Teleki Ádám

A Múltunk wikiből
Kolozsvár, 1789. július 14. – Szirák, 1851. november 3.
honvéd tábornok, császári ezredes
Wikipédia
Teleki Ádám.jpg
Teleki Ádám
1848. szeptember 10.
A kormány és az országgyűlés Bécsből visszatérő küldötteit tüntető tömeg fogadja Pesten.
Teleki Ádám gróf tábornok a horvát határszélről visszavonul Keszthelyre.

Spira György

Jellačić betörése

A következő két hét fejleményei azonban mindezek ellenére is Jellačić derűlátó számításait látszottak igazolni. Kivált a dunántúli magyar haderők élén álló Teleki Ádám gróf tábornok jóvoltából. Ő ugyanis – mint a császári hadsereg magasabb beosztású magyar tisztjeinek legtöbbje – nagyon jól tudta, hogy Jellačić nem saját elhatározásából és a horvát nemzeti követelések érvényesítése érdekében, hanem az udvar utasítására és a birodalmi egység védelmében robbantotta ki a háborút, vagyis ugyanazon uralkodó hű katonájaként jár el, mint akire egykor maga is felesküdött. Miért is Teleki egy pillanatig sem gondolt olyasmire, hogy nehezíteni merészelje Jellačić dolgát, ellenkezőleg: már szeptember 9-én közölte Csányval, hogy ha Jellačić átkel a Dráván, semmi esetre sem fog harcba bocsátkozni véle, majd másnap a határszélről már vissza is vonult Keszthelyre, a támadás megindulása után pedig onnan is tovább hátrált a Balaton északnyugati partján, s így teljesen szabaddá tette az utat a tó délkeleti oldalán előretörő ellenség előtt (amiben nem maga a visszavonulás ténye volt megbocsáthatatlan – hiszen a magyar sereg sokkalta gyengébb volt a támadónál –, hanem az, hogy Teleki az ellenség előnyomulását még lassítani sem próbálta).

A Honvédelmi Bizottmány létrehozása

Az egyik ilyen határozat kezdeményezője Batthyány volt, aki – ekkor szerezvén tudomást Teleki Ádám árulásáról – azzal az indítvánnyal fordult a házhoz, kérje fel a nádor]t, hogy most mint az ország főkapitánya, személyesen vegye át a dunántúli sereg vezérletét. Batthyány ugyanis azt gondolta, hogy a sereg tisztikarának Telekivel egy húron pendülő zömét bizonyára vissza fogja terelni az engedelmesség ösvényére, ha parancsait ezentúl az uralkodóház tagjainak egyikétől kapja majd, s talán Jellačić is vissza fog riadni attól, hogy megtámadjon egy Habsburg-főherceg parancsnoksága alatt álló sereget.

Irodalom

Jellačić betöréséről, Teleki Ádám árulásáról és a dunántúli népfelkelés kibontakozásáról részletesen tájékoztat Varga János, Népfelkelő és gerillaharcok Jellasics ellen 1848 őszén (Budapest, 1953) s további ismereteket is nyújt Andrássy Antal, Somogy megye 1848 őszén a Jellasics támadás idején (Somogyi Múzeumok Közleményei. I. Kaposvár, 1973).