Vöröskő

A Múltunk wikiből

szlovákul Červený Kameň, németül Rothenstein

község Szlovákiában a trencséni kerületben, az illavai járásban
Wikipédia
Vöröskő címere
1535
Megkezdődik Vöröskőn a Fuggerek várának átépítése reneszánsz stílusban.

Zimányi Vera

Demográfiai feltételek

Hasonló volt a helyzet a Pozsony vármegyei vöröskői uradalomban is: mielőtt az 1535–1583 között itt birtokló Fuggerek megkezdték a telepítést, az 1536. évi adatok szerint 8 helység teljesen puszta volt, és a meglevő többi falu is csak 45%-ban volt lakott. Csupán egyetlen falu elnéptelenedését tulajdonította az összeírás a törököknek.

A földesurak előretörése a piacon

Pálffy Miklós – e típus egyik legjellegzetesebb képviselője – már komáromi főkapitány korában a vár uradalmából élelmezte őrségét, de a környező vidékről is összevásá­roltatott gabonát, s a fölösleget eladta a Magyar Kamarának. A család Pozsony vármegyében fekvő vöröskői uradalma – mely korábban a Fug­gerek birtoka volt – különben is nagyon jelentős készpénzjövedelmet biztosított földesurainak: a 16. század utolsó harmadában nagyrészt 15 és 30 ezer forint között mozgott az évi bevétel. Ennek a nagy összegnek általában 50–70, néha még ennél is több százaléka származott az ura­dalom gabona- és boreladásaiból, valamint borkiméréséből, továbbá kisebb mértékű faáru- és egyéb eladásokból. Az 1590-es évek elején – már a háború kitörését megelőzően – számottevően csökkentek az uradalom bevételei. Pálffy Miklós, nyilván ennek ellensúlyozására, meg­ragadta a kínálkozó alkalmat, és 1596-ban összesen 51 891 mérő, mint­egy 25 100 métermázsa búza és rozs eladása révén évi bevételeit rekord­magasságúra, összesen 56 721 forintra emelte. Ebből 35 283 forint volt a hadseregnek szállított gabona ára, 8528 forint folyt be az eladott, 7363 forint a kimért borokból. Ezt a bravúrt azonban a számadások tanúsága szerint soha többé nem tudta megismételni.

Makkai László

Reneszánsz és barokk képzőművészet

  • Igen jelentős, toszkán stílű építkezések folytak a fejedelmi és arisztokratacsaládok állandó lakhelyein is, így elsősorban Gyulafehérvárt, Sárospatakon, Nagybiccsén Zborón, Homonnán, Nagysároson, Lakompakon, Vöröskőn.
  • A barokk leginkább, de mégsem kizárólag az irodalomban vett fel magyar tartalmi és formai vonásokat. Igaz, a képzőművészetben a szakmai tanultság hiánya nem engedte Zrínyihez vagy akár Gyöngyösihez fogható hazai alkotók fejlődését, sőt a műértő közönség is jóval szűkebb volt, mégis a barokk építészet megjelenése sem időben, sem színvonalban nem maradt el az irodalomtól. A közvetítő természetesen a Habsburg-birodalom nyugati fele volt, de mesterek a barokk szülőföldjéről, Itáliából jöttek hozzánk is. Először templomok épültek a jezsuiták számára, már 1629-ben az Esterházy Miklós által kezdeményezett, a római Il Gesu közvetlen hatását mutató nagyszombati (Antonio és Pietro Spazzo), 1637-ben a győri (Bartolomeo Torre), később – sok más közt – Nádasdy Ferenc alapítványa, a loretói szervita kegyhely és rendház, melynek mestere, Carlo Martino Carlone 1663-ban az első barokk kastélyt is elkezdte építeni Esterházy Pál számára Kismartonban. De már korábban alakítottak át barokká termeket és kápolnákat reneszánsz kastélyokban, így Filiberto Luchese, a hazánkban tevékeny másik jelentős korai barokk mester és munkatársai Borostyánkőn és Rohoncon a Batthyányaknak, Bajmócon és Vöröskőn a Pálffyaknak. E két utóbbi helyen működött Carpoforo Tencala, a kiváló freskófestő is. A Carlone-munkacsoport által épített, stukkózott és kifestett vöröskői hűsölő terem (salla terrena) egész Közép-Európában az egyik legszebb korai barokk együttes.

R. Várkonyi Ágnes

Politikai válság és országgyűlés Szécsényben

Az első konföderáció válságát a belső társadalmi és politikai feszültségek a külső körülmények változásának következményeivel együtt annyira elmélyítették, hogy Rákóczi és kormányzóköre országgyűlésen kívánta rendezni a viszonyokat és megújítani az államhatalmi szervezetet.

Az eredetileg szeptember 1-jére Rákos mezejére kitűzött országgyűlést azonban, mivel Rákóczi az Herbeville vezetése alatt álló császári fősereget sem a Dudvág mellett, sem Vöröskőnél nem tudta legyőzni, Szécsénybe helyezték át.

H. Balázs Éva

A törekvő mezőváros, a süllyedő-emelkedő királyi város

Ezt a pozsonyi rezidenciát, mely meghatározta a város képét és az arisztokrata és nemesi építkezések igényességét, többen is leírták. Így Zinzendorf Károly, aki magyarországi útja után a kevéssé társadalomértő helytartóval igyekezett megbeszélni erdélyi és magyarországi tapasztalatait. Egy Pálffy gróf, Vöröskő ura Rotenstein néven több útleírásában műérzékkel, az utókor figyelmét lenyűgözve vezeti olvasóját a háromemelet magas, négy tornyán korszerű villámhárítóval ékes várba. Az Ausztria felé eső toronyban őrizték (s néhány év múlva onnan vitték Bécsbe) a Szent Koronát és a koronázási ékszereket. A nagy- és fogadótermek, a tükör- és porcelántermek, a rózsaszín márványpadlók, a berendezés leírása plasztikus.

Irodalom

A vöröskői uradalomra a Pálffy levéltár urbáriuma utal: Státny Slovensky Ústredny Archív Pozsony, Panstvo Červeny Kamen I (Inv. č. 66).

Mindemellett bőven felhasználtam saját levéltári kutatásaimat, főleg a Szirmay család, a Radvánszky család, a herceg Esterházy család és a Batthyány család levéltárában, továbbá a Pálffyak vöröskői levéltárában és az Erdődy család levéltárában Pozsonyban, valamint a Hellenbach család levéltárában Zágrábban végzett kutatásaim eredményeire építettem.