Tisza Lajos

A Múltunk wikiből

Hasonló névvel lásd: Tisza Lajos gróf, király személye körüli miniszter

Nagyvárad, 1798. augusztus 5. – Geszt, 1856. augusztus 23.
politikus, országgyűlési követ
két ízben Bihar vármegyei alispán, majd főispáni helytartó
Wikipédia
1841. november 4.
Bihar vármegye közgyűlése bizalmatlanságot szavaz Tisza Lajos főispáni helytartónak.
1845. június 23.
Tisza Lajos főispáni helytartó a bihari tisztújításon nem jelöli az ellenzék képviselőit.
1845. december 15.
Tisza Lajos főispáni helytartó katonasággal távolíttatja el az ellenzék vezetőit Bihar megye közgyűléséről.
1845. december 18.
Tisza Lajos főispáni helytartó véres közgyűlésen hajdúkkal vereti ki Bihar megye gyűléséről a december 15-i eljárása ellen tiltakozó ellenzéki vezetőket.

Vörös Károly

Az abszolutizmus utolsó rohama: az adminisztrátori rendszer

Még brutálisabban járt el hasonló helyzetben a különben már „régi” bihari adminisztrátor, Tisza Lajos, akinek ugyan puccsszerűen sikerült megválasztatnia jelöltjeit, de amikor az ellene a királyhoz beadott ellenzéki panasz megyei tárgyalására került volna sor, a vádjaikat makacsul fenntartó ellenzékieket fegyveres hajdúkkal támadtatta meg az ülésteremben; a tumultusban többen meg is sebesültek.

Szász Zoltán

Az új rendszer alapvetése

Tisza Kálmán – mint az előző fejezetekben is láttuk – a régi vármegye politikai hagyományain felnőtt birtokos nemesség markáns egyénisége volt. Az apa, Tisza Lajos, bihari adminisztrátor korában a reformkori megyegyűléseken hol nyílt erőszakkal, hol a konzervatív bocskoros nemesek megmozgatásával harcolt a liberális ellenzék ellen.

Hanák Péter

Tisza István – az „erős kéz” politikája

A nagyapa, Tisza Lajos a reformellenzéktől Metternichhez pártolt „bihari adminisztrátor”; az apa, Tisza Kálmán, Teleki László unokaöccse és utóda a határozati párt élén, az ellenzéki vezérből megtért nagy hatalmú miniszterelnök; az anyai család, a Degenfeldek, a harmincéves háborúban felemelkedett „rabló, szerencsés ritterek” Magyarországra jött grófi ivadékai. Apjától örökölte az ortodox hatvanhetes elveket, a politikai vezérség marsallbotját és a húszezer holdas geszti birtokot; nagybátyjától, Tisza Lajostól, a grófi rangot; mágnás és dzsentri famíliájától az úri gőgöt és kíméletlenséget.