Turóc

A Múltunk wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pemm (vitalap | szerkesztései) 2016. december 26., 14:21-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Turóc vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén, utolsó székhelye Turócszentmárton volt 
Wikipédia
Turiec
1586
május 19. I. Rudolf a turóci prépostságot a jezsuita rendnek adományozza.
1616
szeptember 28. A király Pázmány Pétert, volt jezsuita szerzetest, a turóci prépostot nevezi ki esztergomi érsekké.

Kristó Gyula

Stílusirányzatok

A peremterületek foko­zatos benépesülésével párhuzamosan a magyar államterület szélső pont­jain tűn­tek fel késő román építmények: kolostorok létesültek (északon Turóc, Erdély­ben Kerc), a városiasodó településeken (például Selmecbányán) háromhajós bazi­li­kák, a kisebb helyeken egyhajós, egytornyos templomok épültek.

A tatárok Magyarországon

Észak- és Északnyugat-Magyar­ország várai azonban nem kerültek tatár kézre: Trencsén, Nyitra, Pozsony, Turóc, Komárom, kele­tebbre pedig Fülek és Abaúj vára elkerülte a tatár fenn­ha­tó­sá­got. E várak megvédése a hozzájuk tartozó várjobbágyok és vár­népek érdeme.

Péter Katalin

Az egyházak

Az egyházi javakat igen szervezetten menekítik ugyan – a török közeledésének puszta hírére megkezdik a levéltárak és a kincs­tá­rak anyagának elszállítását – de azok így is nemegyszer az ellenség kezébe kerülnek. A világi hatalmaskodók is megszerzik a maguk részét. A turóci prépostság hiteles helyi pecsétjét és iratanyagát például 1569 óta perlik a Révay családtól; a visszaadás csak 1618-ban történt meg.

Sinkovics István

A vallási ellentétek

Az 1587–1588. évi országgyűlésen elfogadták a XIII. Gergely pápa által 1582-ben bevezetett új naptárt, amely 10 nap elhagyásával és a szökőévek számának szabályos csökkentésével összhangba hozta a napévet és a Julius Caesar-féle (Julianus) évszámítást. Hangsúlyozták azonban, hogy egyedül a király tekintélyének engedelmeskednek, és nem a pápa rendelkezésére fogadták el a naptárreformot, az „új stílust”. Ugyanekkor kérték, hogy a király a megüresedett turóci prépostságra magyarországi egyházi embert nevezzen ki, aki egy éven belül indíttassa meg a turóci konvent hiteles helyi működését. A rendek máskor is az üresedésben levő egyházi tisztségek betöltését és a hiteles helyek működésének biztosítását szorgalmazták. Most azt a választ kapták, hogy turóci prépostot nem lehet kinevezni, mert a prépostság birtokait a király a nagyszombati jezsuitáknak adta. A rendek mégis bevették az országgyűlés végzései közé, Rudolf azonban megtagadta jóváhagyását azzal, hogy a prépostságot kollégium, gimnázium és papnevelő létesítésére a jezsuitáknak engedte át. Nem fogadta el a király az országgyűlésnek azt a határozatát sem, hogy Ausztriából Magyarországra, valamint Stájerországból Szlavóniába nem szabad bort behozni, hacsak a magyar és szlavóniai bor számára a viszonosságot nem biztosítják.

Erre azután kitört a vihar, több vármegye úgy foglalt állást, hogy miután a két végzést az uralkodó nem erősítette meg, az azokkal együtt alkotott összes többi törvény is érvénytelen lett, és megtagadták az országgyűlésen megszavazott adó behajtását. Ernő főherceg megkísérelte menteni a helyzetet: a király nem akarta az országgyűlés két határozatát érvényteleníteni – állította –, szentesítésüket csak elhalasztotta, mert további tárgyalást és meggondolást kívánnak. Ugyanakkor a magyar tanácsosok is kifogásolták, hogy a király – nyilván idegen tanácsadóira hallgatva – nem erősítette meg a két törvénycikket, hiszen Ernő főherceg, akinek teljes meghatalmazása volt, előzetesen már elfogadta az összes végzést. Azt tanácsolták, hogy a király leiratban nyugtassa meg a vármegyéket: az osztrák borok kérdésében meg kell kérdezni az osztrák rendeket, és ezután kerülhet sor a törvénycikk megerősítésére, a jezsuitáknak a turóci prépostság helyett más birtokot fog adni; a két törvénycikket pedig iktassák a következő országgyűlés végzései közé. Azzal érveltek, ha a király nem csendesíti le a rendeket, további komoly zavargások támadhatnak.

Nincsen nyoma annak, hogy Rudolf csakugyan tett volna valamit ebben az irányban; viszont öt évig nem hívott össze országgyűlést, és a turóci prépostság a jezsuiták kezében maradt, akik ezzel jelentős anyagi alaphoz jutva, megkezdték oktató- és térítő munkájukat az ellenreformáció érdekében.