Tiborc mosoni ispán

A Múltunk wikiből

Kristó Gyula

Az új berendezkedés hívei

Egy, 1213. évi állapotokat tükröző 1214. évi oklevél szerint Gertrúd királyné udvarában Bertold kalocsai érsek mellett számos főember (princeps) volt jelen: Miklós királynéi udvarbíró és győri ispán, Tiborc mosoni, Bagun fehérvári, Péter csanádi ispán. Ezek a meráni királyné leghívebb támaszai lehettek.

Az új berendezkedés időszakának külpolitikája

A magyar uralkodó kapva kapott az újabb beavatkozási alkalmon, és 1211-ben igen erős sereget küldött orosz földre. A sereg élén II. Endre vezető világi méltóságai álltak: Győr nembeli Pot nádor és mosoni ispán, Bár-Kalán nembeli Bánk királynéi udvarispán és bihari ispán, Tétény nembeli Marcell udvarispán és kevei ispán, Péter bácsi ispán, továbbá a szakállas Mika és Tiborc, akik a korábbi években töltöttek be magas tisztségeket, valamint mások. A magyar seregben vonult Halics ellen a tíz éves Danyilo is. Przemyślt még Vologyiszlav bojár rábeszélésére lakói megnyitották a magyarok előtt, s fejedelmüket, Szvjatoszlav Igorjevicsot pedig Danyilo kezére adták, de Zvenyigorod keményen ellenállt. A magyar sereget Danyilo testvére, a Belzben uralkodó Vaszilko, pereszopnyicai Msztyiszlav, vlagyimiri Alekszandr, valamint Leszek lengyel fejedelem támogatta, Romant ezzel szemben a kunok segítették, továbbá unokaöccse, Izjaszlav Vologyimerics. A Zvenyigorod közelében vívott csata kezdetben a védők sikerét hozta, a magyarok érzékeny veszteségeket szenvedtek, de Roman meggondolatlansága, hogy tudniillik az orosz fejedelmek segítségét keresve kijött a városból és fogságba esett, eldöntötte a csata sorsát, Zvenyigorod elesett. Halics városát Vologyimer és fia, Izjaszlav feladták, az utóvédharcot folytató Izjaszlav nem tudott sikereket elérni a magyar és szövetséges csapatok ellen.

Az új berendezkedés tetszhalála és feléledése

A Bihar megyei Oroszi, Kolond és Gyanté falubeliek a várjobbágyok segítségével perbe fogták Bocion fiait, azt állítva, hogy ez utóbbiak a várföldet jogtalanul elfoglalták. Az alperesek a földet örökölt ingatlanuknak mondták, s ezt megyebeliek tanúságával bizonyították. A kiküldött bírák, Tiborc, Gyula és Illés ispánok a feleket Váradra küldték tüzesvas-próbára, de ott a felperesek elálltak követelésüktől, s a földre formált jogukról lemondtak. Ugyancsak 1221-ben a Méhes falubeli békési várnépek szintén a várjobbágyok segítségével Békés megye nagy múltú nemzetségének egyik tagját, Csolt fia Csoltot vádolták, hogy az a Szilas nevű várföldet és más tartozékokat hatalmaskodva elfoglalta. A király nevében ítélkező Tiborc, Gyula, Sándor és Illés ispánok ezt az ügyet is Váradra utasították, ahol a tüzesvas-próbán a várnépek alulmaradtak.

Az 1222. évi Aranybulla

Hogy személy szerint kik voltak ezek az Imre-pártiak, azt az Aranybullából nem tudjuk meg, de felvilágosítással szolgál az az 1222-ből való oklevél, amely ugyancsak Endre országlásának 17. évében keletkezettnek minősíti magát. Ez a Német Lovagrend régi kiváltságait megerősítő és újakat biztosító oklevél az egyháziak mellett a világiakat is feltünteti méltóságsorában. Eszerint ekkor, 1222 első hónapjaiban Wetich fia Theodor volt a nádor, Nána fia Pósa az udvarispán, Miklós a bácsi, Tiborc a pozsonyi, Illés a bihari és Mihály fia Márton az újvári ispán, az oklevél szövege szerint pedig Ypochz a bán. Theodor nádor apja, aki a Szent István kori Csanád nemzetségéből származott, egyike volt Imre vezető tisztségviselőinek a századforduló táján: 1199-ben csanádi ispán, 1199–1200-ban udvarispán és nyitrai ispán, 1200-ban pedig udvarispán és krassói ispán. Nána fia Pósa a Bár-Kalán genus tagja, 1222 előtti és utáni hivatalnokoskodásáról nincs adatunk. Az ispánok közül Tiborc pályája mondja a legtöbbet. Politikai karrierja Imre alatt indult és szökött a magasba: 1198-ban fehérvári, 1199-ben szolnoki, 1201–1204 között bodrogi ispán, gyakorlatilag tehát Imre uralkodása alatt végig a királyi udvar tagja. II. Endre alatt azonban csak egy-egy rövid időre tudott a vezető méltóságok viselői közé kerülni: 1206-ban a királyné udvarispánja és fehérvári ispán, 1207-ben már csak fehérvári ispán. Hosszabb szünet után 1213-ban mosoni, 1215-ben újvári ispán. Bizonyára ezzel a Tiborccal azonos az a Tiborc, aki kegyura volt a szigeti monostornak, s Imre király e monostornak a pesti vám felét adományozta, Endre azonban ezt elvette, és a monostort sójövedelemből fizetett 60 márkával kárpótolta. Tiborccal 1222 után okleveles anyagban nem találkozunk.