Vágsellye

A Múltunk wikiből

szlovákul Šaľa-Duslo vagy Šaľa, németül Schelle

város Szlovákiában
Wikipédia
Sala kastiel

Veča Vágsellye része, Sellyével szemben a Vág túlsó partján fekszik.

1589.
január A jezsuiták elhagyják Erdélyt.
Vágsellyén a jezsuiták iskolát és papneveldét alapítanak.

Bóna István

Avar régészeti lelőhelyek

település korai késői megjegyzés
avar kor
CSEHSZLOVÁKIA
Šała-Duslo / Vágsellye X
Šała-Veca X

Györffy György

Az erőviszonyok átrendeződése

A szállásnevekből úgy látszik, hogy Tormás Lél szállásváltó útját kapta meg, de udvarhelyeit nem a két végponton választotta meg, hanem egyrészt Nyitravár fedezékében, Tormos falunál, ahol a Tormos-patak kiszakad, másrészt a Vág sellyei átkelőjének keleti oldalán, Tormos faluban. (A kazár Tarmacs személynévből eredő Tormocsból itt utóbb szláv népetimológiával Tornóc helynév lett, ahhoz hasonlóan, ahogy másutt magyar népetimológiával Tormás.).

Makkai László

Pázmány Péter politikai szerepe

Más kérdés persze, hogy az uralkodó osztály nagy többsége eleinte nem úgy értelmezte a saját érdekeit, mint Pázmány, akinek egész élete szívós és nem is sikertelen küzdelem volt, hogy osztályával elfogadtassa kezdetben kisebbségi véleményét. Sokáig külföldön élt. A Habsburg-ellenreformáció fészkében, a grazi jezsuita főiskolán teológiát és filozófiát tanított Arisztotelész szellemében, elutasítva Kopernikusz és követői „tévelygéseit”. De nem szakadt meg kapcsolata a hazával, s rövid időre át is költözött a jezsuiták sellyei rendházába, hogy ott megírja Feleletét Magyari Istvánnak Az országokban való sok romlásoknak okairól című könyvére.

Benczédi László

A kuruc mozgalom válaszúton

S hogy ez a kuruc tábor egészét átható bizalmatlanság, a bécsi udvar „lépes beszédivel” szemben táplált gyanakvás korántsem volt megalapozatlan, annak alátámasztásául elegendő, ha a soproni országgyűlés előkészítési időszakából egymás mellé állítjuk Szelepcsényi egy-két levélrészletét, akinek kétségtelenül jelentős része volt a közeledés előmozdításában, s ebben szemmel láthatólag politikusi hiúsága is vezette. Így érvelt az érsek, amikor 1680. július 6-i levelében Thökölyhez és híveihez intézte szavait: „Kegyelmetek már mennél hamarább nyúljon szerével az Őfelsége atyai kegyelmességéhez, mindenek jó karban lesznek. Oh édes fiaim és véreim l Nem tudja azt kegyelmetek, mely szent és természet szerint való kegyelmes urunk vagyon, nem hiszem, aki csak egyszer hallja is szavát, vagy felséges személyét és magával született szelídségét látja, [érte] vérét kiontani kész ne legyen. Más az – folytatja agitációját –, nem kicsiny állapot az, aki ilyen nagy monarchának és császárnak köntösét megfoghatja.”[1] Ám hogy „Őfelsége atyai kegyelmességén” az érsek mit is értett a gyakorlatban, azt egy 1680. december 3-án kelt másik leveléből tudhatjuk meg, melynek címzettje ezúttal nem a kuruc vezér, hanem – Lipót császár volt. Eszerint: „arra kell törekedni, hogy a béketárgyalás mindkét részről kiküldött biztosok útján minél hamarább meginduljon. A mi ügyünknek pedig az használna leginkább – fejtegette a főpap –, ha Thököly és Wesselényi valahová idejönnének a közelbe, s akkor az embereknek ezt a söpredéket, amely oly hitszegő módon összeforrt, zsoldbafogadás útján szétszórhatnánk olyan várakba, mint Ónod, Putnok, Szendrő, Fülek, Léva, Szered és Sellye, s ily módon ez a veszedelmes gyülekezet idővel szétoszlana.”[2]

R. Várkonyi Ágnes

A hanyatló török ereje

1684 tavaszán a Szent Szövetség tagjai közös megállapodás szerint kezdték meg hadműveleteiket. Velence Dalmáciában, Sobieski János Ukrajnában indított támadást. Európa azonban Magyarországra figyelt: a Lotharingiai Károly fővezérlete alatt Vágsellye tájékán gyülekező, mintegy 100 ezer főnyi hadseregtől várták, hogy megtörje az oszmán hatalom erejét.

Hadseregek és haditervek

Az egyes végvárak magyar őrsége, Győr és Komárom kivételével, az 1680-as évek elején 20–300 fő között mozgott, összességében nem tett ki jelentős haderőt, 1685–1686 nagyobb vállalkozásaiban azonban ugyancsak számítottak rájuk. Nemcsak a kis sellyei végvár katonaságát rendelték Buda alá, hanem Esterházy János vicegenerális vezetésével a győri vár 2500 főnyi magyar őrségét is.

Főúri-nemesi szervezkedés (1698–1702)

Bercsényi Miklós gróf személyiségében az új arisztokrácia minden jellemvonása egybeötvöződött. Pályája Esterházy Pál nádor segítségével ívelt fel a sellyeí várkapitányi tisztségből, majd a mezőszegedi kapitányságon át az ország első főméltóságai közé.

Lábjegyzetek

  1. EKK Kaprinay gyűjtemény XII/61.
  2. EKK Kaprinay-gyűjtemény XIL/64.