Világos

A Múltunk wikiből

románul Șiria, németül Wilagosch, Hellburg 'Magyarvilágos' és Schiria 'Románvilágos'

falu Romániában, Arad megyében, amely különösen a világosi fegyverletételről közismert
Wikipédia
Siria vilagos
1566
július Jenőt és Világost elfoglalja a török. Gesztest és Vitányt a királyi sereg visszaveszi.
1849. augusztus 13.
Görgei Világosnál leteszi a fegyvert.

Sinkovics István

János Zsigmond fejedelemsége és a székely felkelés

1556-ban Ferdinánd lemondott ugyan Erdélyről, de ezen csak az egykori vajdaságot értette, ragaszkodott viszont a Buda eleste után Erdélyhez csatlakozott magyarországi vármegyékhez. Igényét sem a Porta, sem Izabella nem ismerte el, és az érintett vármegyék is Erdélyhez húztak. Nemességük nagy része megjelent az Izabella visszatérte után tartott kolozsvári országgyűlésen, a Tiszántúl várai – Gyula, Világosvár és Jenő kivételével – behódoltak a királynénak.

Szulejmán utolsó hadjárata. Szigetvár.

Pertev Gyula után Jenőt és Világosvárt is bevette, ezzel a Tiszántúl Váradig a szultán fennhatósága alá jutott.

Esztergom megvétele és a gyurgyevói győzelem

A Maros mentén eredményesen haladt előre a lugosi bánnak kinevezett Borbély György támadása. Báthori István egykori hadvezére 13 várat foglalt vissza 1595. augusztustól októberig, köztük olyan fontos helyeket, mint a Maros mentén Lippa, Solymos, Arad, Csanád, Világos, végül elfoglalta Jenőt is, és egyúttal meghiúsította a temesvári pasa várostromokat felmentő próbálkozásait.

Ember Győző

Az 1712–1715. évi országgyűlés

Más tények is tanúsítják, hogy a magyar rendek közvetlenül a szabadságharc elvesztése után nem mint legyőzöttek, hanem mint egyenrangú felek álltak az uralkodóval szemben. Kudarca ellenére nagy sikere volt ez a szabadságharcnak, aminek jelentőségét még jobban érzékelhetjük, ha a majtényi zászlóletétel utáni eseményeket összehasonlítjuk azzal, ami a világosi fegyverletétel után történt. A különbség több tényező együttes hatásából következett. Más volt az uralkodó, mások idegen tanácsadói, és nem utolsósorban mások azok a magyarok, akik a magyar rendiséget vezették, és akik lényegében egymás között kötötték meg a szatmári békét. Árulónak tartsuk őket? A nemzeti függetlenség ügyét cserbenhagyták, e tekintetben kétségtelenül árulók voltak. De a nemzeti függetlenség ügye az adott európai és magyarországi erőviszonyok között menthetetlen volt; ezzel szemben sikerült a rendiségre nézve is, de az egész ország szempontjából is viszonylag kedvező, semmiképpen sem lealázó feltételeket biztosítaniok. Ezt mutatják mindjárt az 1712-ben összehívott országgyűlés tárgyalásai, az ekkor alkotott törvények is.

Kovács Endre

Az 1848-49. évi polgári forradalmak

Számos tényező járult hozzá tehát Világos bekövetkeztéhez, de a döntő szót I. Miklós cár, Paszkevics és a cári hadak megjelenése mondotta ki.

Spira György

Világos

A teljes cikk.

Szabad György

A magyarországi megtorlás

A leszámolás a megszállt területeken már a harcok idején megkezdődött, Világos után tömegessé váltak a letartóztatások, a kegyetlen haditörvényszéki ítéletek zömének kihirdetésére és végrehajtására azonban csak Komárom várának október eleji feladása után került sor. Klapka tábornok ugyanis céltalannak ítélve a további küzdelmet – bajtársai egy részének tiltakozását elhárítva –, a védők szabad elvonulásának biztosítása fejében, amit még hetekkel Világos után is sikerült kialkudnia, átadta az ország legnagyobb erősségét.

A Habsburg-hatalom konzervatív tartaléka

Világos után egyedül a Habsburg-hatalom táborában serénykedő konzervatív csoport maradt többé-kevésbé szervezett magyar politikai erőként a színen.

A néptömegek hangulata és mozgalmai

A felvidéki bányavárosok környékén Világos után még hetekig ropogtak a fegyverek, Pesten ismételten inzultálták a megszállókat, a császári seregben botozással sem sikerült kiverni 1848–49 emlékét a büntetőalakulatokba osztott volt honvédekből.

Az államjogi vita és következményei

Cavour halálát követően 366, túlnyomó részben fiatal értelmiségi írta alá azt az „Olaszország ifjúságához” intézett, s végül Ricasoli miniszterelnökhöz juttatott levelet, amely a magyar ifjúság leghőbb vágyának a Világosnál szerzett csorba kiköszörülését nevezte, és arra figyelmeztetett, hogy „az út Velenczének Pesten visz keresztül!”[1]

Szász Zoltán

Az új rendszer alapvetése

Tisza Kálmán – mint az előző fejezetekben is láttuk – a régi vármegye politikai hagyományain felnőtt birtokos nemesség markáns egyénisége volt. Az apa, Tisza Lajos, bihari adminisztrátor korában a reformkori megyegyűléseken hol nyílt erőszakkal, hol a konzervatív bocskoros nemesek megmozgatásával harcolt a liberális ellenzék ellen. A fiú azonban 1848-ban hivatalt vállal, s a Honvédelmi Bizottmányt Debrecenbe is követi. Világos után emigrál, beutazza Belgiumot és Angliát, a kor legfejlettebb országait.

Hajdu Tibor

Az intervenció megindulása

17-én a 6. hadosztály olyan súlyos csapásokat szenvedett, hogy egészen VilágosNagyzerénd vonaláig húzódott hátra.

Lábjegyzet

  1. Idézi: Szabad György, Forradalom és kiegyezés válaszútján (1860–61). Budapest, 1967. 528.

Irodalom

a fontosabb visszaemlékezések pedig a korábban már említetteken kívül: Görgei Artúr, Kurze Uibersicht des Feldzuges in Ober-Ungarn (Vom Beginn der russischen Intervenzion (sicc!) bis zur Waffemstre[c]kung bei Világos). Österreichische Staatsarchiv Haus-, Hof- und Staatsarchiv Sonderbestände, Sonderbestand A. Görgei; egykorú orosz fordításban s annak magyar fordításában közli Pach Zsigmond Pál, Kiadatlan Görgey-iratok 1849 augusztusából (Századok, 1957)

Hogy a bányavidéki gerillák még jóval Világos után sem hagytak fel a harccal, azt tanúsítja Lewartowskinak egy őket 1849. szeptember 15-én fegyverletételre felhívó szlovák nyelvű kiáltványa, amelyet reprodukcióban közöl RózsaSpira.