Valens császár

A Múltunk wikiből

Flavius Iulius Valens vagy IMPERATOR CAESAR FLAVIVS IVLIVS VALENS AVGVSTVS

328 – Hadrianapolisz, 378. augusztus 9.

római császár volt 364 és 378 között

Wikipédia

Valens Honorius Musei Capitolini
364–378
Valens társcsászár.
367–383
Gratianus társcsászár.
370-es évek eleje
A hunok átkelnek a Volgán.
374
Kvád–szarmata háború, Sirmiumot is veszélyeztetik a barbárok.
375
tavasz Valentinianus Carnuntumba érkezik, hogy hadjáratot készítsen elő.
ősz Megfélemlítő hadjárat a kvádok ellen Aquincumtól északra; Valentinianus Brigetióban fogadja a kvád követeket – tárgyalás közben meghal.
375–392
II. Valentinianus római császár uralkodása.
376
nyár Hun csapatok rajtaütnek Athanarik szövetséges törzsfő vizigót seregén a Dnyeszternél.
ősz A gótok szövetségesként (foederati) való letelepítése a Balkán keleti részeire.
378
augusztus 9. A Fritigern vezette nyugati gótok Hadrianopolisz (Edirne) mellett vereséget mérnek a keletrómai hadseregre; Valens császár halála.

Mócsy András

A késő antik idők Pannoniában

375. őszén megintcsak két szárnyban támadott a római sereg. A császári szárny Aquincumtól északra, egy pontonhídon átkelve intézett meglepetésszerű támadást a kvádok ellen. A megfélemlítő hadjárat után Valentinianus Brigetióban fogadta a kvád követséget; tárgyalás közben érte a halálos agyvérzés. A néhány nappal később császárrá kikiáltott kiskorú fia rövid ideig Sirmiumban székelt, utolsónak a római császárok közül, de a hatalom Valentinianus testvére, Valens és fia, Gratianus kezében maradt.

A Kárpát-medencei népmozgalmaknak csak helyi jelentőségük volt a IV. században. A barbár nyomás súlypontja az Al-Dunánál nehezedett a birodalomra, ahol a különböző gót csoportosulások között lavírozó Róma egyre súlyosabb veszélyeknek nézett elébe. A felgyülemlett feszültségek 376-ban robbantak ki nyílt háborúban. Egy gót csoportosulás betörését már csak azzal sikerült veszélyteleníteni, hogy a gótokat szövetségesként a Balkán keleti részében telepítették le. Az ellátásukról gondoskodni hivatott római hatóságok sikkasztásai miatt azonban a gót telepesek csakhamar fegyvert fogtak, miközben újabb és újabb gót csoportok és néhány más nép töredékei hatoltak be az al-dunai tartományokba. Az elözönlött Balkánra összpontosított római seregek nem sok sikert tudtak elérni, 378 augusztusában pedig Hadrianopolis mellett (Edirne) a római sereg megsemmisítő erejű vereséget szenvedett, és maga Valens császár is elesett.

Bóna István

A hunok

A nyugati gótokat a hun támadás szétszórta, Athanarik saját harci kíséretével a Kárpátok hegyei közé hátrált, a többiek Alavivus és Fritigern vezetésével az Al-Dunához özönlöttek, és 376 őszén menedéket kértek a római birodalomtól. A római hajók törzsenként és nemzetségenként átszállították a gótok népét a Dunán. Elég volt néhány római tiszt és kincstári tisztviselő kapzsisága ahhoz, hogy a fegyveres tömeg fellázadjon, s ezzel olyan katonai és politikai eseménysorozatot indítson el, amely a római birodalom megrendüléséhez fog vezetni. 378. augusztus 9-én a Fritigern vezette felkelő gótok csapásai alatt, Hadrianopolis (Edirne) közelében Valens császárral együtt elhullt a birodalom keleti felének elit hadserege.