Utrecht

A Múltunk wikiből

latinul Trajecti ad Rhenum

az azonos nevű holland tartomány székhelye és legnépesebb városa
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.
1653
Utrechtben megjelenik a tudományok első magyar nyelvű összefoglalása: Apáczai Csere János karteziánus szellemű Magyar Encyclopaediája; Váradon az erdélyi törvénygyűjtemény: Approbatae Constitutiones Regni Transylvaniae et Partium Hungariae eidem adnexarum.
1712. január 12.
Utrechtben béketárgyalások kezdődnek.
1713. március 14.
VI. Károly az utrechti béketárgyalások során biztosai útján kötelezi magát Spanyolország katonai kiürítésére.
1713. április 11.
XIV. Lajos és Anglia, Hollandia, Poroszország, Savoya,valamint Portugália Utrechtben békét kötnek. A béke az európai egyensúly biztosítása érdekében megtiltja Franciaország és Spanyolország perszonálunióval való egyesítését.
1728.
Utrechtben Friedrich Adolf Lampe professzor saját neve alatt adja ki Debreceni Ember Pál Historia Ecclesiae reformatae in Hungaria et Transsylvania című munkáját.

Makkai László

Protestáns kollégiumok

1652-től kezdve a váradi iskola, állandóan három tanárral, a puritán szellemű oktatásnak olyan központjává vált, hogy Apáczai gyulafehérvári beköszöntőjében egyenesen felhívta a figyelmet „szervezetének nagyszerűségére”.[1] Az ötvenes évek végén itt tanított Mártonfalvi Tóth György, utrechti teológiai doktor, már diákkorában Ramus kritikai kiadója és lelkes követője, Apáczai filozófiai örökségének folytatója.

Külföldi peregrináció

A hollandiai Leiden, Franeker, Utrecht, Groningen és Hardewijk egyetemein, valamint az amszterdami és deventeri akadémián ez idő alatt (de csak 1623-tól kezdve, a heidelbergi egyetem kiesése miatt) mintegy 1400 református diák tanult.

Természetjog és modernizmus

A Hollandiában tanuló magyar református diákok annál inkább vonzódtak a demokratikus színezetű természetjogi eszmékhez, mivel egyik nagy hatású tanáruk, az utrechti Coccejus teológiája alaptanává is a szerződést tette, tudniillik az Ó- és Újszövetséget mint Isten és ember szerződését, s ez egybehangzott a természetjognak a társadalomról és az államról mint szerződéssel létrejött egyesülésekről szóló tanításával.


Az ötvenes években az utrechti és leideni egyetemen több magyar diák is írt és adott ki politikai tárgyú értekezést. A tekintélyek közt, akikre hivatkoznak, természetesen mindig szerepel Bodin és Lipsius, akik akkor már konzervatívnak számítottak, hiányzik viszont Grotius, aki a hollandiai kálvini ortodoxiával való meghasonlása miatt tiltott szerző volt. Ugyanakkor némelyik magyar értekező hivatkozni mer a radikális zsarnokölési és köztársasági eszméi miatt ugyancsak elhallgattatott Althusiusra, még ha nem legradikálisabb gondolatait visszhangozzák is. Bár sok eredetiséget nem mutatnak, a rendszeres politikai elmélet hazai úttörői közül legalább kettőt érdemes megemlíteni.

Az egyik a természettudósként már említett Pósaházi, aki 1654-ben Utrechtben megvédett, az államról szóló értekezésében teljesen Althusius világias természetjogi elveit ismételve fejti ki a társadalmi szerződés gondolatát: „az állam tehát az emberek közössége vagy olyan sokaság, amely a természettől indíttatva a jog, egyetértés és a közös haszon alapján a jó és boldog élet érdekében társult”.[2] Igaz, a továbbiakban az uralkodás isteni eredetének elméletét védelmezi, de egyben elítéli a török uralmi rendszerrel azonosított despotizmust, és olyan államhatalom mellett érvel, amely a nép beleegyezésén alapul, mert – vitázik Hobbes tanaival – a hatalom a néptől származik, és csak a nép egyetértésével lehet gyakorolni. Korántsem volt tehát olyan konzervatív Pósaházi fiatalon, mint amilyenné lett idős korában, mikor is erdélyi száműzetése idején a hazai kartezianizmus és coccejanizmus ellen a harcot vezette.

Ugyancsak figyelemre méltó a Pósaházival egy időben, szintén Utrechtben értekező Alistáli Farkas Jakab nemességről írott műve. A jellemző módon egy mezőváros, Tokaj tanácsának ajánlott fejtegetés a nemesség létértelmét az államnak tett szolgálatokban jelöli meg, s javasolja, hogy a henyélő nemeseket fosszák meg kiváltságaiktól. Mikor azokat a bűnöket sorolja fel, amelyek szerinte maguk után vonják a nemesség elvesztését, mintha csak a korabeli magyar nemesi „bűnöket” pécézné ki: tunyaság, kegyetlenség, zsarnokság, gőg, hazugság. A feudális igazságszolgáltatás alapelveit támadja meg, mikor. felveti a kérdést: „Nem látom be, miért kellene [a nemeseket] enyhébben büntetni, mint a parasztokat.”[3] A továbbiakban kárhoztatja a nemesség kereskedelmi kiváltságait, valamint a gyarmati népek ellen civilizálás vagy hittérítés örvén indított háborúkat. Althusiust ő is idézi, s szellemétől nem is áll távol.

R. Várkonyi Ágnes

A hágai és a gertruydenbergi békekonferenciák és az időt húzó háború

A 17–18. század elhúzódó háborúit általában hosszú, sokszor évekig eltartó béketárgyalásokkal zárták le. A szemben álló felek nem a háborút, hanem a békét akarták megnyerni, Grotius szellemében és a kor mentalitásának megfelelően oly módon, hogy kiiktassák a konfliktusok forrásait, és biztosítsák a hatalmi egyensúlyt és az ütközésmentes együttélést a különböző, kisebb-nagyobb országok között. A hágai konferencia azzal a döntéssel zárult, hogy – miként a múltban, úgy a jelenben is – az általános európai békéhez az egyes országok jó különmegegyezéseivel vezet az út, s valóban, négy év múlva, az angol-francia, majd a holland–francia különmegegyezések után az európai univerzális megegyezést az utrechti béke foglalja össze.

Az önálló magyar állam összeomlása és az utrechti béke

Az egész cikk.

Intézmények, iskolák, nyomdák, könyvtárak

Az iskolarendszer egyetemet nélkülöző hiányosságából előny is származott: OxfordUtrechtBaselRóma vonalával körülkerítve, Európa csaknem minden szellemi központjából hoztak haza tudást.

Életmód, testkultúra, egészségügy

Az első ismert, boszorkánypert betiltó rendelkezés csaknem fél évszázaddal előzve meg Mária Terézia orvosának, van Swietennek korszakalkotó javaslatát, erdélyi orvost dicsér: Andreas Teutsch, az Utrechtben és Wittenbergben tanult szász kormányzótanácsi tag Királyföldön mindennemű boszorkánypert betiltott.

Erdélyi hagyományok: kartezianizmus, pietizmus

1689 őszén Kolozsvárra hazatérve állította fel Tótfalusi Kis Miklós tipográfus officínáját, az első korszerű erdélyi nyomdát, ahol több műhelyben végzett munkafolyamatok összehangolt szervezésével tudott nagyobb példányszámban, olcsón, célszerű kiállítású könyveket kiadni. Az addig 10–12 forinton árult Biblia árát 3–4 forintra szállította le. Nyomdájából nyolc év alatt száz magyar könyv került ki. Amíg működött, sokkal több világi könyv jelent meg Kolozsvárott, mint a királyság vagy Erdély bármely nyomdájában. A magas szintű tipografizálás hazai meghonosítája a maga költségén nyomtatta ki és ingyen osztogatta szét az ugyancsak Utrechtben tanult Szőnyi Nagy István kolozsvári prédikátor Magyar oskola című ábécéskönyvét.

Ember Győző

III. Károly trónra lépte

A spanyol örökösödési háború nemsokára befejeződött. Először 1713 márciusában Anglia és korábban Károlyt segítő szövetségesei kötöttek békét Franciaországgal és Spanyolországgal Utrechtben.

H. Balázs Éva

A birodalom átcsoportosítása

Az utrechti béke előkészítői annak idején foglalkoztak is azzal a gondolattal, hogy merőben praktikus okból előnyösebb lenne Ausztria németalföldi igényeit a Wittelsbachokkal megegyezve cserével kielégíteni. Ez nem következett be, és az értékes belga terület VI. Károly és Mária Terézia uralma idején beilleszkedett a Habsburg Birodalomba mint – Lombardiát is figyelembe véve – a monarchia legfejlettebb országa.

A szabadkőművesség politikai színeváltozása

II. József azt is tudja, hogy – akárcsak a belgák az utrechti békére hivatkozva – a magyarok a bécsi béke alapján porosz garanciát kérnek alkotmányuk védelmére.

Vörös Károly

A tömegkultúra

Jellemző, hogy a protestáns – kivált a református – népies kegyesség olyan kedvelt olvasmányai, mint Szikszay György Keresztyén tanítása (1786), vagy Pápai Páriz Imre először 1647-ben Utrechtben megjelent Keskeny útja még a 19. században is használatban vannak: utóbbinak még 1843-ban, sőt 1897-ben is megjelennek újabb kiadásai; sőt nem kevésbé jellemző módon, még a protestantizmus hagyományos kereteiből kilépő olyan vallási reformtörekvések, mint a baptizmus is ehhez és általában a puritanizmushoz tudnak csak visszanyúlni.

Lábjegyzetek

  1. Apáczai Csere János válogatott pedagógiai művei. Összeállította Orosz Lajos. Budapest, 1955. 141.
  2. Idézi: Köpeczi Béla, Függetlenség és haladás. Budapest, 1977. 39.
  3. Idézi: Makkai László, A magyar puritánusok harca a feudalizmus ellen. Budapest, 1952. 153.

Irodalom

Kiadványok