Vatikán

A Múltunk wikiből

hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros, latinul Status Civitatis Vaticanae, olaszul Stato della Città del Vaticano

független állam Európában az Appennini-félszigeten
Wikipédia
Vatikán Állam címere
Vatikán Állam címere
1870. július 18.
A közös minisztertanács a francia–porosz konfliktussal kapcsolatban a várakozó semlegesség mellett dönt.
A vatikáni zsinat elfogadja a pápai csalatkozhatatlanság tételét.
1870. július 19.
A porosz–francia háború kitörése.
1870. július 23.
A minisztertanács megtiltja a vatikáni zsinat határozatainak kihirdetését, s elhatározza a királyi tetszvényjog (placetum regium) felújítását.

R. Várkonyi Ágnes

A magyar diplomácia a nemzetközi elszigetelődés ellen

A Vatikánba küldött Brenner Domokosnak tájékoztatnia kellett XI. Kelemen pápát a háború okairól és a szécsényi gyűlés vallásügyí végzéseiről, kérnie kellett elismerését a magyar nemzet ügyében, áldását a hadseregre és megerősítését a rendek határozatához, amellyel a Szilveszter pápa által a magyar királyokra ruházott apostoli jogok Rákóczira szálltak. Rákóczi a kegyúri jog alapján nevezte ki a megüresedett munkácsi görög katolikus püspökségbe Petronius Kamenski prépostot, vissza akarta állítani az erdélyi római katolikus püspökséget, s a Kollonich halálával megüresedett esztergomi érseki szék betöltésének körülményei is arra intették, hogy mielőbb megnyerje a pápa nyílt támogatását. József császár ugyanis Keresztély Ágost szász herceget nevezte ki a magyarországi római katolikus egyház fejévé, és az aulikus magyar főurakat is mélyen sértette, hogy a nagynevű érsekek – Oláh Miklós, Pázmány Péter, Lippay György &nadsh; örökébe idegen lépett. Az ezentúl hercegprímásnak nevezett új érsek pedig udvari sugallatra a magyar konföderáció híveit nyíltan elítélő pápai levél kieszközlésével igyekezett helyzetét megerősíteni. A francia párti pápa azonban a Habsburgok itáliai térhódítása miatt sem állhatott nyíltan Rákóczi mellé, akit a trónfosztás miatt, a császári propaganda élénk hírverésére is, sokan elítéltek. Mindazonáltal a pápa fogadta Brennert, a Rákóczi oldalán álló katolikus klérus tagjait az interregnum miatt megrovó és új királyválasztástól óva intő, szeptember 3-án kelt pápai levelet egyelőre nem hirdette ki, biztosította a fejedelmet és a magyar nemzetet atyai érzelmeiről, s nem hagyta jóvá I. József kinevezését, amellyel Hodermarszkyt ültette volna a munkácsi püspökségbe.

Irodalom

A vatikáni kapcsolatokról Benda Kálmán, Rákóczi és a Vatikán, Brenner apát küldetése XI. Kelemen pápához, 1707–1708 (Történelmi szemle 1959); új források alapján Köpeczi Béla, Rákóczi követe Rómában (Történelmi szemle 1982).