Vidin

A Múltunk wikiből

bolgárul Видин, régen magyarul Bodony

város Bulgária északnyugati részén, a Duna déli partján
Wikipédia
Baba Vida Fortress
1228
Sikertelen kísérlet a bulgáriai Bodon (Vidin) elfoglalására.
1689. szeptember 24.
Badeni Lajos elfoglalja Ništ. (Ezzel megindul a szerbeknek a bécsi udvar által is szervezett felkelése a török uralom ellen.)

Györffy György

Központosító harcok

Mivel II. Baszileiosz császár 991-ben, a bolgárok ellen indított offenzívája alkalmával szövetségeseket keresett a bolgárok háta mögött – követeket küldött a horvát és diokleiai szerb uralkodókhoz, megtisztelő címekkel és ajándékokkal halmozva el őket –, lehet, hogy az Al-Duna mellett tanyázó Ajtonyt is kitüntette. Ajtony ugyanis a görög hajók számára az Al-Dunán mindig elérhető volt. De ha előbb nem is, 1001-ben indított nagy balkáni támadása előtt mindenképpen felvette a kapcsolatot vele, és Vidin elfoglalása (1002) után a császár személyesen keresztelte meg a nála megjelenő nagyurat.

Kristó Gyula

Az új berendezkedés időszakának külpolitikája

Belső ellenzék is fellépett Boril ellen Vidinben és környékén. Ebben a helyzetben Boril II. Endre segítségét kérte, aki 1210-ben Iwachin szebeni ispánt küldte szász, román, székely és besenyő csapatokkal Boril támogatására; az ispán teljesítette megbízását, Vidint visszajuttatta Boril kezébe.

Béla birtokvisszavételi politikája

Béla egyébként kísérletet tett arra, hogy megvesse a lábát az Al-Duna jobb partján, bolgár területen is. A legkevésbé zavarta, hogy Bulgária élén még ekkor is sógora, II. (Aszen) Iván állt. Béla 1228-ban Vidin ostromával próbálkozott, de a fontos dunai erődöt nem tudta bevenni, s nem jártak több sikerrel a bolgár földet dúló magyarok sem, akiknek a bolgár cár testvére cselt vetett, s Bogomér székely ispán fogságba esett. Béla kísérlete, hogy hídfőállást építsen ki bolgár területen, kudarcba fulladt.

Sinkovics István

Várak, kastélyok, őrházak

A budai pasa területe benyúlt a Balkán félszigetre, Vidinig, Nišig.

A török közigazgatás

Az elfoglalt Budát a törökök első magyarországi vilájetük központjává tették. Körzete dél felé magába foglalta az egykori macsói és a nándorfehérvári bánság területét is, Vidinig, Nišig ért.

R. Várkonyi Ágnes

A balkáni hadjárat

Irodalom

Skylitzes–Kedrenos, Corpus Bonniensis 454–455. szerint Vidin nyolchónapos ostroma a 15. indictióban (1001. szept. 1. – 1002. aug. 31.) kezdődött, ezért Jireček, GB 194, Moravcsik Gyula, Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján I. 404. és OstrogorskyBarišić, Fontes Byzantini historiam populorum Jugoslaviaer spectantes III. 100–101. véleményét követve 1002-re tesszük.