Tersztyánszky Dániel

A Múltunk wikiből
Krompach, Szepes megye, 1730. január 30. (keresztelés) – Buda, 1800. október 29.
udvari tanácsos és királyi táblai bíró, levéltáros, könyvtáros, lapszerkesztő
Wikipédia

Heckenast Gusztáv

Magyarország bányászatának ismeretlen fénykora

Az állam 1766-tól kezdve ösztönzi, jutalmak kitűzésével, a szénbányászatot, eleinte nem nagy eredménnyel. Főleg kistőkés városi polgárok próbálkoznak, és többnyire nem tudnak megküzdeni a szénkutatás által érintett földbirtokosok elzárkózásával. Így marad alul közel húsz évi huzavona után a Verőcén bányászkodó Sanderspiel budai polgár a váci püspökkel szemben, és már két év után az 1768-tól kezdve Brennbergen próbálkozó Tersztyánszky Dániel Sopron városával mint földesúrral szemben.

Kosáry Domokos

Oktatásügy

Magyarország saját, önálló oktatásügyi rendszert kapott, amelyet Mária Terézia megbízásából Ürményi József kancelláriai tanácsos dolgozott ki többek, így Tersztyánszky Dániel, a matematikus Makó Pál és talán Kollár Ádám közreműködésével. A két részben elkészült munkálat 1777. augusztus 22-én Ratio Educationis] címen, királyi rendeletként látott napvilágot. A hazai oktatásügynek ez az első átfogó, állami szabályozása jelentős fordulatot hozott. Érthető módon közel állt az újkori osztrák tanügyi tervezethez, de voltak saját, önálló vonásai is, főleg bizonyos rendi-nemesi szempontok érvényesítésében.

A sajtó kibontakozása

Ezután egy ideig a Bécsben megjelenő orgánumok végezték a hazai ismeretterjesztés funkcióját. Előbb a Tersztyánszky Dániel által szerkesztett Allergnädigst privilegirte Anzeigen (1771–1776), amely monarchiai profilja ellenére nagyrészt magyarországi honismereti anyagot közölt, hazai szerző tollából, pozsonyi tudós hagyományok folytatójaként.