Tiszaalpár

A Múltunk wikiből
nagyközség Bács–Kiskun megye kiskunfélegyházi kistérségében
Wikipédia
HUN Tiszaalpár COA.jpg

Bóna István

Áttekintés az őskori régészeti lelőhelyekről

A középső bronzkor

A vatyai telepek hatalmas jelentősége a kultúra gazdagságában és politikai történetében vitathatatlan, mégis messze elmaradtak a Tiszántúl igazi telljeitől. Különösen áll ez a Duna–Tisza közi telepeikre, ahol a földművelés mellett mindvégig egyenrangú marad a pásztorkodás, kivéve az olyan jelentős erődített telepeket, mint a középső bronzkor legvégén keletkezett Mende–Leányvár és Alpár–Várhegy.

A halomsíros nép támadása

A minden irányból körülzárt vatyai nép kénytelen volt meghódolni. Telepeik nagy részét feldúlták, a Duna menti telepek többségén és egyes Tisza menti telepeken (Tószeg, Alpár) azonban tovább folyt az élet.

A halomsíros uralom alá került vatyai nép is csakhamar elnyeli a hódítókat, a halomsíros és vatyai elemek keveredéséből keletkezett új színezetű művelődést legjellemzőbb lelőhelyéről és központjáról koszideri kultúrának nevezik. Halomsíros és helyi bronzokban gazdag Duna menti változata a rákospalotai csoport, Tisza menti konzervatív tömbje pedig az alpári csoport. Ismét általánossá válik az urnatemetkezés, már a hódítók utódait is elhamvasztják.

A rendkívüli átalakulásból az egykori középső bronzkor eleji hamvasztásos tömb népe került ki győztesen. Ők szervezik meg a megmaradt területek védelmét, még ott is, ahol korábban alávetett helyzetben éltek. Ők olvasztják lassan, de biztosan magukba a hódítókat. Az új törzsi és kulturális mozaik alól azonban csakhamar újból előbukkannak a régi hagyományok: a megmaradt telltelepeken ismét virágzásnak indul az élet (Dunaújváros–Koszider, Baracs, Tószeg, Jászdózsa), sőt egyes késő vatyai telepek virágkora éppen erre az időszakra esik (Alpár, Mende, Lovasberény), művelődésük külső máza is „balkánivá” válik.

Avar régészeti lelőhelyek

település korai késői megjegyzés
avar kor
MAGYARORSZÁG
Alpár X

Az Alföld és Erdély a IX. században: a bolgárok

A honfoglalás előtti bolgár várként említett Titelen és Alpáron a régészeti ásatások nem találtak IX–X. századi településre vagy életre utaló nyomokat. Mind a kettő őskori erődített telep, amelyet későbbi népmonda kapcsolt a honfoglalás eseményeihez.