Vaszilko Romanovics

A Múltunk wikiből

Vaszilij, angolul Vasilko Romanovich

1203–1269
Prince of Belz (1207–1211), Prince of Brest (1221–1231), and Prince of Volhynia (1231–1269)
angol Wikipédia

Kristó Gyula

Az új berendezkedés időszakának külpolitikája

  • Roman tehát egy kézben egyesíttette Halics és Vlagyimir, azaz Volhínia kormányzását. Amikor a lengyelekkel vívott csatában 1205 nyarán elesett, két fiút hagyott maga után, a kisgyermek Danyilót (Danyiil) és a csecsemő Vaszilkót (Vaszilij). Roman halálának hírére politikai ellenfele, Rurik Rosztiszlavics, akit Roman kolostorba kényszerített, levetette a szerzetesi öltözéket, kun és orosz csapatokkal Halicsra támadt. A halicsiak Endre magyar királyt hívták segítségül, aki 1205 végén megjelent orosz földön, Szanokban találkozott Roman özvegyével, Danyilót kedves fiaként fogadta, és őrséget hagyott Danyilo védelmére Halicsban. Az őrségnek tagja, illetve bizonnyal vezetője volt az a Mok (Mog), aki III. Béla uralkodásának utolsó éveiben, majd pedig Imre alatt 1198–1199-ben nádorként szolgált. 1206-ban II. Endre is nádorává emelte. Endre király halicsi útja eredményeképpen felvette uralkodói címei közé a Halics és Lodoméria királya (rex Galicie et Lodomerie) titulust. A magyar őrség, bár számát tekintve elég tekintélyes lehetett, csak ideig-óráig vetett gátat a halicsi bojárok más irányú orientációjának. A Roman fiai iránt ellenséges bojárok rövidesen annak az Igornak a két fiát hívták magukhoz, akinek XII. század végi polovec hadjáratát az Ének Igor haláláról emelte be a világirodalomba. Vologyimer (Vlagyimir) Igorjevicset Halicsba, Roman Igorjevicsot pedig Zvenyigorodba ültették. Vlagyimiri Roman özvegyét és kisgyermekeit a magyar őrség sem tudta megvédeni. Vlagyimirbe menekültek. A halicsi bojárok azonban Roman családjának kiadását követelték Vlagyimir városától, mire Roman felesége és fiai továbbfutottak a lengyelekhez, akik Romant csatában megölték. Leszek krakkói fejedelem szívesen fogadta a száműzötteket, követe társaságában Danyilót Magyarországra küldte. Emlékeztette Endrét, hogy Romannal kölcsönös támogatást ígértek egymás családjának, és hogy barátok voltak. Leszek azt ajánlotta a magyar királynak, hogy mivel Roman családját megtámadták és elűzték, keljenek hadra, és adják vissza nekik atyai örökségüket. Katonai akcióra azonban 1206-ban nem került sor, mivel Vologyimer Igorjevics arannyal mind Endrét, mind Leszeket megvesztegette, így azok elálltak eredeti tervüktől. Danyilo Magyarországon, az özvegy és Vaszilko pedig Lengyelországban várt a jobb időkre.
  • A magyar uralkodó kapva kapott az újabb beavatkozási alkalmon, és 1211-ben igen erős sereget küldött orosz földre. A sereg élén II. Endre vezető világi méltóságai álltak: Győr nembeli Pot nádor és mosoni ispán, Bár-Kalán nembeli Bánk királynéi udvarispán és bihari ispán, Tétény nembeli Marcell udvarispán és kevei ispán, Péter bácsi ispán, továbbá a szakállas Mika és Tiborc, akik a korábbi években töltöttek be magas tisztségeket, valamint mások. A magyar seregben vonult Halics ellen a tíz éves Danyilo is. Przemyślt még Vologyiszlav bojár rábeszélésére lakói megnyitották a magyarok előtt, s fejedelmüket, Szvjatoszlavot pedig Danyilo kezére adták, de Zvenyigorod keményen ellenállt. A magyar sereget Danyilo testvére, a Belzben uralkodó Vaszilko, pereszopnyicai Msztyiszlav, vlagyimiri Alekszandr, valamint Leszek lengyel fejedelem támogatta, Romant ezzel szemben a kunok segítették, továbbá unokaöccse, Izjaszlav Vologyimerics. A Zvenyigorod közelében vívott csata kezdetben a védők sikerét hozta, a magyarok érzékeny veszteségeket szenvedtek, de Roman meggondolatlansága, hogy tudniillik az orosz fejedelmek segítségét keresve kijött a városból és fogságba esett, eldöntötte a csata sorsát, Zvenyigorod elesett.
  • Msztyiszlav más orosz fejedelmekkel együtt vonult Halics alá Danyilo és a magyarok ellen. A halicsiak Msztyiszlav oldalára álltak. Danyilo nem tudott ellenállást kifejteni, anyjával együtt Magyarországon keresett és talált menedéket, Vaszilko pedig Belzbe futott. Halics fejedelme Msztyiszlav lett. A Romanovicsok ügye 1213-ban még rosszabbra fordult. Danyilo halicsi trónfosztása után Vaszilko is elvesztette Belzet.

Endre és Béla politikája az 1220-as évek közepén

1226 télelőn II. Endre sereggel indult a halicsi fejedelem ellen. Előbb Przemyśl alá érkezett, amelyet ostrom nélkül elnyert, majd sorra foglalta el Zvenyigorod, Tyerebovl és Tyihoml várát. A Kremjanyec melletti csata megállította II. Endre győzelmeinek sorát, a magyar uralkodó Zvenyigorodhoz volt kénytelen visszavonulni. Msztyiszlav, Szugyiszlav bojár közvetítésével, Danyilo Romanovicsot igyekezett megnyerni maga számára. A Halics városából kivonuló Msztyiszlav újabb ütközetbe bocsátkozott a magyarokkal, s legyőzte őket. Közben Danyilo és Vaszilko is megérkezett, s a magyar király üldözésére biztatták Msztyiszlavot. Szugyiszlav azonban nem akarta II. Endre romlását, lebeszélte Msztyiszlavot a király üldözéséről.

II. Endre külpolitikája uralkodásának utolsó éveiben

Ezekre az erőkre támaszkodva Endre már 1231-ben megtámadta Danyilót, de a testvére, Vaszilko támo­gatását élvező Danyi­lót nem sikerült megvernie a csatában.

Magyarország a tatár támadás útjában

Ha IV. Béla Magyarország trónjára kerülve nem is vezetett többé hódító hadjáratot Oroszországba, az egy­mással versengő orosz feje­delmek azonban többször is megfordultak a magyar király udvarában, hogy támo­gatását elnyerjék, vagy menedéket lel­je­nek nála. Így már 1235-ben Magyarországon járt Danyilo az ellene fellázadt halicsi bojároktól való féltében. Segítséget nem kapott, de mivel testvérének, Vaszilkonak sike­rült lengyeleket magával vinnie, Halicsig nyomultak előre, ám a várost nem tud­ták visszafoglalni. A követ­kező évben, 1236-ban Danyilót lengyel, orosz és kun seregekkel Mihail csernyigovi fejedelem, vala­mint Izjaszlav támadta meg. Danyilo megostromolta Halicsot, amelyet Mihail és fia, Rosztiszlav tartott, de dön­tésre nem került sor, békét kötöttek. Az összeütközésben Mihailt és Rosztiszlavot sok magyar támo­gatta. 1237 nyarán Danyilo és Vaszilko újra Magyar­országra jött, amiből gyanítható, hogy a Mihailt és fiát támo­gató magyar hadak nem IV. Béla által küldött csapatok voltak. A két orosz fejedelem Magyarországon be akart avatkozni II. Frigyes és Babenberg Frigyes ekkor folyó háborújába, de IV. Béla ezt megtiltotta nekik.