Trento

A Múltunk wikiből
(Trident szócikkből átirányítva)
németül Trient, régebben Trident
olasz város az Adige folyó völgyében Trentino-Alto Adige régió fővárosa és Trento autonóm provincia központja
Wikipédia
Trient
1545
december 13. III. Pál pápa megnyitja a katolikus egyház egyetemes zsinatát Tridentben. (Megszakításokkal 1563-ig ülésezik.)
1563
december 12. IV. Pius pápa berekeszti a tridenti zsinatot.

Pach Zsigmond Pál

Reneszánsz és reformáció

Amikor tehát a 16. század derekán a pá­paság, a római egyház ellentámadásba lendült mindenféle reformátori „eretnekséggel” s egyben bármifajta egyéni-tudományos vallásértelme­zéssel szemben – a humanista szellemű Sadoleto-féle szárnyat saját ke­belén belül leküzdve, erőskezű, az inkvizícióra támaszkodó jezsuita vezetés alatt (Loyola Ignác rendalapítása, 1540) –, a tridenti zsinattal (1545-1563) meginduló katolikus ellenreformáció a Habsburg-dinasztiá­ban találta meg legfőbb politikai szövetségesét.

Sinkovics István

Fegyverszünet. Béke a törökkel.

1545-ben a pápa a császár sürgetésére zsinatot hívott össze Tridentben (Trento), de a birodalmi protestáns rendek megtagadták a részvételt.

Péter Katalin

A reformáció befogadása

A hitújítás magyarországi terjedésének első szakasza az 1520-as évek legelejétől az 1540-es esztendők végéig tart. A bizonytalanság és az átmenet időszakának kell tekinteni, mert a szerzetesek és világi papok részéről indított hitújítás ekkor még a katolikus egyházon belül marad. Egészen addig, amíg a régóta sürgetett egyetemes zsinaton, Tridentben nem válik világossá, hogy a belső reformok sorozataként indult reformáció eszméit a pápaság elveti, Magyarországon sincs hivatalos egyházszakadás.

A hazai protestantizmus sajátos képe

A kenyér és a bor együttes „vétele” az úrvacsorából a hitújítás első tünetei közé tartozik: a papok különállását számolja fel, a hívek egyenjogúságát fejezi ki. Az ügy iránti lázas érdeklődést pedig mi sem bizonyítja jobban, mint a katolikus egyház megújításának céljával összehívott tridenti egyetemes zsinat gesztusa. A cselekményt megváltoztatják. Hosszas viták után úgy döntenek az atyák: a gyülekezet tagjai is kapjanak a katolikus szertartáson bort. Így születik a „leöblítés” gyakorlata: az „átlényegített” vért továbbra is csak a pap „veheti”, a gyülekezeti tagok viszont közönséges bort kortyolnak. Látszatra ugyanaz történik tehát a katolikus szertartásban, mint a protestánsoknál. A látszat hatásosságáról pedig sok kortárs feljegyzés szól.

Iskolák

Ez a gond, az iskolákra irányuló is általános érvényű; legszemléletesebben talán a katolikus egyház megújítása céljával összehívott tridenti zsinat tárgyalásai mutatják. Mindenek előtt álló célként a papképzés reformját és a plébániai iskolák szervezését határozzák meg.

Sinkovics István

A vallási ellentétek

A katolikus egyház ellentámadása nemzetközi síkon a tridenti zsinat után indult meg. A zsinaton még különféle nézetek állottak egymással szemben. Maga Ferdinánd és a magyar püspöki kar képviselői, Draskovich György és Dudith András a hidat nem akarták teljesen felégetni: hajlandóak voltak megengedni a két szín alatti áldozást és a papok házasságát, de a zsinaton összegyűltek többsége ezek ellen foglalt állást (csak a szertartásban tett formai engedményt). Az 1563. év végén IV. Pius pápa ünnepélyesen berekesztette a tridenti zsinatot, anélkül, hogy az közelebb hozta volna a katolikus és a protestáns álláspontot. A zsinati határozatok megállapították a katolikus egyház tanítását, belső rendjét, fegyelmét, pontosan körvonalazták intézményeit.

Oláh Miklós esztergomi érsek a következő év elején egyházmegyei zsinatot hívott össze a tridenti határozatok kihirdetésére. Ekkor azonban már Miksa uralkodott, aki megakadályozta ennek megtartását. A tridenti zsinat döntéseinek tényleges közzétételére csak a győri egyházmegyében került sor, ahol az említett Draskovich volt a püspök; a zsinat határozatai Magyarországon a 16. században ezért sem hoztak változást.

Makkai László

Abszolutizmus és ellenreformáció

A tridenti zsinaton megreformált újkatolicizmus érveket a királyi hatalom isteni rendelésből fakadó korlátlanságáról éppúgy készenlétben tartott, mint a zsarnokölés jogáról, s a kizsákmányolt osztályok terheinek könnyítéséről éppúgy, mint a feltétlen engedelmességre való kötelezettségükről.

H. Balázs Éva

Az állam és egyház viszonyának átrendezése

Migazzi bécsi érsek semmiképpen sem akart váci püspökségéről lemondani. „Az egyedüli kivétel, melyet a lateráni és tridenti zsinat megenged, az ő személyére nem illik, tudniillik hogy előkelő és tudós egyén bírhat két javadalmat”[1] – így reagált József, sajnálkozással utalva az érsek szellemi állapotának rohamos romlására.

Kosáry Domokos

Képzőművészet

Legjelentősebb művészei továbbra is a bécsi akadémia köréből, azon osztrák és cseh-morva festők közül kerültek ki, akik az olasz nyomokon kialakított osztrák freskóstílust az egész monarchia területén meghonosították. Közéjük tartozott Josef Ignaz Mildorfer (1719–1775), aki a fertődi Esterházy-kastély, Johann Bergl, aki a pesti Pálos-(Egyetemi-) templom mennyezetfestője (1774) volt, valamint az egri líceum két művésze: Franz Sigrist, aki a díszteremben a tervezett négy egyetemi fakultást (1781–1783), és Johann Lucas Kracker, aki a könyvtárteremben a tridenti zsinatot festette meg (1777–1778), és akinek nevéhez ezen és az aszódi Podmaniczky-kastély képein (1770–1777) kívül nem egy más, köztük falusi, templom festői díszítése, oltárképe fűződik.

Lábjegyzet

  1. Idézi: Marczali Henrik, Magyarország története II. József korában. Budapest, 1881–1888.

Irodalom

A tridenti zsinatra: Galla Ferenc, A trentói zsinat (Egyházi Körirat 1945); Vanyó Tihamér, A tridenti zsinat határozatainak végrehajtása Magyarországon, 1600&ndsh;1850. (Püspöki jelentések. Pannonhalma, 1933).