Vattina

A Múltunk wikiből
Vattina: Serbia
i.e. 1700/1600
Középső bronzkor
Vatyai kultúra; a mészbetétes edények kultúrája; gyulavarsándi csoport; füzesabonyi csoport; vattinai csoport; halomsíros kultúra; szeremlei, felsőszőcsi és hajdúbagosi csoport; bodrogszerdahelyi csoport; koszideri időszak.

Bóna István

Áttekintés az őskori régészeti lelőhelyekről

  • Bronzkor
    • Vattina-csoport: Vattina/Vatin

A középső bronzkor

A déli magaskultúrákhoz legközelebb álló sajátos déli népesség a Kárpát-medencében a temesközi vattinai csoport, amely a havasalföldi verbicioarai csoporttal alkot kulturális egységet. A vattinai nép szorította északra a perjámosi kultúrát, előle húzódott északra vagy belőle szakadt ki a gyulavarsándi vezető réteg. Központi telepe, a bánáti Vattina valóságos „város” volt. Itt összpontosult a déli előképek után dolgozó bronz-, csont- és fazekasipar. Vezető rétege ugyanolyan spiráldíszes, aranykorongokkal díszített öltözékben pompázott, mint a gyulavarsándi várak arisztokráciája.

A halomsíros nép támadása

A Duna bal partján, a Siótól az Oltig a mészbetétes edények népének csoportjai új, szilárd tömbnek bizonyultak. Mindenütt új temetőket létesítettek, amelyekben ősi szokásuk szerint sok edényt mellékeltek elhamvasztott halottaik mellé. Önálló telepeket nem igényeltek, beköltöztek a helyi lakosság telepeire (Vattina, Versec stb.), népük és anyagi kultúrájuk lassan összeolvadt a helyi elemekkel. A Bácskában a gerjeni maradványokat magába olvasztó szeremlei csoport, a Temesközben a vattinai népességre települő kubini csoport, a Havasalföldön a verbicioarai elemekhez kapcsolódó cirnai csoport alakult ki; egymással szorosan rokon régészeti egységek.

Irodalom