Varasd

A Múltunk wikiből

horvátul Varaždin, németül Warasdin, latinul Varasdinum

város Horvátországban, az azonos nevű megye székhelye
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Varasd címere
1203
október: Imre Varasd mellett foglyul ejti Endre herceget, börtönbe csukatja, Gertrúdot pedig hazaküldi apjához.
1871. június 8.
1871:XXXIXXXIII. tc. az elsőfolyamodású bíróságok rendezéséről, az elsőfolyamodású királyi törvényszékek és járásbíróságok létesítéséről és a királyi ügyészségekről.
Uralkodói rendelet a két varasdi határőrezred, valamint Zengg, Belovár, Ivanić és Sziszek katonai községek polgári közigazgatás alá helyezéséről.

Bóna István

IX. századi régészeti leletek

A IX. századi Kárpát-medence a régészeti lelőhelyek alapján
név megjegyzés
Varašdin/Varasd–Várhegy Karoling lelet szláv környezetben, IX. századi szláv telep

Kristó Gyula

Város

Későbbi említésből tudjuk, hogy Kálmán herceg kiváltságolta a samobori és varasdi hospeseket is.

Kereskedelem

A német birodalomba induló varasdiak 1220-ban árukkal megterhelt szekerek után fizettek vámot, s mint egy 1209. évi hamis oklevélből kitűnik, lóval, ökörrel és disznóval kereskedtek.

Imre és III. László

A szemben álló felek már 1203 októberében farkasszemet néztek egymással Endre hercegségében, a Dráva-parti Varasd közelében. Az itt lejátszódó események pontos krónikáját nem ismerjük. Lehet, hogy úgy történt, ahogy egy évtizedekkel későbbi dalmát forrásunk közli: Imre fegyvertelenül, egy pálcával a kezében átment Endre táborába, s lázadó öccsét híveinek szeme láttára, „Most látni fogom, ki mer kezet emelni a királyi ivadék vérére”[1] mondat kiséretében fogságba ejtette. Az is lehet, hogy Imre — mint egy korabeli osztrák forrás hírül adja — csellel fogta el [[II. Endre király|Endrét.

Az új berendezkedés tetszhalála és feléledése

A II. Endre ellen irányuló, jogait csorbítani igyekvő és az ország megosztására törő mozgalom 1220. évi sikerének egyetlen nyoma Béla király 1220. évi oklevele, amelyben a drávántúli Varasd falu hospeseinek privilégiumát újította meg, mivel II. Endre királytól kapott ilyen tárgyú oklevelük elégett. Béla oklevelében magát Endre király fiának és királynak titulálja, de a tengermelléki herceg címét még nem használta. Ám hogy a formális megjelölés nélkül is annak tekintette magát, az több körülményből egyértelműen következik. A varasdi hospesek nyilván azért fordultak kérésükkel Bélához, mert királyi hatáskörű ügyben illetékesnek tudták Bélát. Az oklevélben Béla jegyzője, János úgy keltezett, hogy az 1220. évet Béla országlásának első éveként tüntette fel. Az annus regni kitétele tehát önmagában bizonyítja, hogy Béla megítélése szerint helyzetében 1220-ban gyökeres fordulat történt, önálló országrészhez jutott, amelyet rexként kormányozva némi túlzással ugyan, de filológiailag feddhetetlenül regnumnak nevezhetett. Bélát a varasdi hospeseket érintő döntések meghozatalakor hű jobbágyai, István zágrábi püspök, Salamon bán és mások vették körül, az oklevél méltóságnévsorában pedig a drávántúli terület vezető egyházi és világi előkelőivel találkozunk méltóságjelölőként: a spalatói érsekkel, a zágrábi, a korbáviai püspökkel, a bánnal, a varasdi ispánnal és más comesekkel.

Sinkovics István

Újabb koronázás Fehérvárott

Közben János királyt újabb súlyos veszteség érte: Varasd ostrománál legjobb hadvezére, Frangepán Kristóf életét golyó oltotta ki.

A magyarországi központi igazgatás

Külön szervezet irányította a Dráva és a Száva közti, illetve a Szávától délre eső terület védelmét: a Vend (Szlavón) Főkapitányság központja Varasd, a Horvát Főkapitányság székhelye Károlyváros.

Szlavónia, Horvátország és Dalmácia

A szlavóniai végvidék központja Varasd lett, a horvátországié a főherceg által épített és róla elnevezett Károlyváros.

Péter Katalin

Könyvek, olvasók, értelmiség

A lényeg ugyanis a műveltséget, és nem a hordozóit érinti. Addig az értelmiség fejébe volt bezárva. Nagyon nehezen, csak emberek személyes érintkezésével, találkozásokkal lehetett a műveltséghez hozzájutni. Most az alkotó – dologi közvetítő - befogadó láncolat kialakulásával és megszilárdulásával az egész kapcsolatrendszer személytelenné válik. Így lehetséges, hogy Batthyány Kristóf, egy arisztokrata nagyúr a varasdi bírótól, János deáktól könyvet kérjen kölcsön.

Ember Győző

A horvát-szlavón-dalmát tartományi gyűlések

A tartományi gyűléseket nem az uralkodó hívta össze, nem jelent meg rajtuk személyesen, de még csak nem is képviseltette magát biztosai révén. Az összehívás joga a bánt illette meg, ő elnökölt, ha jelen volt, gyakran azonban az albán, a báni ítélőmester vagy a zágrábi püspök helyettesítette. Időszakunkban általában Zágrábban, olykor azonban Varasdon tartották a tartományi congregatiókat.

A magyarországi Főhadparancsnokság

A Horvát-szlavón-dalmát Királyságban és a Bánságban már a karlócai, illetve a pozsareváci békekötés után szerveztek katonai parancsnokságokat: Károlyvárosban a horvátországit, Varasdon a vendvidékit, Eszéken a szlavóniait és Temesvárott a bánságit. Ezekből a parancsnokságokból később főhadparancsnokságok lettek.

A horvát-szlavón határőrség

A Horvát-szlavón határőrvidék négy részre oszlott. E részeket kezdetben kerületeknek, a 17. század harmincas éveitől generalátusoknak nevezték. Kettő közülük már a 16. században kialakult: a vend (nagyrészt szerb lakossággal) és a horvát. A parancsnokság székhelye szerint a vendet varasdinak, a horvátot károlyvárosinak hívták.

Wellmann Imre

A paraszti üzem

Szállításra az esztendő minden szakában csupán a fő közutakon nyílt mód: Erdély felől Szegeden, Pesten és Budán át Bécsbe; Pozsonyból Bécsbe elkanyarodva Sopronon, Varasdon és Zágrábon keresztül Károlyvárosba, ahonnan III. Károly a Karszt hegységen át a Károly utat kezdte építtetni Fiume és Buccari felé; Lengyelországból Pesten és Pécsen keresztül Kanizsára, ahonnan a kereskedelmi forgalmat Mária Terézia Pettaun keresztül Triesztbe irányította, hogy az ausztriai kereskedőknek kedvezve Fiume helyett Triesztet tegye a Habsburg Birodalom tengeri kereskedelmének központjává.

H. Balázs Éva

A középnemesség

Mialatt Pesten és Budán elkezdődnek a munkák, VarasdZágráb táján csoportosulnak azok a katonatisztek, hivatalnokok, velük dolgozó értelmiségiek, akik a működést országosan akarják szabályozni.

Kosáry Domokos

Felsőoktatás

Hamarosan jobbnak látszott azonban már szakosítottabb és világi vezetés alatt álló olyan képzést biztosítani, amely különválasztja a pénzügyi s igazgatási ismereteket és a mérnöki, műszaki tudományokat. A mérnökök képzését nemsokára átvette az egyetem bölcsészeti kara. A tisztviselőkét pedig az 1777-ben felállított négy királyi akadémia, amelyhez ötödiknek a varasdi, horvátországi kamerális iskolából kifejlesztett zágrábi akadémia csatlakozott.

Benda Kálmán

Udvarbarát demokraták, magyarellenes aulikusok

Ugyanezt a hangot üti meg a horvát polgárságot képviselő Protulepecz varasdi ügyvéd is, aki egyrészt a parasztság jövőjét féltette a nemesi mozgalomtól, másrészt azonban úgy vélte, a magyar nemzeti elképzelések győzelme minden műveltséget megsemmisítene. Ő is az új uralkodóba veti minden reményét.

A szervezkedés

A szervezkedés nem állt meg sem a Királyhágónál, sem a Drávánál. Horvátországban Martinovics rokona, Szén Antal indította meg, s aztán főleg Josip Kralj, a kuttyevói uradalom prefektusa tevékenykedett erősen a káték terjesztésében. Szervezetük elég erős lehetett, bizonyítja ezt, hogy Varasd, Zágráb környékén többeket komolyan gyanúba is vettek, de Kraly öngyilkossága miatt nem tudták a szálakat fölfejteni.

Mérei Gyula

A szállítás és közlekedés

A magyarországi gabona fő piaca azonban Bécs és a nyugat-magyarországi megyékkel határos örökös tartományok voltak. Az ide irányuló gabonaszállítmányok a BécsBécsújhelySopronKőszeg (VarasdZágrábTrieszt felé leágazással rendelkező) állami főúton jutottak el tengelyen Bécsbe, Alsó-Ausztria más városaiba, illetve Horvátországon át Triesztbe.

Bácskai VeraNagy Lajos

Piacközpontok és városi funkciók

Az 1840-es években Varasd és Zágráb tartotta kezében az átmenő kereskedelmet. A Triesztből Laibachon át érkező áruk Varasdon, Zágrábon át jutottak el részben Bécsbe, részben Pestre, illetve Kanizsára. Ugyanakkor Varasd a szerbiai és boszniai sertéskereskedők által a Balkánról felhajtott állatok nevezetes vásárhelye is volt.

Mérei Gyula

A pénzpiac és a hitelviszonyok

Az 1819-ben Bécsben alakult Első Osztrák Takarékpénztár 1827-ben és 1828-ban Pozsonyban, Nagyszombaton, Érsekújvárott, Zólyomban, Győrött, Szegeden, Varasdon és Eszéken kereskedőket bízott meg takarékbetétek gyűjtésével, illetve kölcsönök közvetítésével. Az osztrák vállalat tevékenysége azonban csak rövid ideig tartott.

Spira György

Az udvar közvetlen felkészülése a Magyarország elleni támadásra

Jellačić pedig, értvén a szóból, most megkettőzte erőfeszítéseit, hogy – nagyrészt Varasd környékén összevont – csapataival mielőbb megkezdhesse Magyarország elleni hadjáratát.

Jellačić betörése

Jellačić mintegy 34 ezer főnyi sereg élén indította meg dunántúli hadjáratát. Főerői, amelyeket személyesen vezényelt, Varasd felől Nagykanizsa irányában nyomultak előre, a jobbszárnyát alkotó tartalékhadtest pedig, amelynek az élén Karl Roth tábornok, pancsovai dandárparancsnok állott, s amely tíz nappal később Sztáránál kelt át a Dráván, Pécs felé menetelt.

Katus László

Gazdasági és társadalmi fejlődés

A két varasdi ezredet, valamint Zengg, Sziszek, Belovar és Ivanić katonai községeket már 1871-ben polgári közigazgatás alá helyezték, a határőrvidék többi részének polgárosítása azonban még egy évtizedig elhúzódott.

Siklós András

A Monarchia felbomlása

Fiuméban október 23-án az ott állomásozó horvát ezred fellázadt, lefegyverezte a rendőrséget, és a várost hatalmába vette. Katonai felkelés kezdődött Varasdon és Pozsegán is.

Lábjegyzet

  1. Schwandner III. 589.