Tas vezér

A Múltunk wikiből
a honfoglaló magyarok tévesen kanonizált hét vezérének egyike
Wikipédia

Györffy György

Milyen módon történt a föld felosztása?

A családi hagyományok alapján dolgozó Anonymus hét magyar vezér (Álmos fia Árpád, Előd fia Szabolcs, Kündü fia Kurszán, Ond fia Ete, Tas fia Lél, Huba, Tétény fia Harka) mellett hét csatlakozott „kun” vezért is szerepeltet (Ed, Edemen, Et, Böngér fia Bors, Osád fia Örsúr, Vajta, Ketel fia Alaptolma).

A vezérek folyó menti szállásváltása: Árpád és Kurszán

Több érv hozható fel amellett, hogy Árpád Kurszán halála után birtokba vette Kurszán partvonalát és aquincumi várát. Erre látszik mutatni Anonymus azon feljegyzése, hogy Árpádot Óbudán, Kurszánvára közelében temették el, s erre utal, hogy Kurszánvára tágabb környékén, Pest megyében, melynek szélterületein a Kurszántól leszármazó Kartal nembeliek a XIII. századig birtokoltak, Árpádfiak szállásait jelző helynevek jelennek meg. Ilyen az Árpád harmadik fiának nevével egyeztetett Üllő, és ilyen az ő fiának nevét őrző Tas.

Az Árpád-fiak szállásrendje és a dukátus

  • A második fiú, Üllő, látszólag a Duna bal partján, a Pest melletti Üllő és a Kalocsa melletti Ölle között végzett ingamozgást; Üllő fiának, Tasnak két Tas nevű szállása jelzi a szállásváltó út két végpontját, az egyik Vác, a másik Kunszentmiklós, illetve Szigetfő közelében.
  • Az Árpád-fiak nevéből képzett helynevekből a következő utódlás rekonstruálható a bihari és a nyitrai dukátusban: amíg Biharban és a Nyírségben Szabolcs, s az Al-Dunánál az idősebb fiú, Tarhos országolt, addig öccse, Üllő (Jelech, Jelő, Hülek) Nyitrában rezideált. Szabolcs után Tarhos, az ő halála után Üllő kerülhetett Biharba. Itt a folyamatosság látszólag megszakad, mert Jutas dukátusi szereplésére biztos utalás nincs, és Árpád negyedik fia, Zolta helynévben csak Bihar nyírségi részén igazolható; vele egy időben viszont Tarhos fia Tevel csak a nyitrai dukátus Vágon túli részén. Zolta halála után valószínűleg Üllő fia Tas került a helyére, a Nyírségbe, és Zolta fia Taksony a Vágon túlra.
  • Anonymus a dukátus birtokosairól rendelkezett némi hagyományokkal, de ezeket csak mint motívumokat érvényesítette regényes gestájában. Mivel az Árpád-házi királyok Zolta fiától, Taksonytól származnak, Zoltát tette meg Árpád trónörökösének, és vele indította a bihari dukátust. Szerepel nála ugyan Szabolcs is, mint Szabolcsvár építője, és Tas, mint a szabolcsi Tasvára birtokosa, de ő ezt a két „herceget” (urat) a hét vezér (hét úr) között szerepelteti.

A vezérek szállásrendje és a törzsek

  • Lélt Anonymus Tas vezér fiának, tehát Árpád unokájának mondja.
  • Szállásterületenként és nemzedékenként felsorolva az ott megszálló vezéreket a következő feltételezett képet kapjuk:
  Nyír–Bihar
III. nemzedék Tas

A fejedelemség erősítése és a bizánci misszió

Fajsz az Árpád-házi hercegekkel látszólag kiegyezett a fejedelmi partvonalak és a hercegségek birtoklása felett: a pesti Duna-parton és Nyírségben Tas, a bodrogi Duna-parton és a Vág vidékén Taksony, a baranya-tolnai részeken pedig Tormás herceg váltotta szállásait.

Az utolsó nyugati hadjáratok és az augsburgi csata

A harka uralma alatt levő nyugati országrész harcosain kívül az Árpád-házi Tas fia Lél nyitrai dux és Súr pozsonyi vezér kabar dukátusi serege vonult fel.

Az augsburgi csata vélt és valós jelentősége

Nem vett részt a hadjáratban – a szokásnak megfelelően – a fejedelem, a második méltóságviselő (gyula), továbbá a trónörökös, ha a Nyírséget kézben tartó Tas már nem volt életben, akkor Taksony, továbbá a Bizáncot megjárt Tormás herceg.

Az erőviszonyok átrendeződése

Az augsburgi vereség a belső erőviszonyok átrendeződését vonta maga után. Azoknak, akik részt vettek a vállalkozásban, és akik támogatták az akciót, nemcsak azért kellett elbukniuk, mert felelősek voltak a vereségért, hanem elsősorban azért, mert katonai kiséretük elpusztult vagy jelentősen meggyöngült, és szükségképpen az intakt seregekkel rendelkező vezérek kezébe ment át a hatalom.

Úgy tűnik, Árpád négy fiának ága közül ekkor hanyatlott le kettő, Jutasé, akinek fia Fajsz volt, és Üllőé, akitől Tas fia Lél származott, viszont megmaradt és viszonylag megerősödött Tarhosé, akinek unokája, Tormás 948-ban ifjú volt, és főként Zoltáé, akinek fia, Taksony a királyi dinasztia alapítója lett.

A 955. évi vereséggel hozható kapcsolatba Fajsz fejedelemségének megszűnése. A magyar hagyomány még nevének emlékezetét is eltörölte, s vele együtt Bulcsú és Lél vezértársáét, Súrét is, aki Fajsz-ági birtokán, Veszprémben és Somogyban rendelkezett szállásbirtokkal, sőt dukátusi részt is birtokolt, Tas fia Léllel egy sorban.


Abból a körülményből, hogy 955 előtt már Lél és Súr birtokolta a nyitrai dukátust, arra következtethetünk, hogy időközben Taksony lett a bihari részeken országló Tas utóda.


Taksony, számolva egy nyugati betörés lehetőségével, mindenekelőtt védekezésre rendezkedett be. Ennek szemléletes megnyilatkozása, hogy a Duna-jobbparti fejedelmi partvonalat, amelyet Árpád és Kurszán még a besenyő veszély miatt választott, feladta, és fejedelmi szállásváltó útját a Duna bal partján választotta meg. Ezáltal részben saját öröklött partvonalára húzódott vissza, de részben elfoglalta Tas fia Lél partvonalát is.

Kristó Gyula

A világi nagybirtokosság előretörése

Pontosan tükrözi az anonymusi szándékot a gesta ama része, amely szerint a honfoglaló vezérek, Tas és Szabolcs egy Ohat nevű kun katonának a Tisza mentén Árpád vezér kegyéből nagy földet szereztek, amelyet annak leszármazottai egészen mostanáig (usque nunc, azaz a gesta írásáig) birtokoltak.