Vaszary Kolos

A Múltunk wikiből

Vaszary Kolos Ferenc

Keszthely, 1832. február 12. – Balatonfüred, 1915. szeptember 3.
pannonhalmi főapát, bíboros-hercegprímás, 1891–1912 között esztergomi érsek
történész
Wikipédia
Vaszary Kolos Ferenc
1891. november 27.
Vaszary Kolos az új hercegprímás.

Hanák Péter

A politikai katolicizmus jelentkezése

A kormány, személy szerint Szapáry miniszterelnök azonban inkább a fegyverszünetet választotta, amelyet Simor 1891 elején bekövetkezett halála prolongált. A hercegprímási szék betöltésénél nem tanúsított határozottságot, nem ragaszkodott jelöltjéhez, Samassa egri érsekhez, hanem békekereső kompromisszumot fogadott el: a közélettől távol álló, a politikában járatlan pannonhalmi főapát, Vaszary Kolos prímási kinevezését.

Az egyházpolitikai reformok ügye és Szapáry bukása

A másik kedvező mozzanat az új hercegprímás jó szándéka volt. Vaszary konciliáns egyénisége és az engedékenységét tanúsító tárgyalások tapasztalatai indították Csákyt és az uralkodót arra, hogy újabb kísérletet tegyenek a Szentszékhez való közeledésre. Ferenc József a kiegyenlítés egyetlen lehetőségét abban látta, ha Vaszary Rómában személyesen közvetít a pápánál.

És itt kapcsolódott be a helyzet bonyolításába az új egyházi irányvonal. A pápa április közepén fogadta Vaszaryt, és világosan feltárta előtte a Szentszék elvi és taktikai megfontolásait; miért utasítja el a magyar kormány enyhített egyházpolitikáját is. „Tűrni kell – mondotta –, ha a kormány végrehajtja tervét, minthogy Róma a magyar kormányra és törvényhozásra semmilyen befolyást nem gyakorolhat, de jóváhagyni nem szabad (sed approbare non potest).” Ez esetben minden bizonnyal bevezetik az állami anyakönyvezést, aztán a polgári házasságot is, vetette szembe a hercegprímás. „Et tunc, mi fili –felelé a pápa –, nem látod, hogy ezek a világi intézmények már majd mindenütt léteznek? Vagy talán úgy találod, hogy ezek katolikus egyházunkat korlátozták? Nem veszed észre, hogy éppen ellenkezőleg, eme intézmények ellenére egyházunk és vallásunk szilárdan fennáll, sőt sokhelyütt növekszik és erősödik? Nos tehát, e világi intézmények bevezetésének Magyarországon ellenálltok majd, amíg tudtok, mert jobb lenne, ha nem jönnének létre. Ha azonban mégis bevezetik őket, valahogy majd kijöttök velük, ahogyan másutt is történt, és Magyarországon sem fog miattuk az egyház tönkremenni.”[1]

A realitásokkal számoló, rugalmas álláspont mögött voltaképpen a politikai katolicizmus terjesztésének elgondolása állott: a világi intézmények bevezetése, utóbb működése ellen Magyarországon is fel lehet ébreszteni az ellanyhult katolikus közéleti érdeklődést és harci szellemet. Vaszary azonban angyali naivitásában félreértette a mögöttes intenciót. Úgy értelmezte a pápa szavait, hogy az egyház számára elfogadhatóbb a polgári reform, mint a vegyes házasságból származó gyermekek egy részéről való önkéntes lemondás.

A Millenium

Ezeken kívül színpompás és frázisdús ünnepségek követték egymást: hálaadó istentisztelet a Mátyás-templomban, Liszt koronázási miséjével, a hercegprímás ünnepi beszédével.

Pölöskei Ferenc

A Khuen-Héderváry-kormány politikája a választások után

Tisza tehát érzékelte a modern eszmeáramlatok terjedését; azt is felismerte, hogy visszaszorításuk lehetetlen pusztán a hagyományos konzervatív eszmékkel és eszközökkel. Ezért a keresztényszocializmus felé hajló katolikus egyházi vezetőkkel kereste. az együttműködés útját. 1912. november elején örömmel töltötte el a hercegprímás-változás. Az egyházpolitikai reformok revízióját célul kitűző, mindent kizárólagosan a katolikus egyház befolyása szempontjából vizsgáló Vaszary Kolost ekkor a katolicizmust a keresztényszocializmushoz közelítő Csernoch János váltotta fel a hercegprímási székben.

Lábjegyzet

  1. Moritz Csáky, Der Kulturkamp in Ungarn. GrazWienKöln, 1967. 77,

Műve

Vaszary Kolos, Adatok az 1830-iki országgyűlés történetéhez (Győr, 1885);