Trencsén

A Múltunk wikiből

szlovákul Trenčín, németül Trentschin, latinul Trentsinium

város Szlovákiában
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.
1708. augusztus 3.
Siegbert Heister tábornagy Trencsénnél szétveri a kuruc fősereget; maga Rákóczi fejedelem is megsebesül.
1883. november 1.
Megnyitják a vágvölgyi vasút TrencsénZsolna szakaszát.

Györffy György

Új egyházi alapítások, újjászervezés

Az egyházi szervezet továbbépítésével bizonyára együtt járt a világi intézmények, a vármegyék és udvarházak szervezetének fejlesztése. Adatok híján fejlődésüket nem tudjuk nyomon követni. Az egyetlen szervezeti újítás, ami feltevésszerűen István uralkodásának második felére tehető, az összefüggő területtel nem rendelkező határispánságok kiépítése volt; legnagyobb számban a Vág völgyében sorakoztak; Trencsén alatt Bolondóc, Árkibánya, Galgóc-Szolgagyőr és Sempte, a Dunántúlon Karakó, a Délvidéken Kovázd és Erdélyben tán Marosvár sorolható hozzájuk.

Az Árpád-ház mellőzésétől a német hűbérig

A császárnak ez jó ürügy volt a hadjárat megindítására. 1042 nyarán betört az országba, lerombolta a magyar kézen levő Hainburg és Pozsony határvárat, majd Bretiszlav cseh seregével egyesülve, a Duna bal partján a Garamig hatolt, és itt kilenc várat – feltehetően Sasvárt, Boronát, Sárvárt, Trencsént, Bolondócot, Bányát, Galgócot, Nyitrát és Barsot – elfoglalt.

„Aktív” külpolitika

Valószínűleg Ottó volt az, aki néhány év múlva betört Trencsénvár vidékére, majd embereket és állatokat zsákmányolva vonult vissza.

Külpolitika. Horvátország megszállása.

Ugyanez a politikai szituáció ismétlődött meg egy év múlva, amikor a császárhű Vratiszlav király lázadó fia, Bretiszlav Magyarországra költözött 2000 harcossal, rab cselédekkel és állatokkal. László Trencséntől délre, Bán körül jelölt ki nekik lakhelyet.

Szentté avatások

Ilyen módon tisztelték Magyarországon 1048 után Gellért püspököt Csanádon, valamint az István király idejében Magyarországra jött lengyel András–Zoerardot és követőjét, Benedeket. Mindkettő a zobori apátságban lett szerzetes, és a Trencsén melletti vadonságban, Szkalkán halt meg; az első önsanyargatás folytán, a második a környékbeli erdei latrok áldozataként.

Álmos kalandjai és bukása

A hadjáratban részt vett a kölni érsek, négy szász, négy bajor és egy sváb püspök, a bajor, sváb, karintiai és cseh herceg, az osztrák, bajor-nordgaui és isztriai őrgróf, számtalan gróf seregével Bajorországból, Szászországból, Türingiából és Svábföldről, köztük Habsburgi Ottó.

A sereg 1108. szeptember közepén érkezett Pozsony alá, és a várat ostrom alá vette. Közben Szvatopluk cseh herceg mindent felégetett, amit Trencsén alatt, a Vág partvidékén talált. Kálmán nem támadott nagy erővel, katonái a Vág oldalán és a Csallóközben bocsátkoztak kisebb csatározásokba, de gondja volt arra is, hogy idejében segítséget kérjen a lengyel fejedelemtől. Boleszló tüstént benyomult Morvaországba, és vele jött Borivoj, az elűzött cseh herceg. V. Henrik alig egy hónapi sikertelen ostrom után feladta a harcot.

Könyves Kálmán gazdaságpolitikája és jogalkotása

Kálmán ugyanakkor nagy gondot fordított az egyházak Szent István kori birtokállományának helyreállítására. Erről tanúskodik három eredetiben fennmaradt oklevele: az első a veszprémvölgyi apácák görög alapítólevelének átirata és latin megerősítése 1109-ben, a második a zobori apátság nyitrai és trencséni vámharmadának visszaítélése 1111-ben, a harmadik az apátság birtokainak összeírása 1113-ban.

Népesség, település, termelés, árucsere

Az erdős hegyek medencéi közül Trencsén felett Szkalka vidéke 1060 körül remeték lakta vadonság (solitudo) volt, s az erdőkben latrok tanyáztak; 1082-ben Trencsén megye déli csücskében, Bán körül telepedett meg átmenetileg közel 10 000 cseh. Kálmán törvényének „szabad vendég-telepesek miként szlávok és mások”[1] kitétele, valamint az, hogy ez a réteg társadalmi problémát jelentett, komoly szláv beköltözésről, illetve az itt lakott kisszámú szláv népességhez való hozzáköltözésről tanúskodik.

Kristó Gyula

A tatárok Magyarországon

Észak- és Északnyugat-Magyar­ország várai azonban nem kerültek tatár kézre: Trencsén, Nyitra, Pozsony, Turóc, Komárom, kele­tebbre pedig Fülek és Abaúj vára elkerülte a tatár fenn­ha­tó­sá­got. E várak megvédése a hozzájuk tartozó várjobbágyok és vár­népek érdeme. Trencsén védelmét Szaniszló fia Bogomér comes szervezte, aki már Béla ifjú király 1228. évi bulgáriai had­já­ra­tának is résztvevője volt; a vár védői pedig szláv etni­kumú várjobbágyok (Premysl, Nosk) és várnépek (Newer, Buda, Orcirad, Raschoh, Radila, Domoszló) voltak.

Makkai László

A szerencsi országgyűlés

Júniusban elesett Trencsén, majd a Forgách püspök által személyesen védett Nyitra is.

R. Várkonyi Ágnes

Városok, nyitott kapukkal

A század derekán három új város nyerte el a szabad királyi városi státust: Nagybánya, Trencsén, Zengg.

Makkai László

Nyomdák és könyvtárak

1636-ban a szlovák evangélikusok számára alapították Szencen a később Trencsénbe, majd Zsolnára vitt nyomdát.

Katolikus közép- és felsőfokú iskolák

  • A királyi Magyarországon az első jezsuita gimnázium 1616-ban nyílt meg Nagyszombatban, majd sorra alakultak továbbiak is: 1626-ban Pozsonyban, 1627-ben Győrött, 1623-ban Szatmáron, 1636-ban Sopronban és Ungváron, 1649-ben Besztercebányán, 1655-ben Trencsénben és Kassán 1662-ben Sárospatakon, néhány más helyen pedig algimnáziumok is.
  • De még a kiváltságosok kevésbé tehetős rétegei számára sem nyílt meg a katolikus gimnáziumokban való tanulás lehetősége másként, mint kegyes alapítványokból fenntartott ingyenes vagy kedvezményes diákotthonok, úgynevezett konviktusok létesítésével. Ilyenek a nagyobb jezsuita gimnáziumok (Nagyszombat, Trencsén, Győr, Kassa) mellett alakultak. Szigorú tanári vezetés alatt állván, a diákönkormányzatnak semmiféle szervezett formáját nem engedték meg, az ájtatossági „kongregációk” is a fegyelmezés eszközei voltak. Ezért a jezsuita és általában a katolikus gimnáziumok, ha a szellemi elit képzésére alkalmasak voltak is, annak csak korlátozott mozgási szabadságot biztosítottak.

R. Várkonyi Ágnes

A trencséni csata és a sárospataki országgyűlés

A teljes cikk.

A Habsburg-abszolutizmus művelődéspolitikája

Kötelességéről anyanyelvén tájékoztatták a lakosságot: 1702-ben a császár parancsait például Debrecenben és Szatmárott egyedül magyarul, Trencsénben szlovákul, Nagyszombatban magyarul és szlovákul, Besztercebányán, Szentgyörgyön, Modorban németül és szlovákul, Kőszegen és Pozsonyban németül és magyarul, Kismartonban csupán németül hirdették ki.

Dráma, próza, vers

A teljes cikk.

Művészetek

A barokk új formáit viseli az újjáépített Szent György-dómtemplom Sopronban, barokk szószékén még reneszánsz motívumokkal, és a 120 ezer forintos költségvetéssel 1711-ben elkezdett trencséni templom. A magyarországi művészet fejlődése szempontjából a legjelentősebb templom építésze a jezsuita Christoph Tausch, a nagy hírű jezsuita építész és festő, Andrea Pozzo tanítványa. A tervezők és építők másutt is külföldi mesterek: a lékai templomot és a kőszegi jezsuita rendházat Pietro Orsolini, a zoborhegyi remeteséget (1690) Domenico Martinelli, az 1669-ben elkezdett és 1695-ben befejezett boldogasszonyi ferences templomot Francesco Martinelli építette.

A templomok középpontjában a faragott, festett főoltár állt, gazdag szoborkompozíciókkal. Az oltárképek a templomok védőszentjeit ábrázolták, vagy a magyar szentek kultuszát és a Regnum Marianum gondolatát sugározták. Sajátos átmenet jellemzi a boldogasszonyi ferences templom 1702-ig elhúzódó belső díszítését: Luca Antonio Colombo ívelt vonalú keretbe foglalt freskói a stukkódíszekbe illeszkednek. A trencséni templom mennyezetfestménye a nagy jövő előtt álló illuzionisztikus festészet első jelentős példája.

Kosáry Domokos

Ének, zene

Az Esterházy család más tagjai Pozsonyban, a cseklészi kastélyban, utóbb Tatán, Csákváron, Pápán, az Illésházyak pedig Trencsénben gondoskodtak rezidenciális zenéről.

Képzőművészet

Az új barokk törekvéseket Christoph Tausch, osztrák szerzetes építész honosította meg a trencséni jezsuita templom belső díszítése során, a Rómából Bécsbe került Andrea Pozzo és délnémet minták hatása alatt.

Társadalomtudományok

Időszakunk az első új változat: a felvilágosult abszolutista szellemű történeti irányzat felbukkanásával indult. Kezdeményezője, a trencséni, szlovák származású Kollár Ádám Ferenc jezsuitából és a Hevenesi-féle iskola tanítványából lett a bécsi udvari könyvtár igazgatója, források gyűjtője és közreadója.

Bácskai VeraNagy Lajos

Piackörzetek és piacközpontok

A központok és vonzáskörzeteik földrajzi meghatározása és térképre vetítése alapján a vonzásterület nagysága, illetve a tiszta és tág körzetben élő népesség arányának alakulása alapján a piackörzetek következő négy típusa különböztethető meg 1828-ban:

  1. Nagy területű tiszta, és más központok körzetével csak a határterületeken érintkező, jelentéktelenebb kiterjedésű tág körzet kombinációja. Ez leginkább a Dunántúl és a Duna–Tisza köze déli részén, valamint a Felvidék északkeleti részén fordul elő. Ilyen körzete volt például Pestnek, Bajának, Zombornak, Zentának, Kanizsának, Pécsnek és Miskolcnak.
  2. Kis területű, elég élesen elhatárolódó tiszta és jelentéktelen kiterjedésű tág körzet együttese. Ilyenek elsősorban a Felvidék nyugati részén, a Vág, a Nyitra, a Garam alsó és középső folyásánál voltak: például Esztergom, Ság, Léva, Selmec, Trencsén, Bán és Oszlány körzete.

Mérei Gyula

Háziipar, céhes ipar

A szabad királyi városok közül a hét közepesen iparosodottban (Zombor, Szabadka, Sopron, Újvidék, Körmöcbánya, Trencsén, Székesfehérvár) egész évben átlagosan az iparosoknak csupán 67,9%-a dolgozott.

Vörös Károly

A polgári életmód kerete és meghatározója: az urbanizálódás

És ha más régi városok, például Körmöcbánya, Kézsmárk, Eperjes, Trencsén, Sopron, Szakolca vagy Nagyszeben falai nagy részükben még álltak is, túl rajtuk, itt-ott a város régi szerkezetéhez szervesen kapcsolódó új városrészek épültek, már többnyire tágas egyenes utcákkal, de legalábbis kényelmesebb, derűsebb házakkal, melyeknek klasszicista vagy később koraeklektikus stílusa csakhamar a belvárosban is helyet kap egy-egy (és majd egyre több) csákány alá került öreg, középkorias vagy barokk ház helyén emelkedő új épületen is.

Katus László

Az egyes iparágak fejlődése

A modern posztógyárak az ipar ősi fészkeiben, a Felvidéken és az erdélyi szász városokban létesültek. Legjelentősebb volt közülük a zsolnai (1891), a csacai (1905), a trencséni (1908), a késmárki (1908), a losonci (1911) posztógyár, valamint az 1909-ben létesült soproni szőnyegszövőgyár.

Hajdu Tibor

A Clemenceau-jegyzék. Az északi hadjárat mérlege.

Stromfeld a vezérkarban folytatott viták után átdolgozta haditervet. „Az általános helyzet megköveteli, hogy mielőtt a hadsereg zöme a Tiszán átkelve a román haderő ellen fordulna, a cseh hadsereggel hosszú időre leszámoljon.”[2] A terv szerint az ellenség fő erejét Léva és a Duna közötti kis területen döntő csatára kényszerítve frontális támadással kell megverni, majd elfoglalni Pozsonyt, Nagyszombatot és Trencsént. Június 15-e, amikor az új offenzíva megindult volna, a csehszlovákiai választások napja volt, Bécsben pedig e napon akart Kun teljhatalmú megbízottja, Bettelheim Ernő az osztrák kommunista párt fegyveres tüntetésével új forradalmat kiváltani.

Lábjegyzetek

  1. Závodszky, Emlékkönyv Szent István halálának kilencszázadik évfordulójára 194.
  2. A magyar Vörös Hadsereg. Szerkesztette Hetés Tibor. Budapest, 1959. 363.

Irodalom