Taksony fejedelem

A Múltunk wikiből

Toxun

931 körül – 971
Árpád-házi magyar fejedelem a 10. század közepén
Wikipédia
Taksony fejedelem
947
Taksony herceg Hugó és Lothár itáliai udvarában jelenik meg adóért; a magyar sereget a bizánci kézen levő Apuliába küldik kalandozni.
955 körül
Fajsz nagyfejedelem helyét Taksony foglalja el. (Uralkodik körülbelül 970-ig.)
955 után
Tonuzoba besenyő vezér népével beköltözik az országba; izmaelita (mohamedán) kereskedők jönnek Magyarországra.
957
Bíborbanszületett Konstantin császár az I. Ottó német királlyal való követváltás után beszünteti az adófizetést a magyaroknak.
958
Magyar sereg Apor vezér vezetésével Bizánc kapuja előtt megjelenik az adót követelve. Botond párviadala. A sereg Trákián át pusztítva hazajön. A bizánci-magyar szövetséget felváltja a bolgár-magyar jó viszony.
961
Bulgárián szabadon átvonulva egy kalandozó sereg Trákiát pusztítja, de a bizánci had visszaűzi a sereget.
963
Taksony Szalk (Saleccus) követet küldi követségbe XII. János pápához, aki Zacheus térítő püspököt indítja Magyarországra, de I. Ottó király emberei elfogják a püspököt a követséggel.
965
Szvjatoszlav orosz fejedelem megdönti Kazárországot.
965 és 969
Magyarországi kereskedők Prágában és a Duna deltájánál.
970
ősz A Bulgáriát megszálló Szvjatoszlav orosz, bolgár és besenyő hadával szövetkezett magyar sereg Arkadiopolisz (Lüle Burgasz) mellett vereséget szenved a bizánciaktól. A magyar kalandozásoknak vége szakad.
970 tájától
A Taksonyt követő Géza nagyfejedelem uralkodása (997-ig).
970 körül
Taksonyt Csepel-szigeti szállása mellett pogány rítus szerint eltemetik.

Györffy György

Az Árpád-fiak szállásrendje és a dukátus

Az Árpád-fiak nevéből képzett helynevekből a következő utódlás rekonstruálható a bihari és a Nyitra|nyitrai dukátusban: amíg Biharban és a Nyírségben Szabolcs, s az Al-Dunánál az idősebb fiú, Tarhos országolt, addig öccse, Üllő (Jelech, Jelő, Hülek) Nyitrában rezideált. Szabolcs után Tarhos, az ő halála után Üllő kerülhetett Biharba. Itt a folyamatosság látszólag megszakad, mert Jutas dukátusi szereplésére biztos utalás nincs, és Árpád negyedik fia, Zolta helynévben csak Bihar nyírségi részén igazolható; vele egy időben viszont Tarhos fia Tevel csak a Nyitra|nyitrai dukátus Vágon túli részén. Zolta halála után valószínűleg Üllő fia Tas került a helyére, a Nyírségbe, és Zolta fia Taksony a Vágon túlra. Maguk a bihari, illetve Körös melléki és Nyitra-parti részek átmenetileg törzsfők uralma alá is juthattak.

Anonymus a dukátus birtokosairól rendelkezett némi hagyományokkal, de ezeket csak mint motívumokat érvényesítette regényes gestájában. Mivel az Árpád-házi királyok Zolta fiától, Taksonytól származnak, Zoltát tette meg Árpád trónörökösének, és vele indította a bihari dukátust.

A vezérek szállásrendje és a törzsek

  • A felvidék nyugati részén Nyitra vidéke – a Vág szeredi révével és a nyitrai várral – kezdetben, mint szó volt róla, Árpád fiának, Üllőnek jutott osztályrészül. Árpád unokái, Tevel és Taksony azonban átszorultak a Vág nyugati partjára, aminek oka az lehetett, hogy a Nyitra mellékét törzsfők nyerték el szállásterületül.
  • Szállásterületenként és nemzedékenként felsorolva az ott megszálló vezéreket a következő feltételezett képet kapjuk:
  Vágon túl
III. nemzedék Taksony

Uralomváltás és a székelyek

Még Taksony herceg 947. évi itáliai megjelenése sem számít komoly hadjáratnak, hanem csak a régi szerződés megújításáról lehet szó, ugyanúgy mint Bulcsú harka és Tormás herceg 948-as bizánci útja is a szerződéses kapcsolatok megújítása, melynek során a magyar vezetők a császár előtt nem győzték hangsúlyozni, hogy Levéd leváltása óta egyedül Árpád fiai töltik be a magyar fejedelmi széket.


Minthogy Hugó és Lothár a bizánci udvar támogatását élvezte, érthető, hogy amikor 947-ben Taksony herceg megjelent az adóért Lombardiában Berengárnál, a mindenható miniszter a 10 véka ezüstpénz átadásakor arra kérte, hogy hogy küldje vitézeit a bizánci kézen levő Apuliába. A kalandozók ekkor egészen Otrantóig nyargaltak le.

Az Itália és Magyarország urai között fennállt szoros kapcsolatoknak ékes bizonyítéka az a számos olasz ezüstpénz, amely Magyarországon X. századi sírokból textilre vagy lószerszámra varrt díszként került elő, utolsóként Hugó és Lothár, valamint Lothár érmei. Jellemző, hogy Lothár kori érmek (945–950) Fajsz veszprémi és győri udvarhelye, Taksony Vág melléki és solti partvonala, valamint a nyírségi dukátus területéről 3 helyen kerültek elő, ami mutatja, hogy hová került a Taksony vitézei által hazavitt ezüstpénz.

A fejedelemség erősítése és a bizánci misszió

Fajsz az Árpád-házi hercegekkel látszólag kiegyezett a fejedelmi partvonalak és a hercegségek birtoklása felett: a pesti Duna-parton és Nyírségben Tas, a bodrogi Duna-parton és a Vág vidékén Taksony, a baranya-tolnai részeken pedig Tormás herceg váltotta szállásait.

Az augsburgi csata vélt és valós jelentősége

Nem vett részt a hadjáratban – a szokásnak megfelelően – a fejedelem, a második méltóságviselő (gyula), továbbá a trónörökös, ha a Nyírséget kézben tartó Tas már nem volt életben, akkor Taksony, továbbá a Bizáncot megjárt Tormás herceg.

Taksony fegyveres békepolitikája

Önálló cikk.

Az erőviszonyok átrendeződése

Önálló cikk.

A külpolitika átfordulása

Önálló cikk.

Géza történelmi szerepe és egyénisége

Kétségtelen, hogy Géza pogány (vagy ahogy a bizánciak nevezték: türk) fejedelemnek született, és olyan őstiszteletben nevelkedett, amelyben a tisztelet tárgya, a „magyarok Istene” alighanem Istemi türk kagánős volt. Ettől a szakrális őstisztelettől aligha független, hogy Géza olyan nevet kapott, amely Istemi kagán méltóságneve volt: az ótürk jabghu név nyugati türk dzsebu változata, amiből a magyar Gyevü>Gyeü (a mai Al-Győ, Gyevi helynév, illetve kicsinyítő képzővel a Gyeü-csa név származott. A türk öntudatot még táplálhatta a besenyő – végső fokon szintén nyugati türk – hercegi családból származó anya. Politikai éleslátás és cselekvőkészség napkeleti gőggel és barbár nyerseséggel párosulva – ez határozta meg Géza karakterét. Felszínes kereszténységét az is magyarázza, hogy apját, Taksonyt 971 körül még pogány rítus szerint temették el Csepel-sziget melletti szállásánál, és Géza rövidesen pajzsra emelése után keresztvíz alá hajtotta fejét.

A nyugati térítés kezdete

A Taksony kori bizánci–magyar háborúskodás döntő módon befolyásolhatta Géza állásfoglalását is s görög egyházzal szemben, s ehhez járult egy friss élmény, ami Gézát végleg el kellett riassza a bizánci egyháztól: a Szvjatoszlav elleni háború befejeztével, 971-ben Tzimiszkesz János császár a felszabadított Bulgáriát annektálta, II. Borisz cárt fogolyként Bizáncba vitte, és az önálló bolgár patriarkátust meggszüntette.

Központosító belpolitika

  • Amikor Taksony meghalt, Géza nem vette birtokba apja Duna-balparti szállásváltó útját, ahol a nomád rend szerint az özvegy és kiskorú fia maradhatott meg.
  • Ide sorolhatjuk a Taksony korában beköltözött besenyő Tonuzoba fiát, Urkundot is, akinek Magyarországon letelepített besenyői Géza katonai erejét növelték.
  • A X. század lazább politikai szervezetű korszakaiban, így Taksony alatt az Árpád-fiak és folyami partvonallal rendelkező vezérek, bizonyára önállóan adóztatták a területükön lakókat.

István trónjának biztosítása

István születési idejét illetően születési helye ad némi fogódzópontot. A XI. század végén írt kislegendája szerint Esztergomban született, és ha ezt a jellegénél fogva több hitelt érdemlő hagyományt vesszük alapul, akkor István születési ideje csak Esztergom alapítása utánra tehető, márpedig az esztergomi székhely Taksony halála és Géza nyugat felé fordulása, tehát 972 után keletkezett.

A keresztény királyság megalapítása

  • Ezek a célok már István uralkodását megelőzően kirajzolódhattak a magyar nagyfejedelmek előtt, hiszen a velük szövetséges bolgár uralkodók egy évszázada önálló egyházszervezetet és császári rangot adó koronát igényeltek Bizánctól. Fajsz, Taksony és Géza korában azonban a belső viszonyok még nem értek meg erre, és a nemzetközi helyzet sem volt kedvező.
  • Mert abból, hogy Fajsz nem járult személyesen Bizáncba megkeresztelkedni, hogy Taksony Rómából kért püspököt, és hogy Géza is távol tartotta magát a császár udvarlásától, világos, hogy itt nemcsak István személyes politikájáról van szó, hanem a dinasztia magatartásáról is.

Központosító harcok

A Taksony és Géza uralma alatt hagyományossá vált bolgár–magyar barátság és görög–magyar ellentét légkörében Ajtony a görög oldalra állt.

Uralkodó osztály és világi nagybirtok

A nemzetségi birtok jogalapnak a Szent István-kori rendezést tekintette, és a birtokközösséget alkotó úri nemzetség általában Szent István korában élő ősről nevezte magát de genere X megjelöléssel. Így például a Csákok nem honfoglaló ősükről, Szabolcsról nevezték magukat, hanem az 1000 körül élt Csákról, Ond fia Ete utódai nem e nagynevű ősökről, hanem hol a Taksony és Géza korában élt Kalánról, hol az István kori Borról. Bizonyos esetekben feltehető Taksony kori névadó, például Apor, aki esetleg István koráig is elélhetett, vagy Péter kori beköltöző, az esetek többségében azonban forrásszerűen igazolható, hogy a családi emlékezet a XIII. században a tényleges István-kori birtokszerzőtől eredeztette magát, például Hont-Pázmány, Csanád, Szolnok stb.

Helyreállítás és továbbfejlesztés

Levente akarva, nem akarva lemondott minden önálló uralomról, megkapta dédapja, Taksony dunai partvonalát és szállásait, melyeket előtte és utána hercegek birtokoltak.

Uralkodó osztály

Szent László ősfája
Árpád nagyfejedelem   Madarász Henrik király   II. Rudolf burgundi király  
Zolta herceg   Ottó császár Adelhaid burgundi hercegnő  
Taksony nagyfejedelem besenyő hercegnő bizánci örmény „comes”? bolgár hercegnő? ? ? ? ? Meskó lengyel herceg Dubravka cseh hercegnő Dobremir elbai szláv herceg ? Hermann lotaringiai Pfalzgraf Helwig II. Ottó német császár Theophanu görög hercegnő
Mihály (Béla?) herceg bolgár hercegnő? ? ? Boleszló lengyel herceg Emnildis elbai szláv hercegnő Ehrenfried rajnai Pfalzgraf Matild német hercegnő
Vazul herceg „Tatun nembeli” leány (Katun?) III. Meskó lengyel herceg Richeza német grófnő
Béla király Richeza (?) lengyel hercegnő
Szent László

Irodalom

Tormásra és Taksonyra lásd Györffy György, Archaeologiai Értesítő 97. 1970. 197. kk.

Lásd: Taksony fegyveres békepolitikája#Irodalom.