Versailles

A Múltunk wikiből
korábban a Francia Királyság de facto fővárosa, napjainkban Párizs egyik gazdag elővárosa, és még mindig fontos adminisztratív és bírósági központ
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.
Nagy-Trianon a versailles-i kastély hatalmas parkjában található épület. Wikipédia
A Nagy-Trianon látképe a kerttel
A Nagy-Trianon látképe a kerttel
1756. május 1.
Mária Terézia és XV. Lajos francia király megbízottai Versailles-ban szövetséglevelet írnak alá. A szövetség éle II. Frigyes porosz király ellen irányul.
1917. november 27.
Az antant Legfelsőbb Haditanácsának megalakulása Versailles-ban a rapallói megegyezés alapján.
1918. június 3.
A versailles-i haditanács nyilatkozata. A hadicél: Csehszlovákia, Lengyelország és a jugoszláv állam megteremtése.

Benczédi László

Az abszolutizmus kiépítésének feltételei Közép-Kelet-Európában

Országunk történelme szempontjából itt az a lényeges, hogy azokat, akik egyetértettek az abszolutista rendszabályok követésében (s a hazánk sorsának alakulására döntő befolyást gyakorló államférfiak, Lobkowitz, Montecuccoli és Hocher kancellár mind ilyenek voltak), alapjában nem érzelmi momentumok, hanem jól megfontolt hatalmi érdekek késztették a versailles-i példa követésére: az Európa feletti hegemóniáért folyó elkeseredett küzdelemben, úgy vélték, nem nélkülözhetik azokat az eszközöket, amelyeket az uralkodói abszolutizmus államformája Európa-szerte éppen ez idő tájt kovácsolt ki az uralmon levők számára.

Kosáry Domokos

Rokokó. Bővülő világkép.

A bécsi udvar rokokó felé hajló világában Versailles mintaképe: a francia nyelv, új világiasság, színház és irodalom divatja most, az 1750-es évek elején kezdte átfedni a korábbi spanyol, olasz, német vonásokat.

Képzőművészet

A magyarországi rokokó kastélyépítészet betetőzőjének az egy korábbi épület felhasználásával és több építész közreműködésével 1762–1766 közt emelt, majd még jó pár éven át tovább kiképzett hatalmas fertődi Esterházy-kastély tekinthető, Magyarországon csak a „fényes” Esterházy Miklós herceg rendelkezett elég anyagi erővel ahhoz, hogy ekkora téttel induljon abban a nagy versengésben, amellyel Európa-szerte próbálták fejedelmek és főnemesek Versailles-t utánozni.

H. Balázs Éva

1765 a mérlegen

Közép-Európában nem észlelik az angol győzelmek mértékét, a párizsiversailles-i béke jelentőségét.

A teréziánus korszak bel- és külpolitikája

Kaunitz herceg a diplomáciai életet a Versailles-ban elsajátított stílusban vezette.

A törekvő mezőváros, a süllyedő-emelkedő királyi város

Pozsony tehát valódi főváros a teréziánus korban, hiszen még Versailles-szerű kastélyok is övezik.

A nyolcvanas esztendők drámája

Az ancien régime utolsó éveiben nyomasztó és Necker pénzügyminiszter által nyilvánosságra hozott deficit ellenére olyan költséges tengeri háborúra szánták el magukat, mely végezetül – az 1783. évi versailles-i béke tesz pontot az események után – még tekintélyében sem gyarapította az országot.

A vármegye felszámolása. A kerületi bürokrácia.

1785-ben Grossinger írta meg Valószerűtlenségek címen ötven pontba sűrített pamfletjét, amely Freiburg megjelöléssel németül jelent meg Pozsonyban. Az emlegetett francia követ már április 19-én – frissen-gyorsan – franciára fordíttatva elküldte a versailles-i kabinetnek.

A belga válság

A hároméves belgiumi krízis és a franciaországi események összefüggése egy történeti epizódban tetten érhető: Orléans-i Fülöp sajátos – történetírásunkban ismeretlen – akciójában. A Bastille lerombolását követően XVI. Lajos megbízhatatlan rokonát azzal akarta megnyerni és a forradalmi erőktől elvonni, hogy az elszakadásra kész Osztrák-Németalföld élére segíti. A brabanti rendek és a Versailles-ból Párizsba költözött udvar akciója lépésről lépésre kívánt haladni.

Benda Kálmán

A patrióta nemesi ellenzék

A magyar nemesség vezető rétege, mely vagy hivatali beosztása, vagy anyagi helyzete, vagy kimagasló képességei révén az élcsapatot alkotta (szinte kivétel nélkül mindegyikük tagja volt valamelyik szabadkőműves páholynak), ekkor még várakozással és rokonszenvvel tekintett a francia forradalomra, sőt egyes jelek szerint az a gondolat is fölmerült közöttük, hogy közvetlen kapcsolatba lépnek a franciákkal. A francia nemzetgyűlés harcai a versailles-i udvar ellen, az 1791. szeptemberi alkotmány, mely a királyság intézményét hatalom nélküli külsőséggé tette (amiről igaz, hogy szűkszavúan, de a hazai hírlapok is hírt adtak), csak táplálta elégedetlenségüket, benne saját törekvéseik megtestesülését látták.

Az elfogatások

Zemplén és Abaúj vidékén pedig nem sokkal utóbb azt is tudni vélték, hogy a császárvárosban megismétlődtek a francia forradalom kezdetének ismert párizsi és versailles-i jelenetei: az elfogatások hírére megmozdult a bécsi nép, s a foglyok szabadon eresztését követelte. Az udvar katonai fedezettel Laxenburgba költözött, de a tömeg oda is utánament, s fenyegető magatartása elől Ferenc király Budára akart szökni.

Hanák Péter

Előszó (7. kötet)

A versailles-i ítéletnek a polgári történetírásban a Monarchiának mint a „népek börtönének” minősítése felelt meg. Ez az álláspont, ha elfogultságokkal volt is telítve, helyesen bírálta a dualista Monarchia állami és társadalmi rendszerének antidemokratizmusát, mindenekelőtt a nemzetiségek elnyomását. Különösen súlyos bírálatok érték a magyar kormányok nemzetiségpolitikáját. Ha a Monarchiát a népek börtönének, Magyarországot valóságos fegyházának tekintették. A vádlók joggal mutattak rá a megmerevedett dualista rendszer tarthatatlanságára, megdöntésének szükségességére.

A felbontás és újjárendezés alapvetően haladó folyamata azonban elfedte a kritikusok szeme előtt a megvalósítás ellentmondásait és igazságtalanságait. Gyakran úgy volt, vagy úgy látszott, mintha a Monarchia és Magyarország államrendszerének bírálata, háborús felelősségének kimutatása az újjárendezés 1919-ben realizált formájának, sőt igazságtalanságainak igazolására szolgálna. Ezzel szemben a Monarchia-barát – főként a legitimista – történetírás a Habsburgok birodalmának történelmi misszióját, nagy civilizációs eredményeit hangsúlyozta, békés törekvéseit és az ellenfelek szándékos háborús provokációját bizonygatta. A magyar történészek – az osztrákoktól is elhatárolódva – Tisza István háborút ellenző óvásait, a magyar kormány fékező, hódításellenes fellépését dobták a mérleg serpenyőjébe, Trianonnal Mohácsot állították szembe, a kereszténység védelmét, aztán a nemzetiségek boldogulását biztosító magyar alkotmányosságot, s az integer Magyarország természeti és történelmi létjogosultságát mutatták ki. Előttük Trianon igazságtalanságai, a nemzeti önrendelkezés elvének mellőzése fedte el az újjárendezés, a nemzeti államalakulás előrehaladó jellegét.

Galántai József

A breszt-litovszki tárgyalások és a wilsoni pontok

November 27-én Versailles-ban megkezdte munkáját a Legfelsőbb Haditanács, amelyben Anglia, Franciaország, Olaszország és az Amerikai Egyesült Államok kormányainak vezetői, illetve képviselői vettek részt. A Legfelsőbb Haditanács az antant politikai jellegű vezető szervévé vált; a katonai vezetés operatív egysége csak később, 1918 tavaszán jött létre.

Az antant katonai tervei, hadicéljai 1918-ban

Június 13-án a versailles-i haditanácsban a francia, az angol és az olasz kormányfő csatlakozott az USA kormányának nyilatkozatához: az antant hadicéljának tekinti a csehszlovák, a jugoszláv és a lengyel állam felállítását.

Siklós András

Szlovákia

Miután a december 3-i levél a kiürítendő terület határát nem közölte, Hodža és Bartha december 6-án ideiglenes demarkációs vonalban állapodott meg. Az ideiglenes megállapodás újabb bonyodalmak forrásává vált, mert ezt a prágai kormány érvénytelennek minősítette, és a Versailles-ban ülésező Legfelsőbb Haditanács végül is december 22-én egy ennél délebbre húzódó vonal mellett döntött. (Az előző fejezetben már ismertetett döntés Szlovákia ideiglenes határát a Dunától és az Ipolytól északra, Rimaszombattól délre és az Ung folyótól nyugatra állapította meg.)

Hajdu Tibor

Az ellentámadás előkészítése

Ha például egy pillantást vetünk az 1918. decemberi csehszlovák titkos memorandumhoz mellékelt térképre, azt látjuk, hogy az 1919 májusában megállapított és a trianoni békébe foglalt határ mellőzi Beneš igényét a VácSalgótarjánMiskolc vonal birtoklására, továbbá a Szikszó—Bodrog vonaltól északra eső területre, viszont Csehszlovákiának adja a Ruténföld déli és keleti felét is, amiről korábban nem volt szó.

Ormos Mária

A békekonferencia és a Párizs környéki békék

A versailles-i béke, melyet a győztes hatalmak Németország képviselőivel 1919. június 28-án írattak alá, területileg a következő változásokat tartalmazta: Elzász és Lotaringia Franciaország, Eupen és Malmedy Belgium része lett; Schleswig északi részét népszavazás alapján Dánia kapta, Felső-Sziléziát pedig megosztották Németország és Lengyelország között; Lengyelország megkapta a szabad várossá nyilvánított Danzig kikötőjének használatát, s egy odavezető területsávot, az úgynevezett lengyel korridort; Németország területe 88 ezer négyzetkilométerrel, lakossága 8 millióval kevesebb lett; gyarmatai igazgatására a Nemzetek Szövetsége Angliának, Franciaországnak stb. adott mandátumot. Gazdasági tekintetben a béke Németországot – mint a többi legyőzött országot is – jóvátételre kötelezte; vízi útjait nemzetközivé nyilvánították. Katonai téren előírták a leszerelést, az általános hadkötelezettség eltörlését, kizárólag önkéntesekből álló, 100 ezer főt meg nem haladó hadsereget engedélyezve; hadi repülőgépek és nehéztüzérség fenntartását megtiltották, a haditengerészeti erőket is korlátozták; a Rajna mindkét partját 50 kilométeres sávban demilitarizált övezetté nyilvánították, a békeszerződés német részről való végrehajtásának biztosítékaként a Rajnától nyugatra fekvő német területeket 15 évre szövetséges csapatok szállták meg; a Saar-vidéket népszövetségi adminisztráció alá helyezték úgy, hogy azt gazdaságilag Franciaország aknázza ki, s 15 év elteltével népszavazás dönt hovatartozásáról.

Ugyancsak 1919. június 28-án írták alá Versailles-ban a világháború után helyreállított Lengyelország függetlenségét elismerő szerződést. Lengyelország visszakapta Németországtól és Ausztriától a többségében lengyelek lakta területeket – jelentős határ menti német kisebbséggel.

A Monarchia felbomlása révén kialakult új közép-európai helyzetet a franciákkal szövetséges Szerbia, Románia, valamint a francia orientációjú cseh nemzeti mozgalom javára a Saint Germain-en-Laye-i (1919. szeptember 10.) és a trianoni béke (1920. június 4.) rögzítette; a Balkánon a neuillyi béke (1919. november 27.) rajzolta át a határokat. Ezek a békék gazdasági, pénzügyi és katonai tekintetben a versailles-ihoz hasonló rendelkezéseket tartalmaztak.

Új államként jelent meg a térképen Csehszlovákia; mely a korábban a Monarchia osztrák feléhez tartozott, jelentős német kisebbséggel rendelkező Cseh- és Morvaországon, valamint egy kis délnyugat-sziléziai sávon kívül magába foglalta a korábban Magyarország részét képező Szlovákiát és Kárpátalját, mindkettő déli szegélyén egy túlnyomóan magyarlakta területsávval és máshol is jelentős magyar kisebbséggel. Az önálló államként fennmaradt Ausztria elveszítette a nem jelentéktelen számú német lakossal Olaszországhoz csatolt Dél-Tirolt, de megkapta a túlnyomóan német többségű Nyugat-Magyarországot, az úgynevezett Burgenlandot; Sopron és környéke Magyarországhoz tartozásáról népszavazás döntött 1921-ben. Románia szerezte meg az ukrán többségű Bukovinát, valamint Magyarországtól Erdélyt és a Bánát keleti felét, jelentős magyar és német nemzeti kisebbséggel; a Bánát nyugati része és a Bácska – hasonló nemzetiségi összetétellel – a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia) elnevezésű új államalakulathoz került. A korábbi szerződések és ígéretek ellenére nem Olaszország, hanem ez kapta meg Dalmáciát is. Így Olaszország, bár formailag a győztesek oldalán fejezte be a háborút, kisemmizettnek érezte magát, és kezdettől fogva az elégedetlenek táborához tartozott. A neuillyi béke, amely Bulgária határait változtatta meg, nyugaton egy területsávot ugyancsak Jugoszláviának adott, míg az Égei-tenger partvidékét Görögországnak juttatta.

A versailles-i békerendszer, jóllehet a nemzeti elvet kívánta érvényesíteni, a korábbi nemzeti sérelmek helyébe sok tekintetben újabbakat teremtett. A trianoni béke például, amely Magyarország területét és lakosságát mintegy kétharmadával csökkentette, a kisebbségi sorsból szabaduló szlovákok, románok, délszlávok 7,5 milliós tömegével szemben több mint 3 millió magyart kisebbségi sorsra juttatott (a 0,5 millió kárpátukrán [rutén], a több mint 1,5 millió német kisebbségi helyzete az új viszonyok közt is fennmaradt). Súlyosak voltak a versailles-i békerendszer gazdasági következményei is. Kelet-Közép-Európában anélkül bomlasztotta fel a korábbi gazdasági egységet, hogy akár csak megkísérelt volna újat teremteni helyébe. Ezzel döntő mértékben hozzájárult a korszak politikai és gazdasági válságjelenségeinek kibontakozásához.

Nemzetközi kapcsolatok

A békeszerződések által előírt követelmények végrehajtását nehezítették a volt szövetségesek közötti ellentétek is. Ezek egyik nagy csoportja abból keletkezett, hogy Amerikában a wilsoni politika megbukott, a kongresszus konzervatív módon gondolkozó republikánus párti többsége elvetette az európai „békeművet”, a versailles-i és a többi békét nem ratifikálta, s Amerika Wilson bukása és a köztársasági párti elnökök (Harding, Coolidge és Hoover) kormányzása idején külpolitikájában a korábbi izolacionista vonalat követte.

A trianoni békeszerződés

A teljes cikk.

Irodalom

Jegyezzük meg azt a nem mellékes tényt, hogy Vergennes 1755-től 1768-ig konstantinápolyi követ volt. Nemcsak folytatta Versailles-ban a régi török porta-barát politikát, hanem igen személyesen képviselte is azt. A legfontosabb anyagokat e negyedévszázados periódusban a párizsi Archives des Affaires Etrangeres, Correspondance Politicqe, Autriche állaga tartalmazza.

A Placetum kibocsátása Rómától Berlinig és Párizsig nagy visszhangot váltott ki. Az a francia követ, aki otthon a gallikán államvallás rendjéhez szokott, patetikus elmélkedéssel reagál az osztrák jelenségekre. (Archives des Affaire Etrangeres, Paris; Correspondance politique, Autriche. No 342. pag. 150–153.) A követ francia fordításban küldte Versailles-ba a rendeleteket.

Egyébként az uralkodó és az államkancellár tudatosan követte a gallikán egyház gyakorlatát. Österreichisches Staatsarchiv, Wien, Haus-, Hof- und Staatsarchiv Kabinettsarchiv, Staatsratvoten, Kaunitz, Vol. 4, 1782. augusztus 26: Kaunitz Mercy-Argentau versailles-i követ révén bekéreti a francia püspökök részéről leteendő hűségeskü szövegét, s ezt németre fordíttatja.

Ami minket illet, a francia követ Versailles-ba juttatott iratmásolatai nálunk is fellelhetők különböző levéltári állagokban.

E vonatkozásban nem a kancelláriai és a helytartótanácsi iratanyag volt számunkra a legtanulságosabb, hanem a bécsi francia követ, Noailles jelentései: éppúgy összegyűjtötte az udvari reflexiókat, mint a magyar információkat. 1785. június 15-én volt kész az a csomag, amelyet futárral Versailles-ba küldött, benne a március 18-i leirat kivonata és magyarázata (a külügyminiszter nem szerette a latin szövegeket), a német verzió, a tíz kerület beosztása, a biztos-főispánok nevével, az összes fizetési adatokkal.