Vargha Gyula

A Múltunk wikiből
Káva, 1853. november 4. – Budapest, 1929. május 2.
statisztikus, költő, műfordító
a Kisfaludy Társaság főtitkára
Wikipédia
Vargha Gyula portréja a Vasárnapi Ujságban

Katus László

A tőkeképződés és a beruházások

„A helyi tőkepénzesek még mindig szívesen járnak ezen a szélesre taposott úton. Ipari vállalatok alapítására nem igen van tőke, de egy alakuló pénzintézet soha sincs szűkében a részvényeseknek”,[1] írta Vargha Gyula 1896-ban, s ez a megállapítás sztereotip módon ismétlődik az egész korszakban. A kis és közepes tőkések magatartása bizonyos mértékig érthető volt: a hitelintézetek mindvégig jóval nagyobb osztalékot fizettek, mint az ipari részvénytársaságok.

Hajdu Tibor

Az 1918–1919. évi forradalmak művelődéspolitikája

Az úri Magyarország hivatalos íróinak legtöbbje – Herczeg Ferenc, Vargha Gyula, Szabolcska Mihály – kezdettől fogva mereven szembehelyezkedett az őszirózsás forradalommal is. Némelyikük Ady halálát is a költő gyalázására és a forradalom elleni támadásokra használta fel. A konzervatív irodalmi egyesületek: a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság visszahúzódtak, végigvegetálva a számukra zord időket.

Lábjegyzet

  1. Vargha Gyula, A magyar hitelügy és hitelintézetek története. Budapest, 1896. 478–479.

Műve

Vargha Gyula, A magyar hitelügy és hitelintézetek története. Budapest, 1896.