Tonuzoba besenyő vezér

A Múltunk wikiből

Tonuzaba (oguz „disznó-aba”)

besenyő törzsfő volt, aki Taksony fejedelem idején költözött az országba népe egy részével
Wikipédia
955 után
Tonuzoba besenyő vezér népével beköltözik az országba; izmaelita (mohamedán) kereskedők jönnek Magyarországra.

Györffy György

A külpolitika átfordulása

Taksonynak a besenyők felé való orientálódására mindenekelőtt házassága mutat. Anonymus szerint a „kunok földjéről” vett feleséget. Minthogy a komán-kunok csak 1055-ben érkeztek Európába, és a XI. század végi gestában a „kunok földje” a besenyőknek a Dunától a Donig terjedő országát jelentette, csaknem bizonyos, hogy felesége besenyő hercegnő volt. Ezt alátámasztja, hogy a Heves megyei Taksony faluval tőszomszédos Abádot és környékét odaadta Tonuzoba besenyő vezéri sarjnak szálláshelyül. Heves megyében utóbb is kaptak fejedelmi rokonok szállásbirtokot (Pata–Aba, Sarolt–Boja, Domoszló herceg), így valószínű, hogy Tonuzoba sógorságban állt Taksonnyal. A fejedelem a Tonuzobával beköltözött besenyők egy részét Moson vidékén telepítette le, amelyet a bajor támadás még 951-ben elnéptelenített, és amely Magyarország nyugati kapujának számított. A nyugati krónikák utalnak rá, hogy 955 után a magyarok a nyugatiaktól félve, fallal és mocsárral vették körül magukat, s így valószínű, hogy a besenyő határőrtelepek egy része ekkor keletkezett.

A Taksony kori etnikai határvédelem vonala két sajátos katonaelem – Talmács és Kölpény – telepeinek láncolatából állapítható meg. Tulmátzoi és Kulpinggoi néven mindkettő szerepel a X–XI. századi bizánci katonai segédnépek sorában. E népelemek hovatartozásáról viták folytak. Ami a talmácsokat illeti, elsősorban a besenyő Talmács törzs népével azonosíthatók. A kölpények Kulpinggoi nevét a skandináv kylfingar és az óorosz kolbjagi népnévvel azonosították, de összevetették a besenyő Külbej törzsnévvel is, ami kevésbé valószínű.

A talmácsok Tonuzoba besenyő vezérrel érkezhettek Magyarországra, de a kölpények beköltözését is erre a korra datálja az az anonymusi hagyomány, amely Botond vitézt (958) „Kölpény fiának” mondja, és az a történeti tény, hogy az orosz-varégok Taksony uralkodásának végén magyarokkal együtt harcoltak.

Központosító belpolitika

Ide sorolhatjuk a Taksony korában beköltözött besenyő Tonuzoba fiát, Urkundot is, akinek Magyarországon letelepített besenyői Géza katonai erejét növelték.