszékhely volt, gazdag kereskedők lakták, kastélyát 500 lovas és 500 janicsár őrizte. Viszonzásként 1587­ben a dunántúliak több mint másfél ezer főnyi sereget vontak össze a várakból, és februárban, amikor a török kevésbé számított támadásra, Koppány alá indultak Nádasdy Ferenc, Batthyány Boldizsár dunántúli birtokosok és Huszár Péter, a pápai vár kapitánya vezetésével. A magyar csapatok bezúzták a kapukat, és benyomultak a kastélyba, miközben egy részük biztosította, hogy török segélyhadak hátba ne támadják őket. Az első zűrzavarban ugyanis néhány török lovas segítségért vágtatott, és egymás után jött is a pécsi, simontornyai, majd a fehérvári bég. A koppányi őrséget azonban nem tudták már megmenteni: a védők jó része elesett, 200­-an fogságba estek, köztük a sebesült bég is. A Haditanács mindazonáltal haditörvényszék elé állította a vállalkozás vezetőit. A koppányi bég véget nem érő rablásaitól akarták megszabadítani a vidéket –­ védekeztek a magyar vezetők. Huszár Péter a végvári katonák nyomorúságos helyzetét hozta fel, amely arra készteti őket, hogy a török területeken keressenek zsákmányt; Nádasdy pedig azt emelte ki, hogy a saját jobbágyai védelmében cselekedett. Ha nem védik a sajátjukat ­ elvész az ország. A haditörvényszék végül is senkit sem ítélt el.

R. Várkonyi Ágnes

A vezekényi csata és nemzetközi visszhangja

1651 pedig már mintha országos háború nyitánya lenne. Zrínyi Miklós mintegy 4 ezer főnyi hadsereg élén Kostajnica alatt összecsap a törökkel – Ráttkay György, zágrábi kanonok fegyveresei és az Olaszországból hazatérő fiatal Rákóczi László részvételével –, s nyolcórás küzdelemben végül győzedelmeskedik. A jelentések különösen egy horvát közvitéz, Ivanich György lélekjelenlétét dicsérik. De az oszmánok újabb támadást indítanak. Haszán kanizsai pasa a segesdi, berzencei és koppányi őrséggel a budai pasa biztatására ostrom alá fogja Kiskomárom várát. Pethő László kapitány vezetésével a védők az egriek egykori példáját követik: a vezérek mellett a falakon köveket aláhengergető, forró vizet lezúdító asszonyok állnak. Mikor megérkezik Zrínyi Miklós felmentő hadereje, Haszán ezer katonáját és ágyúgolyó szakította fél karját hagyja a vár alatt, és visszavonul Kanizsára meghalni.

Makkai László

A Dunántúl etnikai átalakulása

A Buda alatt létesített Érd, Ercsi, Adony és Pentele palánkjaihoz még magyar települések csatlakoztak, de Dunaföldvár, Paks, Fadd, Tolna, Szék, Mohács, Baranyavár, a Duna-vonaltól befelé pedig Pécs, Simontornya, Törökkoppány, Szekszárd, Ozora, Dombóvár, Döbrököz, Kaposvár, Sásd, Szentlőrinc, Mecseknádasd várainak, illetve palánkjainak külvárosaiban már vegyesen éltek magyarok s görögkeleti vagy katolikus rácok, amire az Alföldön csak a legritkább esetben került sor.

Magyarok az erdők és a vizek oltalmában

Ha a magyar ferencesek Szécsényből, Gyöngyösről, Szegedről nem jutottak is el a Dunántúlra, csak bosnyák rendtársaik, a jezsuiták viszont a 17. század derekán Pécsett és Törökkoppányon missziót, az előbbiben iskolát is tartottak fenn.

Irodalom

A Koppány elleni vállalkozásra: Takáts Sándor, Berenhidai Huszár Péter (Régi magyar kapitányok és generálisok I. Budapest, év nélkül).