Titel

A Múltunk wikiből

szerbül Тител, latinul Titulium

város Szerbiában, a Vajdaság dél-bácskai körzetében
Wikipédia
Titel címere
1697. augusztus 28.
A szultán elfoglalja Titelt, a török sereg átkel a Duna–Tisza közére.
1872. június 9.
Uralkodói rendelet a bánsági határőrvidék és a titeli zászlóalj területének polgári közigazgatás alá helyezéséről.
1873. június 27.
1873:XXVII. tc. a bánsági határőrvidék és a titeli zászlóalj polgárosításáról és Magyarországhoz való visszacsatolásáról.

Bóna István

Az Alföld és Erdély a IX. században: a bolgárok

A honfoglalás előtti bolgár várként említett Titelen és Alpáron a régészeti ásatások nem találtak IX–X. századi településre vagy életre utaló nyomokat. Mind a kettő őskori erődített telep, amelyet későbbi népmonda kapcsolt a honfoglalás eseményeihez.

Györffy György

A Kárpát-medence IX. század végi állapota: legenda és valóság

Anonymus célja az volt, hogy bizonyos főúri családok ősi birtokjogát történetileg igazolja. E családoktól megtudta, hogy kit tartanak honfoglaláskori ősüknek, melyik vármegyébe szálltak meg, de ahhoz, hogy az ősöket hősi csatákban szerepeltethesse, ellenfél is kellett, akit a hős legyőz. Ilyeneket pedig a rendelkezésére álló forrásokban (Regino, Gesta Ungarorum) nem talált. Anonymus a Kárpát-medence a honfoglalás előtti országait és vezéreit javarészt ennek az igénynek a kielégítésére hívta életre, részben a hagyományban is élő 10. századi magyar törzsfők „országaiból”, részben helynevekhez fűzött magyarázatokból.

Szerinte a Duna–Tisza közén, Ungvártól Titelig a bolgár-szláv kagán (cár) rokona, Salanus vezér lakott. (Az ő nevét olvasta Vörösmarty Zalánnak, holott Anonymus helyesírása csak Salán vagy Csalán olvasatot enged meg.)

A honfoglalást bevezető harcok

Árpád serege elsőként nyilván az Alföld déli felére terjedő bolgár végeket támadta meg, elfoglalva földváraikat, Csongrádot, Titelt és más erősségeket. A Felső-Tisza vidéki nemzetségi hagyományokat közvetítő Anonymus nagyjából ennek a benyomulásnak az emlékét és bolgárellenes harcait őrizte meg, noha regényes történetének legtöbb szereplője, történeti környezete és epizódja írói fantázia szülötte.

A vezérek szállásrendje és a törzsek

Ónd és fia, Ete második, végleges szállásterülete az Alpártól Titelig húzódó Tisza mentén, amint ezt az Alpár mögötti homokon fekvő Ete „nyári szállás” és a Titel környéki Ónd „téli szállás” igazolja. Váruk, amint ez az Anonymus fenntartotta családi hagyományból kiderül, a Tisza és a Körös összefolyásánál fekvő Csongrád lehetett.

A fejedelemség erősítése és a bizánci misszió

Az udvarhelyeken és egy-egy szlávok lakta gócban megindulhatott a templomépítés, de hogy a görög szentek tiszteletére emelt egyházak (Szent Demeter, Szent Pantaleon, Szent Kozma és Damján, Szent György) mennyiben kapcsolhatók e legkorábbi térítési hullámhoz, mennyiben a XI–XII. századi görög befolyáshoz, és mennyiben a latin egyházba inkorporált görög kultusz visszatükröződései, az esetenként mérlegelendő. Központi helyzetüket figyelembe véve, a szegedi Szent Dömötör és a titeli Szent Bölcsesség (Hagia Sophia) patrocíniuma mellett Pécs XI. századi görög Pente ekklesia neve sejtet X. századi előzményeket.

Az egyház átszervezése, egyházi művelődés

A székeskáptalanok kifejlesztése, valamint egy társaskáptalan alapítása Titelen, és kettőnek adományokkal való fejlesztése – Óbudán és Nyitrán – azt eredményezte, hogy a bencés művelődési központoknak mind erősebb versenytársa akadt a káptalanokban. A XI. század bencés iskoláit háttérbe szorították a káptalani iskolák az immár kollégiumi közösségben élő klerikus papság vezetése alatt, amelyekben a stúdium is szélesebb alapokra épült.

Tollforgatók. A történeti irodalom megindulása.

A korai kancellária tulajdonképpen a király káplánjainak testületével, a „kápolnával” volt azonos. Szent László kancelláriája még nem volt kiforrott testület, huzamosan működő tagokkal és szabályozott oklevéladással. A káplánok közül hol az egyiket, hogy a másikat bízták meg az oklevél kiállításával, 1086-ban Szerafint, 1093-ban Thimeteust, vagy maga a megadományozott egyház állított ki oklevelet (például 1102, 1111, 1113), amire a király pecsétjét helyezték. A megpecsételés a kancellár feladata volt; az 1082-ben a kancellár helyett pecsételő Fábián székesfehérvári prépostot az 1083. évi szentté avatások kapcsán kancellárnak írták. Kálmán alatt az óhorvát kancellár székhelyére, a Zágorjében fekvő Tinninre kinevezett Manasses püspök pecsételt, hogy II. István alatt a titeli prépostnak jusson a szerep.

Kristó Gyula

III. István harcai Bizánccal

Maga Mánuel is behatolt Magyarország területére, magával hozta Béla-Alexioszt, s Titelen át a Duna menti Kőhöz (Bánmonostora) vonult.

Sinkovics István

Az 1552. évi hadjárat. Eger védelme.

A hadjárat vezetésére Szulejmán a perzsa háborúkban gazdag tapasztalatokat szerzett Kara Ahmed pasát nevezte ki szerdárrá, akihez Drinápolyban április 22-én csatlakozott Haszán anatóliai beglerbég is. A sereg a balkáni csapattesteket összegyűjtve, Belgrádnál kiegészült, majd Titelnél átkelve a Tiszán, Temesvár ellen fordult.

A védelem költségei

A nagyobb várak, mint Szigetvár, Eger, Gyula parancsnokai és katonái a török uralommal és a magyarországi földesurak ottani tulajdonjogával nem törődve, behatoltak a hódolt területekre, a Duna két partján a Szerémségig, a Tisza mentén Titelig, és fegyverrel hajtották be a földesúri adókat.

R. Várkonyi Ágnes

A hegyaljai felkeléstől a karlócai békéig

Augusztus első napjaiban Északkelet-Magyarországot, Debrecent és a hajdúvárosokat ismét felkelésre szólító körlevelek árasztották el, de célt nem értek. A pataki és tokaji várból kitört felkelők közül viszont egy 5–600 főnyi lovascsapat lejutott Temesvárra, a török táborba. A tőlük kapott tájékoztatásnak nyilván része volt abban, hogy Thököly javaslatára a nagyvezír megváltoztatta haditervét. Miután Titelt elfoglalta, Szeged felé indult, hogy azután a Maroson átkelve Felső-Magyarországra törjön.

Magyarország és az európai háborúk

A dunántúli hadjáratra készülő Rákóczi így hadseregével délre fordult, mivel a császári hadvezetés támadásra indította a Duna–Tisza közi rác helyőrségeket. A fejedelem vállalkozása sikeresen indult. A magyar sereg Titel alatt, Feketevíznél győzelmet aratott, s július 20-án bevette Szegedet, és megkezdte a vár ostromát.

Ember Győző

Harmincadigazgatás

Az Arad–szegedi kerület a Bánság északi és nyugati határán elhelyezkedő harmincadhelyeket jelentette, Titel kivételével, amely Szlavóniához tartozott.

Benda Kálmán

A francia háborúk

Az „exercitus hungaricus”, a magyar hadsereg 12 gyalog- és 10 huszárezredből állt, állandó létszámát az országgyűlés 64 ezer főben állapította meg, amit háború esetén évenként 12 ezer fővel egészítenek ki. Ehhez járult 3 erdélyi ezred (2 gyalog- és egy huszárezred), továbbá 5 bánsági, 2 székely és 2 román határőr gyalogezred, 1 határőr lovasezred és a titeli rác csajkás zászlóalj, összesen mintegy 40 ezer ember.

Spira György

Győzelmek a mellékhadszíntereken

Perczel ugyanis, aki márciusban a Bácska kiürítése után Szeged és Szabadka körül hátrahagyott honvédcsapatok, a IV. hadtest parancsnoka lett, március végén 7 ezer emberével megindult dél felé, s először összeköttetést teremtett a hónapok óta ellenséges csapatok által körülzárt Pétervárad védőivel, majd április 3-án bevette az előzőleg – tudjuk – már három ízben is sikertelenül megostromolt Szenttamást, négy nap múlva pedig a római sáncoknál mért súlyos csapást a szerb felkelőkre, s ezzel a titeli fennsík kivételével a Bácska teljes területét felszabadította.

A titeli fennsík meghódításáról azonban Perczel már kénytelen volt lemondani, mert Debrecenből közben olyan utasítást kapott, hogy vonuljon a Temesközbe, s a szintén oda tartó Bemmel együtt ezt az országrészt is tisztítsa meg az ellenségtől.